Modellről modellre
R. J. House kutatásai azt mutatják, hogy mint azt többen idézik: "a modell szerint az egyes kultúrák megkülönböztető jegyei előre jelzik azokat a vezetői jellemzőket és viselkedési módokat, illetve szervezeti gyakorlatokat, amelyeket abban a kultúrában leggyakrabban elfogadottnak és eredményesnek tekintenek, és amelyet meg is valósítanak."
Felix C. Broedbeck és Michael Frese a vezetést leíró dimenziók által képeztek országcsoportokat, miközben arra a következtetésre jutottak, hogy az európai országok két fő csoportba (klaszterbe) sorolhatók, a harmadikat Franciaország alkotja. Az elsőbe az angolszász csoport (Anglia és Írország), az északi csoport (Hollandia, Svédország, Finnország, Dánia), a német csoport (a volt NSZK-t és a volt NDK-t ötvöző Németország, Svájc és Ausztria) és Csehország tartoznak; a másodikba a latin csoport (Magyarország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), a közép-európai (Lengyelország, Szlovénia), a közel-keleti (Görögország, Törökország) és a kelet-európai csoport (Oroszország, Grúzia) sorolható.
Simcha Ronen és O. Shenkar a kulturális dimenziók segítségével alakították ki a klasztereket. Az ő csoportosításuk: angolszász (Nagy-Britannia és Írország), északi csoport (Svédország, Finnország, Dánia), német csoport (Németország [a volt NSZK], Svájc és Ausztria), latin csoport (Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália), közel-keleti csoport (Görögország, Törökország).
Török Sándor szakdolgozatából kiderül, hogy "…stabilan csak a latin és a német klaszter maradt meg. Az angolszász klaszter erősen keveredik az északi országcsoporttal és Franciaországgal. A közel-keleti klaszter nem is jelenik meg önállóan, hanem Görögország és Törökország egyenként hozzácsapódik a latin klaszterhez, és együtt alkotnak egy csoportot, amelyet talán helyesebb lenne mediterrán klaszternak nevezni." A kívánatos kulturális állapot vizsgálata azt mutatja, hogy Európában két, egymástól alapvetően eltérő kulturális tradíció él egymás mellett, amelyek nemcsak múltjukban és jelenükben, hanem továbbfejlődési irányultságukban is nagymértékben különböznek egymástól.
Párhuzamos kultúrák - Elméleti alapvetések
Magyarországon az elmúlt évtizedben gomba módra szaporodtak a multinacionális vállalatok, így egyre több külföldi vezetőt, menedzsert szólított munkája hosszabb-rövidebb időre hazánkba.
