Az Index megszerezte a kereskedelmi láncokat szívató törvényelőterjesztés legújabb változatát, mely alapján további nehezítések várnak a kereskedőkre. Mint ismert, az egy hónappal ezelőtt nyilvánosságra került tervezet egyéb intézkedések mellett 20 milliárdot szedne be a parkolás megadóztatásával, törvényben rögzítené a diszkontláncok reklámra fordítható maximális keretét, valamint megadóztatná a házhozszállítást is. Most ezek sora bővült néhány további húzással.
Az egyik új dolog a kötelező létszámbővítés: ezt úgy kellene kiszámolni, hogy az adott cég kereskedelemből származó nettó árbevételét 36 millióval elosztják, ennek alapján kéne kijönnie, hány embert kell még felvenni. Aki nem vesz föl eleget, annak a fel nem vett dolgozók után a garantált bérminimum 60 százalékát, vagyis fejenként 64 200 forintot „adók módjára” be kell fizetnie az államkasszába. Az így befolyt pénzt pedig az állam „munkavállalói és fogyasztóvédelmi” célokra használná fel, például támogatnák a 2000 fő alatti települések boltosait. Ez minden kereskedőre vonatkozna, nem csak az áruházláncokra. A feladat gyakorlatilag teljesítjetetlen a munkaerőhiány miatt, valamint azért, mert ahhoz, hogy valaki eladó lehessen, OKJ-s képzésen kell részt vennie, ami tömeges létszámbővítésnél valószínűleg meghaladja majd a boltok kapacitását. Szóval ez egy bújtatott adónak tűnik.
A másik újdonság, hogy az áruházaknak fel kellene tüntetni, ha egy termék összetétel más, szó szerint: ha „Magyarországon kívül más országban eltérő összetétellel, vagy egyes összetevők eltérő arányú felhasználásával” készülnek. Ez nyilván a Nébih-vizsgálat miatt került bele a javaslatba, annak ellenére, hogy a tényleg-szeméttel-etetnek-e-minket-teszt eredményei nem voltak túl meggyőzőek, sőt, némely esetben kifejezetten erőltetettnek és komikusnak hatottak.
Tovább korlátoznák a reklámköltést. Az eredeti verzió az volt, hogy a napi fogyasztási cikkeket árusító cégek a nettó árbevételüknek csak a 0,5 százalékát költhessék reklámra, hogy „a kevesebb reklámnak köszönhetően a fogyasztók tudatosabban válasszanak a termékek közül”. Ez maradt, de kibővült egy újdonsággal: a franchise-rendszerben működő cégeknél a franchise rendszergazdájának, vagyis annak kell fizetnie, akinél a franchise-jogok vannak.
Előírja továbbá a javaslat, hogy csak sajtótermékben jelenhetne meg szupermarketek reklámja, vagyis betiltanák a külön reklámújságokat. A tájékozódás lehetőségének további beszűkítésével is a tudatosabb vásárlásért való harcot folytatná a kormány. Úgy tűnik, nem érdekli őket, mennyire abszurd ez az egész.
A normaszövegben nem szerepel, de javaslatként írnak arról is, hogy az áruházláncokkal fizettetnék ki az áruk kettős minőségét összehasonlító fogyasztóvédelmi vizsgálatokat. A díj mértékét az elképzelés szerint a boltok alapterülete alapján állapítanák meg, de a sávos megoldás is terítéken van.
A korábbi csomagban már belengetett parkolási adó kapcsán azt írják, még föl kell mérni, mennyi parkolóhelyről is van szó, ami még két-három hónapba beletelik.
Az Index szerint minden felmerülő javaslatnál szerepel, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek, szakszervezetek és szakmai szervezetek mit gondoltak róla. A Vállalkozók Országos Szövetsége, a multi kereskedelmi láncokat tömörítő Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara nem értett egyet a kormány javaslataival, a CBA-t és még néhány láncot képviselő Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, az ÁFEOSZ-Coop, a kereskedelmi dolgozók két szakszervezete és több fogyasztóvédelmi civil szervezet igen. De a a fogyasztóvédelmi díj bevezetésével, a már korábbról ismert, 100 százalékos vasárnapi bérpótlék bevezetésével és a parkolási adóval a CBA- és Coop-fejek se értettek egyet.
Nem volt valami fair az egyeztetés sem, a hazai láncokat tömörítő szervezetekkel április 3-án még külön egyeztettek a beterjesztők szűk körben, addig az OKSZ csak nagyjából egy órát kapott. Ők egyébként a legtöbb intézkedést hátrányos megkülönböztetésnek tartották, amelyek közül egy-kettő a vásárlóknak is kifejezetten a kárára válna, például a reklámújságok betiltása, hiszen a tájékozódási lehetőségek beszűkítése, ugye, pont a tudatos vásárlás ellen munkál.
mfor.hu
