A szerdán aláírt együttműködési szerződéssel egy hét éves, eddig informálisan működő szakmai együttműködést koronázott meg a SZIE és az IBM. Paál Péter, az IBM vezérigazgatója kifejtette: több kutatási és felsőoktatási intézménnyel is együttműködnek, mivel alap-, illetve alkalmazott kutatások nélkül ma már nem lehet jó eredményeket elérni az iparágban.
Cél az utánpótlás fejlesztéseAz informatikai óriásnál fontosnak tartják, hogy szakembereik magas fokú kutatási potenciállal rendelkezzenek, ezért már a felsőoktatási intézményekben igyekeznek fejleszteni a potenciális munkaerőt, a megfelelő utánpótlás érdekében. A cég a SZIE GTK Marketing Intézetével már hosszabb ideje szoros együttműködésben állt, s a mostani megállapodás sok eleme közép- hosszú távra szól.
A vezérigazgató azzal indokolta a hagyományosan agrártudományi felsőoktatási intézmény választását, hogy már eddig is sok vezető beosztású munkatárs került a SZIE padjaiból az IBM-hez, közöttük két jelenlegi felsővezető is.
Dr. Villányi László, a SZIE dékánja azért tartja példaértékűnek a Gödöllőn kialakult együttműködést, mert véleménye szerint ma már a felsőoktatási intézeteknek is piaci szereplőként kell viselkedniük, s szükséges partnereket keresniük a versenyképesség erősítéséhez. Szerinte a partnerség mindenekelőtt a hallgatók piacképességét fogja erősíteni, nemcsak Magyarországon, hanem az EU munkaerőpiacán is.
Hardware-t és software-t is biztosítanakDr. Burián Zoltán, az IBM System and Technology Group Managere - címzetes docens, aki maga is a SZIE-n végzett - elmondta: a hallgatóknak és az oktatóknak is szeretnék átadni a legújabb piaci ismereteket. A cég hazai ügyfélköre ugyanis - a multinacionális cégektől kezdve egészen a kis- és középvállalkozásokig - a piacot lefedő információkkal szolgál arról, hogy minek kell elsősorban ma itthon megfelelnie egy informatikai rendszernek.
Az IBM az oktatási és kutatási célokra biztosítja - hardware eszközei mellett - több millió dollár értékű teljes (jelenleg 800 programból álló) software portfólióját, amely segítségével a hallgatók megismerhetik a legújabb technológiákat. Az egyetem oktatói számára pedig negyed- vagy félévente továbbképzéseket tartanak. A cég valódi piaci gyakorlatot visz a képzésbe: a marketing- és közgazdász hallgatóknak két új tárgyat indítanak EPR, CRM illetve Security témakörökben, majd a későbbiekben még specifikusabb architekturális és infrastrukturális ismereteket (SAP) adnak át.
A legjobbak állást kapnakAz egyetemistákat emellett szakmai gyakorlatok és traineeship programok segítik valós munkahelyi ismeretekhez. Így például egyidejűleg több mint 50 harmad-, negyed- és ötödéves hallgatónak nyílik lehetősége, hogy részt vegyen az IBM által biztosított szakmai programokon és a maximum hat hónapos (részben nyári) gyakorlaton. Ennek során megismerkedhetnek az IBM DSS-sel (IBM DM 8000 High-end Storage gyártással), a legjobban teljesítőkre pedig állás vár a cégnél.
Az Academic Initiative Program keretében megismertetik az oktatókat és a hallgatókat a cég just-in-time rendszerben működő, 99 százalékban a világ high-tech piacaira exportáló váci gyár működésével és annak minőségbiztosítási rendszerével.
Hosszú távon térül meg a befektetés"Lokális együttműködés nélkül nincsen globális versenyképesség. A versenyképes piaci tudás átadása hosszú távú befektetés az IBM részéről, de ez meg fog térülni a legjobb képességű és képzett munkatársak kiválasztásával, illetve az ügyféloldalon megjelenő képzett felhasználókkal" - jegyezte meg végezetül Dr. Lehota József, a SZIE Marketing Intézetének igazgatója.
Lapunk kérdésére, miszerint miért nem szerepel külföldi ösztöndíj, illetve szakmai gyakorlati lehetőség a programban, Dr. Burián Zoltán azt válaszolta: "A váci gyárban a hallgatók és tanáraik nemzetközi, sőt világszínvonalú technológiai feltételek mellett sajátíthatják el a nemzetközi standardoknak megfelelő, napi szintű munkafolyamatokat így szerencsére nincs szükség külön külföldi gyakorlatra."
Körte IldikóMenedzsment Fórum
