[ajanlo=474][igazitas=left/]A SoKo-akciócsoportok 2004 áprilisát követően közel félszáz magyar vállalkozásra csaptak le. Állig felfegyverzett kommandósok fedezete mellett tartottak házkutatásokat és magyar cégvezetőket tartóztattak le hosszabb-rövidebb időre. Zárolták a cégek és vezetőik bankszámláit, sőt, egy érintett vállalkozó elmondása szerint a magyar vállalkozásokkal szerződött német cégeknek is megtiltották, hogy a magyaroknak pénzt utaljanak.
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal átiratából kiderül, hogy - pontosan nem tudni miért - a német hatóságok "utaztak" a magyar cégekre, s miután az első razziák alkalmával nem sikerült elegendő bizonyítékot összegyűjteni ellenük, a SoKo Pannonia után egy évvel, 2005 áprilisában megindították a SoKo Bunda akciót.
A német munkaügyi hivatal ugyanakkor azt javasolta a vámhatóságnak, hogy a jövőben az európai jogszabályok megsértése címén kezdeményezzen eljárást. "Ezt a javaslatot minden magyar vállalkozói szerződésben dolgozó magyar cég szerződésére lehet alkalmazni, amelyeket a vámhatóság a Pannonia nyomozási akció keretében vizsgált".
Adamowitsch államtitkár ma ismét tárgyalóasztalhoz ül Budapesten Gilyán Györggyel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkárával. Még nem tudni, hogy a SoKo-akciók hátterének feltárására és következményeik rendezésére összehívott vegyes bizottság napirendjén szerepel-e majd a munkaügyi hivatal idézett átiratának megvitatása.
A bajor egészségbiztosító véleménye is terítékre kerülhet, amely a német vámhatóság álláspontjával ellentétben tartalmazza: a kiküldetésben dolgozó magyar cégeknek csak Magyarországon kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, Németországban nem, írja a Népszabadság.
Utaztak a magyar cégekre a SoKo-akciókkal
A Szövetségi Munkaügyi Hivatal egy átiratban már 2004 augusztusában figyelmeztette a SoKo-akciót végrehajtó vámhatóságot: a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a magyar cégek kiszorítására Németországból, olvasható a Népszabadságban.
