A szezonálisan kiigazított adatok alapján a Munkaerő-piaci Mutató értéke +15%. A felvételi szándék enyhén növekedett az előző negyedévhez-, és az előző év azonos időszakához képest.
„A magyar munkaerőpiacon még mindig a szakemberhiány hatásai érzékelhetőek. Tehát annak ellenére, hogy a munkáltatói kedv folyamatosan nő, a cégek továbbra sem tudják betölteni nyitott pozícióikat. Az építőipar és kereskedelem szektorokban a legjelentősebb a felvételi kedv a vállalkozók körében, mely az iparágakat sújtó munkaerő hiányból adódik. Ennek egyik oka, hogy az építőipar a ingatlanok iránti hirtelen keresletnövekedésre reagálva bővül, a vendéglátásban dolgozók nagy része pedig külföldön próbál szerencsét. A kérdés az, hogy a hiányzó emberi erőforrás hogyan befolyásolja a szektor bővülését. Ezekben az iparágakban a munkaerő hiánya továbbra is a versenyképességet veszélyezteti, és a cégek a munkavállalókat egymástól próbálják elcsábítani. A kormány belátta, hogy cselekednie kell és muszáj engednie a bérekre rakódó magas közterhekből, azonban az így kialakuló bértöbblet még így sem fogja elérni a környező országokban elérhető szintet. A munkaerőért folyó egyre élesebb harc már átlépte az iparágak határait is, így gyakorlatilag a cégek már más szektorokból is próbálnak munkaerőt csábítani magukhoz.” - kommentálta az adatokat Horváth Miklós, a ManpowerGroup magyarországi marketing vezetője.
A 2017 első negyedévére vonatkozó ManpowerGroup Munkaerő-piaci Mutató felmérés 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült.
Ágazati összehasonlítás
A munkaadók mind a kilenc vizsgált ágazatban a dolgozói létszám bővítését tervezik a következő három hónapban. A legerősebb felvételi kedvet az Építőipar területéről jelentették, ahol a mutató értéke +26%. Nagy ugrás tapasztalható a Kereskedelem területén, melynek értéke 24%-ra emelkedett. Változatlanul jók a kilátások a Gyártás, Raktározás & Kommunikáció, valamint a Vendéglátás területén, mindkét szektor +21 százalékos mutatót produkált. A Pénzügyi és Üzleti Szolgáltatások terület mutatója +14 százalékon áll. A legkevésbé optimista várakozásokat a Köz- & Szociális szférából (9%), a Mezőgazdaság, Vadászat Erdészet & Halászat (10%) területéről és a Közüzemi Szolgáltatások (3%) szektorából jelezték.
Az előző negyedévhez viszonyítva kilenc szektorból hét munkaadói növekvő felvételi kedvet jelentettek. Legnagyobb mértékben, 17 százalékponttal az Építőipar területén, míg 12 százalékponttal a Kereskedelemben erősödött a mutató értéke. Ugyanakkor két ágazatban romlottak a kilátások, -3 százalékponttal a gyártás, továbbá -2 százalékponttal a szállítmányozás, raktározás és kommunikáció területein.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a kilenc szektorból nyolc esetében növekedett a munkáltatói felvételi kedv. A legnagyobb emelkedést szintén az Építőipar és a Kereskedelem érte el, előbbi 23, utóbbi 17 százalékponttal növekedett. Őket követi a Mezőgazdaság, Vadászat, Erdészet & Halászat 5 százalékponttal. A Szállítmányozás, raktározás és kommunikáció és Köz-, szociális és lakossági szolgáltatás 3-3 százalékponttal növekedett. A Vendéglátás és a Pénzügy, biztosítás, ingatlan és üzleti szolgáltatás iparágak 2-2 százalékponttal növekedtek. A Gyártás 1 százalékponttal növekedett, míg a Közüzemi szolgáltatások -3 százalékponttal csökkentek.
Regionális összehasonlítás
A következő negyedévben mind a nyolc régió munkaadói növekvő felvételi kedvvel számolnak. A legnagyobb mértékű bővülést az észak-alföldi régióban várják 22%-os értékű mutatóval. A nyugat-dunántúli (17%), dél-dunántúli (17%), észak-magyarországi (16%), közép-dunántúli (15%), budapesti (15%) és dél-alföldi (15%) régiók munkaadóinál mind erős, kétjegyű értékeken áll a mutató. A legkisebb mértékű bővülést a közép-magyarországi régióban várják a munkáltatók 8 százalékkal.
Az előző negyedévhez képest a nyolc régióból háromban csökkent a felvételi kedv, a budapesti és közép-magyarországi régióban 4-4, a dél-dunántúli régióban 3 százalékponttal. A legnagyobb emelkedés az észak-alföldi régióban volt, ahol a 21 százalékpontos emelkedés következett be. A többi régió mutatója kis mértékben emelkedett az előző negyedévhez képest, kivéve az észak-magyarországi régiót, ahol nem történt változás.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva nyolcból hat régió mutatója erősödött. 16 százalékpontos erősödést jelentettek az észak-alföldi régió munkaadói. A dél-dunántúli régióban 10, a budapesti régióban 9, a dél-alföldi régióban pedig 7 százalékpontos a növekedés. A többi régióban kis mértékű növekedés volt megfigyelhető, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahol -2 százalékpontos csökkenést figyelhető meg.
Cégméret szerinti összehasonlítás
A kutatásban résztvevő munkaadókat 4 kategóriába soroltuk: a mikor vállalkozásoknak kevesebb, mint 10 alkalmazottjuk van. A kisvállalkozásoknál 10-49 munkavállaló dolgozik. Közepes méretű az a cég, ahol 50 és 249 között van az alkalmazotti létszám, 250 dolgozó fölött számít egy vállalkozás nagynak.
2017 első negyedévében mind a négy kategóriában bővülésre számítanak a munkaadók. A legnagyobb mértékben a nagyvállalkozásoknál, ahol +22% a mutató értéke, míg +19% a közepes, és +17% a kis cégeknél. A mikro vállalkozásoknál a mutató értéke +14%.
Az előző negyedévhez képest mind a négy cégméretben növekedést jelentettek. A kis- és közép-vállalkozásoknál 8, a mikro vállalkozásoknál 5, míg a nagyvállalatoknál 4 százalékponttal növekedett a mutató értéke.
Az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyancsak mindegyik cégméretnél erősödött a mutató. A legnagyobb mértékben, 8 százalékponttal a kis vállalkozásoknál, a középvállalatoknál 7, a mikro vállaltoknál 5, míg a nagyvállalatoknál 4 százalékpontos az emelkedés.
mfor.hu
