"Az uniós szabályozás kimondja, hogy 12 hónapnál rövidebb munkavállalás esetén az exportőr országban, tehát a küldő államban kell fizetni a tb-t, hosszabb távon több megoldás lehetséges. A normatív szabályozás alapján 4-5 éves működési időszakot követően az a főszabály, hogy a fogadó országban kell fizetni a tb-t", mondta Gilyán. Az OEP jelenleg még tárgyal német partnerével arról, hogyan kell ezt pontosan érteni.
Az mfor.hu korábban arról írt, hogy az eljárások által érintett vállalatok az őket ért veszteségek miatt lassan lehúzhatják a rolót. A kár az érintettek szerint összességében eléri a többszáz millió eurót. Az egykor több mint 300 embert foglalkoztató Tóth. Kft. veszteségei mára 100 millió eurót tesznek ki. Arról is beszámoltunk, hogy eközben néhány kérdésben a német bíróság is megállapította: a helyi hatóságok jogszabálysértően jártak el.
A németországi magyar vállalkozások 20 százalékát, a mintegy 50 magyar cégat érintő SoKo-razziákról a két ország képviselői az első vegyes bizottsági ülést július 8-án tartották Budapesten. Ekkor a partnerek államtikárai megerősítették, hogy a magyar cégek jelentős része nem követett el törvénytelenséget. Ugyancsak ekkor fény derült arra is, hogy a fokozott ellenőrzések magyarázata részben az, hogy az utóbbi időszakban jelentősen megemelkedett a munkanélküliség Németországban. Másrészt a feketemunka-ellenőrzés kérdése átkerült a belügyi és a munkaügyi hatóságtól az ottani pénzügyminisztérium alá tartozó vámellenőrzéshez, amely köztudottan vaskezűségéről híres.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a németországi magyar vállalkozók feje felett glória lebeg, és soha életükben nem hibáztak. Az viszont tagadhatatlan, hogy nem könnyű betartani azokat a jogszabályokat, amelyekről még a törvények gazdái, az állami szervek sem tudják pontosan, meddig és miként érvényesek. Oláh Antalnak, a nemzetközi vállalkozók érdekképviseletének soros elnökének igaza van, amikor azt mondja, hogy az illegális foglalkoztatás ellen irányuló intézkedések hazánkban is léteznek. A feketemunkát tehát Magyarországon is üldözik, de figyelembe véve a jogi kérdések tisztázatlanságát, a németországi eljárások erkölcsössége megkérdőjelezhető.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Soko-razziák: néhány magyar cég beismerő vallomást tett
Több mint egy év után még mindig nem szállt fel a köd a németországi magyar cégek ellen indított razziák ügyében. Bírósági döntés mondja ki, hogy a hatóságok az eljárás során követtek el törvénytelenséget, és a vonatkozó rendelkezések körül értelmezési viták zajlanak. Az eljárás alá vont magyar cégek közül néhány ellen mégis indul büntetőeljárás.
