4p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		

Az elmúlt évek legnagyobb, a minimálbéresek számára is érezhető emelésről keltek szárnyra a hírek. Ám hiába lenne lényegében rekordszintű a legkisebb kötelezően adandó bér emelése, egy másik szemszögből vizsgálva a kérdést, ez csak egy kisebb lépés lehetne a hosszú távú cél érdekében.

A Népszabadság hétfői információi szerint azzal, hogy az Auchan 10 százalékos, 4200 dolgozót érintő béremelésről állapodott meg, igencsak felkavarta az állóvizet. A cikk szerint ezzel az őszi megállapodással és az azonnali érvényesítéssel alaposan felsrófolja a fizetési szinteket más áruházláncoknál is, melyek most egyelőre még kivárnak. Nem áll szándékukban ugyanis idejekorán "túlajánlani" magukat, ám a lavírozásra már nem sok terük maradt, hiszen a hírek szerint a kormány az Auchanéhoz hasonló mértékű béremelésen gondolkozik.

Vagyis a lapinformációk szerint jövőre akár 10 százalékos emelés is történhetne a minimálbér esetében. Igaz, a kormány szándéka csak a teljes történet egyharmadát teszi ki, hiszen ezt még a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a munkavállalói és főként a munkaadói érdekképviseletekkel is el kell fogadtatni. Ez pedig nem lesz egyszerű dolog, hiszen alapvetően ellentétes érdekek állnak szemben egymással. Értelemszerűen a munkavállalói oldal minél nagyobb emelést szeretne, a munkaadók pedig a költségek "kordában tartása" érdekében a dolgozók által még elfogadott legkisebb mértékű emelés megvalósításában bízik. 

Mindenesetre eljátszottunk most a 10 százalékos béremelés gondolatával, ami azt jelentené, hogy a mostani 105 ezer forintos bruttó 115 500-ra ugrana, melyből a nettó 68 775 forintról 76 808-ra emelkedne.

Ez 8033 forintos emelkedés lenne, amire 2008 óta egyszer nem volt még példa, százalékosan pedig 11,7 százalékos pluszt jelentene. A bruttó és a nettó változásában mutatkozott eltérés a személyi jövedelemadó 16-ról 15 százalékra történő csökkentésével magyarázható.

Ilyen eltérésre 2012 óta nem volt példa, akkor ugyanis az adójóváírás alacsonykeresetűek esetében történő kivezetése miatt volt szükség egy közel 20 százalékos mértékű emelésre a bruttó minimálbérben, ami az adóváltozások miatt nettóben "csak" 0,5 százalékos stagnálással felérő növekedést eredményezett.

Ha feltételezzük, hogy a kormány jövő évi költségvetés tervezésekor használt 1,6 százalékos éves átlagos infláció pontosan megfelelne a valóságnak, akkor 2016-ban reálszinten is jelentős, 9,9 százalékos növekedés mutatkozna a minimálbérben. Vagyis a nettó ennyivel többet érne, mint idén.

Noha ezek első és második olvasatra is igen pozitív irányú változások a minimálbéresek szempontjából, valójában csak egy kis lépést jelenthetnének a hosszú távú cél felé. A minimálbérrel kapcsolatban gyakran emlegetett "kritika", hogy a nettóban kifejezett összeg nagyon távol áll a létminimumhoz szükséges összegtől. Igaz, a legutóbbi adatok 2014-ra vonatkoznak, a lényegre tökéletesen rámutatnak. Tavaly a létminimum összege egy felnőtt esetében ugyanis 87 351 forint volt, amit ha 2016-ra változatlannak tekintünk, akkor a minimálbér 10 százalékos emelésével is jókora különbség lesz a két érték között. Számszerűsítve 10 543 forint. Ezért, ha hosszú távon realitássá szeretnénk tenni a létminimum és a minimálbér összegének egyezőségét, akkor még egy közel 14 százalékos emelésre lenne szükség - persze a létminimum szintjének változatlansága mellett.

Az már egy teljesen másik kérdés ugyanakkor, hogy egy ekkora emeléssel mit nyerne, pontosabban veszítene a magyar gazdaság. Az alacsony hozzáadott értékű ágazatokban ugyanis jókora törést tudna okozni egy ilyen 10 százalékos emelés, másrészről a hirtelen megugró minimálbér és ennek a hatásnak a tovagyűrűzése a versenyképességünket is meredeken csökkentené. 

Székely Sarolta
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.