Érdekes, de azzal együtt várható statisztikát tett közzé a Football Observatory az európai fociligákról. A Sporttudományok Nemzetközi Központjához (CIES) tartozó svájci futballelemző központ megfigyelései szerint a Bajnokok Ligája ott van Európa legkiegyensúlyozatlanabb futballsorozatai közt, ami a meccsek gólarányait illeti.
Az FO Európa 31 legjobb bajnokságában - ekkora merítésbe már a mi NB 1-ünk is befért - vetette össze a lejátszott meccsek gólarányait 2016 január elejétől 2017 március elejéig. Megállapították, hogy a BL ott van a legkiegyensúlyozatlanabb sorozatok között: az itt játszott mérkőzések 21 százaléka végződött úgy, hogy a győztes csapat legalább hárommal többször talált be az ellenfél kapujába, mint a vesztes, de a gólkülönbség ennél nagyobb is lehetett.
forrás: Football Observatory
A Bajnokok Ligája a maga 21 százalékával a harmadik legkiegyensúlyozatlanabb sorozat lett Európában, csak az osztrák első osztály előzi meg 21,5 százalékkal, illetve a csúcstartó ciprusi bajnokság, ahol a meccsek 22,5 százaléka végződött alázással.
A nagyobb bajnokságok sem sokkal maradnak el az élbolytól kiegyensúlyozatlanságban, a hetedik helyet elfoglaló francia Ligue 1-ben az összecsapások 17,9 százalékánál mosta fel az egyik csapat a másikkal a gyepet, a kilencedik angol Premier League-ben ez az arány 17,7 százalék, a tizedik spanyol La Ligában pedig 17,6 százalék. Az olasz Serie A 17,3 százalékos alázási mutatóval a tizenkettedik, a német Bundesliga 16,7 százalékkal a tizenhatodik.
A mi NB 1-ünk 12,5 százalékkal a huszonhetedik.
A BL kistestvére, az Európa Liga is sokkal kiegyenlítettebb párbajokat hozott, ott 13,5 százalék a vizsgált statisztika, és ezzel pont előttünk állnak, a huszonhatodik helyen.
A Bajnokok Ligája és a nagy európai bajnokságok kiegyensúlyozatlansága persze a topcsapatok és a kisebb klubok bevételei közti óriási különbségek miatt alakult ki, azaz, ahogy a kocsmában, egy fröccs mellett szokták a Puskás Ferencnek tulajdonított szavakat idézni: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci.
A BL-nél tényleg nagy pénzeket osztanak, a Világgazdaság összesítése szerint ott a legjobban kereső klubok 70-80 millió euróval is gazdagodhatnak egy évad alatt. Az előző BL-idényben a legtöbbet, 83,8 millió eurót a Manchester City rakta el, ők a 12 millió eurós részvételi díj mellett 24,9 milliót zsebeltek be a teljesítményalapú bónusszal, 46,9-et pedig a televíziós jogdíjakkal. A tavalyi év másik nagy nyertese - legalábbis ami a BL-es pénzkeresést illeti - a PSG, akik 70,8 millió eurót söpörtek be, 12 + 18,4 + 40,4 felosztásban.
Az UEFA a 2015–2016-os évadban a Bajnokok Ligájában összesen 1,345 milliárd eurót, az Európa-ligában pedig 411,1 millió eurót osztott szét a résztvevő csapatoknak. Az óriási különbség akkor sem kevésbé szembeötlő, ha megnézzük a döntőt játszó klubokat: itt a vesztes Liverpool 37,8 millió eurót keresett, a győztes Sevilla pedig 35 milliót, de ebből 21,2 milliót még a BL-csoportkörben kerestek meg.
A befolyó pénzek mellett természetesen óriási a különbég a két sorozatban továbbjutott klubok összértékei között is. Az EL-ben egy kivétellel jóval szerényebb értékű csapatok versengnek, a Genk csapatának összértéke a Transfermarkt szerint 56 millió euró, az Anderlechté 100 millió, az Ajax Amsterdamé 104, a Celta Vigoé 106, a Besiktasé 119. Itt jön egy százmilliós ugrás, a Lyon már 201 milliót kóstál, az FC Schalke 216 milliót, a kakukktojás Manchester United pedig ennél is sokkal többet, 466 millió eurót ér, ami már BL-továbbjutós összeg. De ott vannak az igazán megdöbbentő számok, a BL-negyeddöntős csapatok ugyanis ezermilliárd forintot érnek.
Mi ebből a tanulság? Csak a szokásos: a pénzt tényleg gólra lehet váltani, és akinek több van az egyikből, annak előbb-utóbb a másikból is több lesz.
mfor.hu
