Malcolm Grimston, a legpatinásabb londoni külpolitikai-stratégiai elemző műhely, a Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - nukleáris szakértője a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt helyzetértékelésében kiemelte: a legfőbb különbség az, hogy a csernobili atomerőmű működött, amikor az 1986-ban bekövetkezett robbanás szétvetette a létesítményt, a fukusimai robbanás pillanatában azonban a reaktorok már 24 órája álltak, és emiatt kevesebb radioaktív szennyeződés jutott a környezetbe.
Grimston szerint a földrengés után az automatikus rendszerek leállították a fukusimai erőművet, de a földmozgás áramkimaradást is okozott, amely érintette a reaktormag hűtését végző vízszivattyúkat. A dízelmotoros áramfejlesztők működésbe léptek ugyan, de aztán - valószínűleg a földrengést követő tengeri szökőár miatt - ezek is leálltak, az akkumulátorról működő pótrendszerek pedig csak rövid távon tudták pótolni a kieső energiát. Így az egyes reaktorban nem keringett a hűtővíz, és hőmérséklete emelkedni kezdett. Ahogy a fűtőanyagot tartalmazó fémtartályok melegszenek, elérkezik egy pillanat, amikor a vízből kiválik az oxigén, és hidrogén marad hátra. Amint ez a hidrogén ismét oxigénnel kerül kapcsolatba, robbanhat; valószínűleg ez volt az oka a fukusimai robbanásnak - írta vasárnapi elemzésében a Chatham House szakértője.
Grimston szerint az a tény, hogy a reaktort tengervízzel töltötték fel, arra vall, hogy a helyi hatóságok nem tervezik az atomerőmű újjáépítését. A tengervíz hűti ugyan reaktormagot, de hosszú távon olyan korróziót okoz, ami kizárja, hogy az erőművet valaha is újból használni lehessen. A szakértő szerint hozzávetőleg tíz napot vesz igénybe a reaktormag lehűtése, utána fel kell mérni a szennyeződés szintjét, elsősorban azt, hogy mennyi jód és cézium jutott a szabadba. A radioaktív jód az emberi pajzsmirigyben felhalmozódhat és rákot okozhat; ez volt a fő egészségügyi probléma Csernobil után. A radioaktív jódnak azonban igen rövid a felezési ideje, és legfeljebb három hónap alatt teljesen eltűnik a környezetből.
A cézium felezési ideje jóval hosszabb - hozzávetőleg 30 év -, de ebből valószínűleg sokkal kevesebb került a levegőbe - írta vasárnapi elemzésében Grimston. A Chatham House szakértője kiemeli, hogy a fukusimai erőmű 1970 óta működött. Grimston szerint nehéz megítélni, hogy a létesítmény kora tényező volt-e a történtekben, ám - éppen azért, mert ilyen régi tervezésű erőműről van szó - a robbanásból nem érdemes sok műszaki tanulságot levonni.
MTI
