Szerdán az Evolution 2017 konferencián ismertették a reklámpiac tavalyi alakulását, igaz, a 2016-os reklámtorta még „nem teljesen kerek”, mivel a tévés adatok nem szerepelnek benne. Így a Magyar Reklámszövetség a 2015-ös reklámtorta TV nélküli számait hasonlította össze a 2016-os reklámköltési számokkal. A 2015-ös Reklámtortához képest (142,7 milliárd Ft) a 2016-os Reklámtorta (160,06 milliárd Ft) 12,11 százalékos növekedése biztató képet fest a reklámpiacról.
Valójában azonban messze nem ilyen kedvező a helyzet. A növekedés hátterében ugyanis egyedi tényezők állnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a tavalyi évben a becslések szerint 80 százalékkal nőtt az állami költés mértéke. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke ugyan ehhez nem fűzött egyéb információt, ám aki figyelemmel kíséri a hazai médiapiaci fejleményeket, annak nem meglepetés a nagyarányú növekedés, ezekkel a pénzekkel tudják a kormányhoz maximálisan lojális sajtótermékeket életben tartani, illetve a piaci alapon működő vállalkozásokat kiszorítani.
A növekedéshez az is hozzájárult, hogy tavaly két kiemelt sportesemény is volt, a nyári olimpia és a foci-eb. Ráadásul utóbbin végre a magyar válogatott is részt vett, ami további pozitív stimulust jelentett. Urbán Zsolt megemlítette ugyanakkor a reklámadó negatív hatását. Szerinte ez továbbra is hátráltatja a reklámipart, pénzt von el az iparágtól. A reklámköltések továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől, mint ahogy az a Reklámszövetség PwC-vel tavaly készített reklámhatás tanulmányából kiderült, az egy főre jutó reklámköltés az egy főre jutó GDP-arányában 2008-ban 0,9 százalék, míg 2015-ben 0,6 százalék volt.
Reklámtortára a médiapiac változásai is hatással voltak, tavaly több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói- és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak mindamellett, hogy a fogyasztók média fogyasztási szokásait is felbolygatták és átrendezték.
Mely szektorok nőttek leginkább?
Ahogy fent jeleztük, a tévés adatok még nem ismertek, a több szegmenst vizsgálva a mozis reklámok növekedése volt a legnagyobb. Igaz, a kimagasló mértékű növekedést az alacsony nominális érték és bázis is magyarázza, hiszen korábban messze ez volt a legkisebb szelete a reklámtortának.
A várakozások feletti mértékben, 22 százalékkal bővült itthon a digitális reklámköltés, melyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilon történő reklámozás kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80 százalékos bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján 2017-ra további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői. A hazai médiatulajdonosok az online piac bővülése esetében sem feltétlen nyertesek. Ennek hátterében az áll, hogy a piaci növekedést meghaladó mértékben 25 százalékkal bővült a globális szereplőknél (Google, Facebook) elköltött pénzek összege. Így a globális szereplők reklámköltés aránya 51 százalékra emelkedett a hazai tartalomszolgáltatókkal szemben.
mfor.hu
