Európai jogorvoslat
A Strasbougi Bírósághoz levélben fordulhatnak azok, akik szerint sérültek emberi jogaik. A Legfelsőbb Bíróság honlapján megtalálható nyomtatvány támpontot nyújt a panasztétel megformálásához. Európa legfelsőbb törvényszékéhez jogorvoslatért másodfokú jogerős ítélet esetében lehet fordulni, az attól számított 60 napon belül. A panasznak olyan jogi sérelemre kell hivatkoznia, amely az Emberi Jogok Európai Egyezményében szerepel.
[ajanlo=415][igazitas=right/]
Ide sorolható például az élethez, a családi élet tiszteletben tartásához, a tulajdonhoz való jog is. Nagy Gábortól, a Legfelsőbb Bíróság kabinetfőnökétől az mfor.hu megtudta, hogy általában a vállalkozások tekintetében a tisztességes eljáráshoz való jog kifogása jöhet szóba. Az Emberi Jogok bírósága eddig összesen 38 Magyarországot érintő határozatot hozott, amelyből 36 esetben marasztalta el a magyar államot.
Dr. Szabó Dénestől, a Darázs, Szabó & Társai Ügyvédi Iroda nemzetközi jogászától megtudtuk, hogy az EU-n belül bármilyen per esetében magyar ügyvéd is eljárhat. Azért szerencsés abból az országból választani jogi képviselőt, ahol a bírósági eljárás folyik, mert a helyi törvények szakértője meggyőzőbben tudja hazai terepen a vádlott álláspontját képviselni.
Az mfor.hu-n korábban arról olvashattak, hogy Olajos Péter uniós képviselő - megelégelvén a magyar vállalkozások működésének ellehetetlenítését és többszáz millió eurós bevételkieséseket okozó helyzetet -, napirend előtti felszólalásban kérte az Európai Unió parlamentjében, hogy a testület mihamarabb tárgyalja a külföldi munkavállalás kérdését. Erre leghamarabb az őszi ülésszak kezdetét követően kerülhet sor.
A német álláspont
Georg Wilhelm Adamowitsch, a BMWA (Szövetségi Gazdasági és Munkaügyi Minisztérium) közigazgatási államtitkára korábban Budapesten elmondta, hogy egyes érintett cégvezetők beismerő vallomást tettek, amelyben nem vitatják bűnösségüket. "Bevételek elsikkasztása és nem megfelelő kezelése, külföldiek foglalkoztatása kedvezőtlen feltételekkel, illetve engedély nélkül, csalás elkövetése a tb teherviselésben, munkaerő illegális kikölcsönzése, adócsalás és uzsorabérek, ezekkel gyanúsítják a magyar vállalkozásokat" - mondta.
A külföldi cégek ellen indított vizsgálatok - amelyek Adamowitsch állítása szerint nem csak a magyarokat vették célba - hátterében az áll, hogy Németországban bár csökkent, még mindig igen magas a munkanélküliség, 4,6 millióan nem tudnak elhelyezkedni a munkaerő-piacon. Néhány cég ellen eddig már vádat is emeltek, a második, SoKo Bunda névre keresztelt razzia által érintett társaságok ügyében a hatóságok még több mint hatvan városban gyűjtik jelenleg a bizonyítékokat. A német közigazgatási államtitkár szerint a Bunda vizsgálat lezárultával valószínűleg nagyobb számban kerül sor vádemelésekre.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
Strasbourgi nyugtatót írhatnak fel a SoKo-paródiára
Készül már a SoKo-razziáktól "megrészegült" német hatóságok számára a "strasbourgi pirula", ugyanis az érintett magyar cégek ügyvédei - és a magyar állam sem - ért egyet a váddal, miszerint a külföldi tevékenységet folytató hazai vállalkozások tb-csalók lennének, járt utána az mfor.hu.
