Az mfor.hu kérdésére Oláh Antal elmondta, hogy a tiltott munkaerő átengedés az a terület, amelyen a magyar cégek elcsúszhattak. "Az államközi szerződés nem jogosítja fel a magyar cégeket, hogy munkaerőt vigyenek ki, vállalkozási szerződéseket kell kötniük. Egy céget akkor tudnak tiltott munkaerő átengedéssel megvádolni, ha dolgozója munkaidejét, bérezését meghatározza, ugyanakkor nem fizet utána társadalombiztosítási járulékokat, így a német állam bevételtől esik el".
A vizsgálódás során a nyomozók feltételezhetően találtak a fenti témakörben többféleképpen értelmezhető vagy kifogásolható elemeket, de a bíróság ezeket nem fogadta el bizonyítékként, az ügyészség "nem talált fogást a vállalatokon". A magyar cégek szerinte abban hibáztak, hogy az elmúlt 10 év során fennálló helyzetet - vagyis, hogy senki nem foglalkozik a szabályozás ködösségével - állandónak hitték.
A razziák előrehozták a tárgyalásokat
A szakemberek szerint a magyar vállalkozások ottani tevékenységének jogi "átgondolása" mindenképpen időszerű lett volna. Az elmúlt időszakban lezajlott razziák "élesztőként" hatottak ez ügyben, ugyanis hatásukra korábban tárgyalásra éretté vált a kérdés. A vita immár elkerülhetetlenül a nyilvánosság előtt zajlik.
Mindkét fél érdeke, hogy a magyar-német kapcsolatok jól működjenek, ugyanis 2004-ben a kétoldalú kereskedelmi forgalom elérte a 27,8 milliárd eurót. A magyar export Németországba ennek fele, vagyis 13,8 milliárd euró volt, ami a magyar GDP 20 százalékát teszi ki.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
SoKo razziák: kártérítést kaphatnak a hazai cégek
A magyar állam rajta tartja sasszemét a külföldre készülő hazai cégeken, a német fél sajnálja a SoKo Pannonia és - Bunda akciók névválasztását, ez volt a két legérdekesebb pontja a pénteken tartott vegyes bizottsági ülésnek, tudósít az mfor.hu.
