Veszélyben négymilliárd dollár export

Az élelmiszer- és a gépipar aktívan fellép a támogatás ügyében, a műanyagipar még csak készülődik, az acéliparnak viszont már nincsenek lehetőségei.

Jövő szerdán újabb egyeztetést tartanak a forint erősödése miatt a magyar exportőröket érő károk kompenzálásának módjairól. A gazdasági, a külügyi, a pénzügyi és az agrártárca, továbbá a folyamatban szerepet kapó Eximbank és Mehib képviselői konkrét kompenzációs módokat is részletesen megvitatnak.

Matolcsy György gazdasági miniszter tájékoztatása szerint a forint-sávszélesítés a magyar exportáló cégek 10-15 százalékát, 3-4 milliárd dollárnyi kivitelt érint rendkívül hátrányosan. A nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésének összhagban kell lennie a WTO és az Európai Unió előírásaival -- hangsúlyozta.

Várhatóan augusztusban kerül a kormány elé az az FVM-es előterjesztés, amely a forint erősödése miatti agrárkompenzációs lehetőségeket tartalmazza -- mondta Kovács Zoltán, az FVM közigazgatási államtitkára. A tárca első lépésként felméri az exportorientált ágazatok veszteségeit. Az államtitkár nem tartotta kizártnak, hogy a forint árfolyamváltozása szükségessé teszi az exporttámogatást a búzaszektorban. Szakértők már most biztosra veszik, hogy kiviteli dotáció nélkül nem alakulhatnak ki elfogadható felvásárlási árak a hazai piacon.

A sávszélesítésben érintett magyar műanyagipari exportőrök nyereségének a felét viheti el a forint erősödése. A magyar ruhagyártók örömmel vennék ugyan az exporttámogatást, de egyesülésük még nem egyeztetett a kérdésben, ahogyan a vegyipari szakma sem. A tartósítóipari ágazatok képviselői közül több együtt fordult az agrártárcához az exportot segítő kedvezményes hitelért. A húsipari cégeket tömörítő terméktanács július 11-én foglalkozik az üggyel. Az acélipari termékek exportjának támogatása viszont már sok éve megszűnt.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) csaknem minden tagvállalatát kedvezőtlenül érinti a sávszélesítés -- mondta Ungvárszki Ágnes, a szövetség közgazdasági igazgatója. Az már most látszik, hogy azon cégek, amelyeknél magas a kivitel aránya, könnyen csődbe kerülhetnek. Az igazgató szerint a sávszélesítés előtt meg kellett volna kérdezni a munkáltató érdekképviseleteket a várható hatásokról. A bekövetkezett problémákat előre lehetett látni, és számítások nélkül hiba volt meghozni ezt az intézkedést az üzleti év közepén -- tette hozzá. Ráadásul a cégeknek nem volt idejük felkészülni, az egész évre szóló szállítási szerződéseket ugyanis még az év elején megkötik. Elsősorban a magyar tulajdonú vállalatok vannak bajban. Bár az exportőröket megsegítő, most készülő javaslatcsomag megmenti az érintett cégeket a felszámolástól, végső megoldást azonban ez nem jelent -- hangsúlyozta Ungvárszki Ágnes. Hozzátette: sürgősen lépni kell, és igen fontos, hogy a vállalkozások képviselőit bevonják a munkába. Az MGYOSZ szerint normatív módon kellene segíteni.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségéhez (VOSZ) tartozó tagvállalatoknak több mint a felét érinti kedvezőtlenül a sávszélesítés -- mondta a Világgazdaságnak Bartha Ferenc, a szövetség makroügyekért felelős társelnöke. A VOSZ-nál elfogadhatatlannak tartják a további szélesítést. Bartha szerint csak a megfelelő árfolyam-politikával lehet segíteni a bajba jutott cégeken.

Magyarország exportja tavaly meghaladta a 28 milliárd dollárt, amelynek többségét multinacionális cégek adják, s őket nem igazán izgatja a forinterősödés miatti probléma -- véli Aranyi István, a Magyar Külkereskedelmi Szövetség főtitkára. Ám nagyon súlyosan érinti a jelenlegi helyzet a hagyományos magyar exportcégeket, különösen a kis- és középvállalatokat.

Megítélése szerint a kérdés az, hogy kormány milyen mértékű, formájú és meddig tartó kompenzációt ad. A szövetségnek az a véleménye, hogy a kormány beavatkozása mindenképpen szükséges. Remélem, hogy megfelelő megoldást dolgoznak ki, és nem lehetetlenítenek el több ezer kis- és középvállalkozót -- fogalmazott Aranyi.

Nagyon fontos érdek, hogy a vállalatok exportkedve ne menjen el -- hangoztatta Szili Márta, a Joint Venture Szövetség ügyvezető igazgatója. Gyors segítségként egyfajta intervenciós alap létrehozásáról lehetne szó -- mondta. Meg kell vizsgálni, hogy az valóban a veszteséget fedezze. Kívánatosnak nevezte ráébreszteni a vállalatokat arra, hogy a forinterősödés most már az exportkockázatok között szerepel. Foglalkozni kell azzal, hogy milyen eszközök vannak a kockázatok kivédésére (határidős ügyletek, exportbiztosítás) -- az elmúlt időszakban kiszámítható volt, hogy milyen irányban változik az árfolyam.