Nagyon jó eredménynek nevezte, hogy tavaly 42 ezerrel nőtt a foglalkoztatott nők száma, arányuk így elérte az 52 százalékot; "ha ezt minden évben folytatni tudjuk, akkor a céljainknál vagyunk" - mondta. A miniszteri biztos kiemelte: a hazai nők munkaerő-piaci pozícióit nem a férfiakéhoz, hanem más uniós tagállamok értékeihez viszonyítva kell megítélni. Mint elmondta: 1997-ben, amikor a legrosszabb, 45 százalékos volt a női foglalkoztatottsági mutató az unióssal párhuzamosan indult felfelé a trend, így Magyarország évekig tartotta 4-5 százalékos lemaradását.
Akkor viszont Magyarországon megtorpant a bővülés, így 2008-ra már nyolc százaléknál is szélesebbre nyílt az olló; emiatt Bulgária, Lengyel- és Spanyolország is leelőzte Magyarországot, amelynél alacsonyabb rátával csak Görög- és Olaszország, valamint Málta rendelkezett - jegyezte meg.
Szalai Piroska kiemelte: a felmérések azt mutatják, hogy napjainkban a nők nem akarnak választani a család és a munka között, a kormányzatnak pedig az a célja, hogy minél több lehetőséget biztosítson azoknak, akik mielőbb vissza akarnak térni a munka világába, és azoknak is, akik a lehető leghosszabb ideig akarnak gyermekük mellett maradni.
A rugalmas foglalkoztatási formák, így a részmunkaidő előnyeit kiemelve a miniszteri biztos arról beszélt: visszatérni a munkaerőpiacra mindig nehezebb, mint - akár kisebb intenzitással - bent maradni.
MTI
