Tőzsde: új vallás vagy a legjobb befektetés?

Évente egy focimeccsnyi időt fordítunk pénzügyeinkre

Mindenkinek van olyan ismerőse, aki veszített már jelentősebb összeget részvényvásárláson, és ez is hozzájárul ahhoz a bizalmatlansághoz, amely a tőzsdét övezi. A sorozatos bukások oka többek között az volt, hogy az "árfolyamok aranykorában", a nagy recessziót megelőzően 1997-1998-ban sokan "nyakra-főre" vették a részvényeket, mert azt gondolták, hogy a tőzsdézés ugyanolyan, mint a banki- vagy az állampapír-befektetés, illetve látták, hogy "másoknak már bejött".

"A tőzsdei befektetési lehetőségek népszerűsítésével a célunk nem az, hogy minél nagyobb tömegek rohanjanak részvényt venni, és egy éven belül a hazai spekulánsok száma elérje a 3 milliót. A kampányunk figyelemfelhívás, hogy befektetéseinkkel hosszú távra tervezhessünk, illetve hogy visszatérjen a korábbi, vagy annál is szélesebb befektetői kör, de az sokkal stabilabb, tudatosabb és tájékozottabb legyen" - véli Tóth.

Gyakori tévhit az is, hogy a részvényvételhez milliós befektetésekre van szükség. Szakértők szerint a havonta félrerakott 5-10 ezer forint fél éves gyűjtés után már alkalmas a startra.

Egy focimeccsnyi idő pénzügyeinkre

A magyarok - a tőzsde felmérése szerint - a pénzükkel egy évben kevesebb, mint egy focimeccsnyi időt foglalkoznak. Ennek eredménye, hogy a megtakarítások java része jövedelmet nem termelő eszközökben, azaz folyószámlán vagy befőttesüvegben, párnahuzatban áll, ami óriási pazarlás, hiszen az a pénz "nem dolgozik". Kutatások szerint a lakosság a brókereknél már csak a politikusokat tartja megbízhatatlanabbnak, a tőzsdézés szinte szitokszónak számít.

Tóth szerint a "nem tudom, nem érdekel" kategóriába tartozókat egy ilyen kampánnyal nem lehet átprogramozni, esetükben "sokkal vastagabb az a jég, amit át kell törni". De akinek van félretett pénze és eddig valamiért tartózkodott a tőzsdétől, feltehetőleg a hirdetések hatására elgondolkodik a lehetőségen. A cél az, hogy mindenki kapjon egy általános képet a BÉT-ről.

A visszajelzések eddig állítólag pozitívak, a tévészpotok sugárzása óta - a reklámra hivatkozva - naponta 20-25-en érdeklődnek telefonon. A tőzsdei nyílt napokon folyamatosan nő az érdeklődés: nem ritka, hogy a nagyvárosokban rendezett eseményen, tanfolyamokon 200-300 fő vesz részt, tudtuk meg Bodó Teodórától.

Ha a bank már nem ad több pénzt...

Miközben a tőszde hosszú ideje beszél arról, hogy a cégeknek milyen fontos itt jelen lenni, az elmúlt 5-7 évben egyre kevesebb társaság jelentkezik a "fellépésre", és a Tőzsdeképes Cégek Klubjából is csupán 2-3 tag került be eddig. Ennek hátterében részben az áll, hogy csökkent a nagy állami cégek száma, amelyeket a 90-es években a tőzsdén keresztül kezdtek privatizálni. Már csak pár értékes vállalat maradt állami kézben, amelyeket a BÉT tárt karokkal vár. Ilyen "az állami kassza gyémántocskája", a Szerencsejáték, a Volán, a Malév és a Posta.