Új gazdaság: az információ és a hálózatok (2) - A hálózatok elmélete

A sáv koncentrációra szakosodó vállalatok a költségelőnyre alapozzák sikerüket, hiszen ők csak a legnagyobb profittal kecsegtető összeköttetéseket üzemeltetik, és nem kell kompenzálniuk ezzel a veszteségesen működő "kirendeltségek" veszteségeit. Az előnyök mellett fontos említést tenni a lehetséges hátrányokról is. A sáv koncentrációt választó vállalatok nem rendelkeznek a teljes hálózati piacot lefedő cégekre jellemző skálahozadékkal (economies of scale) és differenciáltsággal (economies of scope), aminek következtében a fogyasztók megszerzése igen költséges. Ezért a sáv koncentrációt választó cégek számára a relatíve kisebb számú, de nagy forgalmat bonyolító nagyfogyasztók megszerzése az ideális. A hátrányok másik típusa a részleges hálózati jelenlétnek köszönhető, mert ezek a vállalatok gyakran nem a végfelhasználókat kötik össze, hanem a helyi szolgáltatókat, ezért ez a többszörös összekapcsolódási szükséglet megnehezíti a résztvevők közötti kommunikációt és koordinációt. Ezekért a kényelmetlenségekért a vállalatnak kompenzálnia kell a felhasználókat.

2.2.4. A hálózati koncentrációk közötti összefüggések

Az ismertetett hálózati koncentrációk-típusok nem külön-külön léteznek, hanem egymásra épülnek. A zéró koncentráció a szereplők egyenlő részvételére épít, ez a csoport homogén. Viszont nem minden csoport tekinthető homogénnek, ezért érdemes megvizsgálnunk őket, és valamilyen ismérv alapján kategorizálnunk őket. Az egy kategóriába kerülő csoportok zéró koncentrációval írhatóak le, és egy körzetet, zónát képeznek. Ezek között a zónák, illetve a nagy forgalmat bonyolító szereplők között azonban érdemes egyetlen sávba terelni a kapcsolatokat, mert így gazdaságosabban elégíthetőek ki a felhasználók igényei. A hálózati szolgáltatók tehát szakosodni képesek aszerint, hogy milyen igényeket milyen eszközökkel elégítenek ki.