3p

A kormány ugyan nagyon sokszor elmondta, hogy a magyar vállalkozások milyen fontosak számára, a média- és reklámpiacon viszont úgy tűnik csak a baráti cégek számítanak magyarnak.

Szerdán az Evolution 2017 konferencián ismertették a reklámpiac tavalyi alakulását, igaz, a 2016-os reklámtorta még „nem teljesen kerek”, mivel a tévés adatok nem szerepelnek benne. Így a Magyar Reklámszövetség a 2015-ös reklámtorta TV nélküli számait hasonlította össze a 2016-os reklámköltési számokkal. A 2015-ös Reklámtortához képest (142,7 milliárd Ft) a 2016-os Reklámtorta (160,06 milliárd Ft) 12,11 százalékos növekedése biztató képet fest a reklámpiacról.

Valójában azonban messze nem ilyen kedvező a helyzet. A növekedés hátterében ugyanis egyedi tényezők állnak. Ezek közül a legfontosabb, hogy a tavalyi évben a becslések szerint 80 százalékkal nőtt az állami költés mértéke. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke ugyan ehhez nem fűzött egyéb információt, ám aki figyelemmel kíséri a hazai médiapiaci fejleményeket, annak nem meglepetés a nagyarányú növekedés, ezekkel a pénzekkel tudják a kormányhoz maximálisan lojális sajtótermékeket életben tartani, illetve a piaci alapon működő vállalkozásokat kiszorítani.


A növekedéshez az is hozzájárult, hogy tavaly két kiemelt sportesemény is volt, a nyári olimpia és a foci-eb. Ráadásul utóbbin végre a magyar válogatott is részt vett, ami további pozitív stimulust jelentett. Urbán Zsolt megemlítette ugyanakkor a reklámadó negatív hatását. Szerinte ez továbbra is hátráltatja a reklámipart, pénzt von el az iparágtól. A reklámköltések továbbra is elmaradnak a válság előtti GDP-arányos szinttől, mint ahogy az a Reklámszövetség PwC-vel tavaly készített reklámhatás tanulmányából kiderült, az egy főre jutó reklámköltés az egy főre jutó GDP-arányában 2008-ban 0,9 százalék, míg 2015-ben 0,6 százalék volt.

Reklámtortára a médiapiac változásai is hatással voltak, tavaly több médium váratlan megszűnése (Metropol, Népszabadság, Class FM), az új szereplők piacra lépése (Ripost, Rádió 1, Lokal) és a médiatulajdonosi változások nemcsak a média-, hanem a szolgáltatói- és hirdetői szegmensek működésében is megtorpanást okoztak mindamellett, hogy a fogyasztók média fogyasztási szokásait is felbolygatták és átrendezték.

Mely szektorok nőttek leginkább?

Ahogy fent jeleztük, a tévés adatok még nem ismertek, a több szegmenst vizsgálva a mozis reklámok növekedése volt a legnagyobb. Igaz, a kimagasló mértékű növekedést az alacsony nominális érték és bázis is magyarázza, hiszen korábban messze ez volt a legkisebb szelete a reklámtortának.

A várakozások feletti mértékben, 22 százalékkal bővült itthon a digitális reklámköltés, melyre 68 milliárd forintot fordítottak a vállalkozások. A mobilon történő reklámozás kezdi utolérni az emberek médiahasználati változását, nagyságrendje 80 százalékos bővüléssel megközelíti a 17 milliárd forintot. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján 2017-ra további kétszámjegyű növekedést várnak a piac szereplői. A hazai médiatulajdonosok az online piac bővülése esetében sem feltétlen nyertesek. Ennek hátterében az áll, hogy a piaci növekedést meghaladó mértékben 25 százalékkal bővült a globális szereplőknél (Google, Facebook) elköltött pénzek összege. Így a globális szereplők reklámköltés aránya 51 százalékra emelkedett a hazai tartalomszolgáltatókkal szemben.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!