Oxford is megszenvedte a kelet-európai diákrohamot

Az összegzés szerint tavaly összesen 2422 diák iratkozott be a brit egyetemekre a tíz új EU-tagállamból az egy évvel korábbi 1045 után. A brit egyetemekre felvett magyarok száma a 2003-ban regisztrált 36 főról 2004-ben 119-re nőtt; a lengyel elsőévesek létszáma 85-ről 499-re emelkedett.

[ajanlo=47][igazitas=left/]Mivel az EU-tagországokból érkező hallgatók "hazaiaknak" minősülnek, most már az új tagállamokból felvettek is ugyanazt a csökkentett, tanévenkénti 1150 fontos összeget fizetik, mint a brit hallgatók; az unión kívülről érkezők viszont a teljes tandíjat kötelesek megtéríteni, ez meghaladhatja a 20 ezer fontot. A cambridge-i egyetemnek - a csütörtöki The Timesban idézett saját becslése szerint - évente 1 millió font kiesést okoz az EU-bővítés.

A helyzet 2006-tól tovább bonyolódik, hiszen az akkor életbe lépő új brit felsőoktatási finanszírozási rendszerben a brit és az uniós hallgatóktól beszedhető legmagasabb tandíj évente ugyan 3 ezer fontra nő, vagyis egy hároméves alapképzés 9 ezer fontba fog kerülni, de ennek törlesztését csak a diplomázás után kell elkezdeni, akkor is csak abban az esetben, ha a végzett hallgató éves jövedelme már elérte a 15 ezer fontot (5,3 millió forint). Az új EU-tagállamokban azonban az éves átlagkereset nem haladja meg a 4 ezer fontot - áll a csütörtöki The Timesban.

A világ legpatinásabb egyetemeként nyilvántartott oxfordi éppen a héten közölte, hogy krónikus alulfinanszírozottsága és ebből eredő súlyos veszteségei miatt kénytelen lesz a hazaiak rovására mind több, teljes tandíjat fizető külföldi diákot felvenni. Az intézmény évente csaknem 100 millió font (35 milliárd forint) hiánnyal küszködik az oktatás és a kutatás elégtelen állami finanszírozása miatt, és a veszteséget gyakorlatilag csak a kiadóvállalat, az Oxford University Press bevétele fedezi.

(MTI)