Az év első két hónapjában enyhe, stagnálás közeli növekedés jellemezte a magyar feldolgozóipart. A részindexek többsége kisebb, mint egy évvel korábban volt. Kivételt képez a nagyobb ütemű árnövekedés és a késztermékkészletek növekedése, ahol az indexértékek nagyobbak, mint 2002. februárjában. A termelési index (50.0) változatlanságot tükröz. Értéke 1.5 százalékponttal csökkent a múlt havi növekedés után.
Az ágazatok közül a múlt hónapban is növekedést jelző vegyipari index mutat fejlődést, valamint a nem fém ásványi termékek iparágra jellemző a kibocsátás bővülése ebben a hónapban. Míg a részindexek többsége csökkent januári értékéhez képest, az új rendelések indexe 0.6 százalékponttal nőtt (52.1).
Továbbra is jelentős a beszerzési árak növekedése az elmúlt hónaphoz viszonyítva. Az árindex értéke meghaladja az egy évvel korábban mért értéket (56.5). Az árak növekedése a nem fém ásványi termékek és a kohászat vállalatait érintette a legjobban.
A januári értékükhöz képest csökkentek a külpiaci tevékenység mutatói. Az import továbbra is növekedést mutat (50.6), de az export mennyiség visszaesett az előző hónaphoz képest (48.8).
A foglalkoztatási index (47.4) 0.9 százalékponttal nőtt előző havi értékéhez képest, de az 50 pont alatti érték további csökkenést jelent.
Az ágazatok szerinti Beszerzési Menedzser Indexek növekedést jeleznek a vegyiparban, a kohászatban és a nem fém ásványi termékek iparágban. A gépipart továbbra is stagnálás jellemzi, míg a többi ágazat visszaesést mutat.
Az ország régióit tekintve növekedés jellemzi a Dél- és Észak-dunántúli területeket, valamint az Észak-magyarországi régiót. Az Észak-alföld teljesítménye változatlan az előző hónaphoz képest, a többi területen csökkenés tapasztalható.
Hogy számolják a BMI-t?
A magyar Beszerzési Menedzser Index (BMI) megegyezik az amerikai NAPM mutatóval, amely a feldolgozóipari vállalatok beszerzési vezetői körében végzett havi felmérések adataira épül. A mutató 50 pont felett konjunktúrát jelez előre, míg 50 pont alatti érték esetén a gazdaság visszaesésére lehet számítani. Az index szinte az összes piaci terület változását figyelembe veszi hó/hó alapon, tartalmazza a belföldi és az import, az összes élelmiszer és - a nyersolaj kivételével - az energia vásárlásokat egyaránt.
Főbb részei (súlyok): Új megrendelések mutatója (30%), Termelési index (25%), Foglalkoztatási mutató (20%), Beszállítóktól vásárolt áruk mutatója (15%), Készletek aránya (10%).
Stagnálás közeli növekedés jelez a BMI
A februárban a Beszerzési Menedzser Index (BMI) 0,1%-ponttal 50,1-re csökkent, de továbbra is a növekedési tartományban maradt, derül ki a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) havi üzleti jelentéséből. Az index elmarad a 2002 februári értéktől (53,7) és a megelőző évek azonos időszakaiban mért (2001: 55,2; 2000: 58,3) szinttől is.
