A Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 15 évre kötött, 900 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó koncessziós szerződése 2008. november 4-én lejár.
A koncessziós szerződés értelmében a területet felügyelő miniszternek lehetősége van a koncesszió 7,5 évre szóló meghosszabbítására. A hatályos szabályok szerint a miniszter a koncessziós díj mértékét, valamint a szolgáltatók döntésének alapjául szolgáló követelményrendszert 18 hónappal a koncesszió időtartamának lejárta előtt köteles közölni. Ezt május 4-én megtette a tárca.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közleménye szerint a tárca feltételként még az idén egyenként tízmilliárd forint plusz áfa koncessziós díj megfizetését, az elkövetkező két évben pedig egyenként húszmilliárd forint értékű többletberuházást vár a mobilszélessáv fejlesztése terén, amelynek az infrastruktúrával gyengén ellátott területeken kell megvalósulnia.
A távirati iroda mindkét szolgáltatót megkereste, ám egyikük sem kívánta kommentálni az ajánlatot. "Amíg a tárgyalások tartanak, semmit nem kívánunk mondani" - közölték a Pannon GSM-nél. "Az ajánlatot megkaptuk, azt tanulmányozzuk, ennél többet nem mondhatunk" - szólt a válasz a Magyar Telekomnál.
Némileg beszédesebb volt a Telekom-vezér, Christopher Mattheisen, az ajánlat közzétetle előtt ugyanis a Figyelőnek azt mondta: "Nem ismert olyan nemzetközileg elfogadott számolási módszer, amelyet megnyugtató módon érvényesíteni lehetne a magyar viszonyokra". Véleménye előrevetítette azt a GKM által is árnyaltan megfogalmazott lehetőséget, hogy a most közzétett (elsődleges) ajánlat még változhat.
A módosításra egyébként a koncessziós szerződés értelmében a feleknek 2007. augusztus 4-ig van lehetőségük, ez ugyanis az utolsó időpont a megállapodás szentesítésére. Ebben az esetben még az ősz folyamán sor kerülhet a szerződések meghosszabbítására, amely lehetőséget biztosít majd a hatékony sávfelhasználást és a frekvenciagazdálkodás mindenkori optimalizálását elősegítő későbbi változtatásokra.
Amennyiben mégsem sikerül egyezségre jutni - ami szakértők szerint a szolgáltatók számára komoly kockázatot jelentene -, akkor a Nemzeti Hírközlési Hatóság új, legfeljebb 15 éves frekvenciahasználati jogosultságot lehetővé tevő árverést vagy pályázatot ír ki.
Az eredeti koncessziós szerződés megkötésekor, 1993-ban a Pannon 50 millió dollárt, az akkor még Westel nevet viselő T-Mobile pedig 46 millió dollárt fizetett a 15 éves 900 Mhz-es koncesszióért. A most kért koncessziós díj a jelenlegi árfolyamon meghaladja az 55 millió dollárt.
1999-ben az 1800-as koncesszióért a két cég egyenként 11 milliárd forintot fizetett, míg a magyar piacra akkor belépő Vodafone a 900 és 1800-koncesszióért összesen 48,5 milliárd forintot tett le az asztalra. Tavalyelőtt az UMTS frekvenciahasználati jogosultságért különböző konstrukcióban a Pannon 19 milliárd, a T-Mobile 17 milliárd, a Vodafone legalább 16,5 milliárd forint fizetését vállalta.
A Pannon és a Magyar Telekom 1800 MHz-es DCS koncessziója - miként a Vodafone 900 és 1800 Mhz-es koncessziója is - 2014-ben, a három szolgáltató 2004-ben elnyert UMTS frekvenciahasználati jogosultsága pedig egyaránt 2019-ben jár le.
Elemzők szerint a korábbi piaci helyzet és az akkor kifizetett összegek - például az azóta bekövetkezett jelentős változások, többek között a nulláról közel 100 százalékosra növekedő mobilpenetráció miatt - nem tekinthetők relevánsnak a mostani árazás során, a nemzetközi példák pedig meglehetősen vegyesek.
Európában több országban lejártak már az elsőként kiadott 900 Mhz-es GSM-koncessziók, és már lezajlott vagy folyamatban van azok meghosszabbítása, illetve átalakítása. A szolgáltatók a jogosultságok meghosszabbításáért több esetben jelentős egyszeri vagy folyamatos díjat fizettek, illetve különböző fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi vállalásokat tettek.
Ugyanakkor arra is akadt precedens, hogy az egyes uniós tagállamok díjmentesen hosszabbították meg a koncessziós szerződést. Utóbbi logika szerint ugyanis a koncessziós díj is csak egy elem a mobilcégek költségei között, amit a nyereséges működés érdekében áthárítanak a fogyasztókra.
Amennyiben az állam által követelt összeg magas, úgy az a mobilcégek - és a távközlési szolgáltatásokat aktívan használó vállalatok - versenyképességét csökkenti, és a szektor fejlődését gátolja.
Magyarországon ugyanakkor a költségvetés siralmas helyzete miatt a kormány nem szívesen mond le még egy esetleg kisebb mértékű egyszeri bevételről sem. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy a GKM a koncessziós díj befizetését még az idei évben várná a cégektől.
A két vállalatnak is elemi érdeke a megegyezés, hiszen a meglebegtetett új pályázat és árverés során akár egy
negyedik szereplő piacra lépésétőlis tartani lehet. A 900 MHz-es frekvenciatartományok értékét az is nagyban növeli, hogy az Európai Unió a rugalmas spektrumgazdálkodás keretében 2007 végén várhatóan felszabadítja azt, így a frekvenciatartományban megindulhatnak a szélessávú, UMTS/HSPDA szolgáltatások is. Ezek néhány európai országban jelenleg már kísérleti szakaszban járnak.
A fentieket figyelembe véve az iparágat ismerő szakemberek szerint nem a megegyezés ténye lehet kérdéses, hanem a GKM által végeredményként kiharcolt összeg nagysága.
Menedzsment FórumKapcsolódó anyagok: A Synergon is mobilszolgáltatást indítana Már jövőre indulhat a negyedik mobilszolgáltató hazánkban Nem akarnak új versenytársat a mobilcégek Lesz-e itthon fapados mobilszolgáltatás?
