Czomba Sándor a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság keddi ülésén ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy "semmi akadálya nincs", ezt az új tanács berkein belül, bizottsági vagy albizottsági szinten működtetni lehet és célszerű adott esetben".
Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága, keddi ülésén általános vitára alkalmasnak találta az NGTT-ről szóló törvényjavaslatot, valamint a munkaügyi módosító csomagot, amely számos ponton módosítja a Munka törvénykönyvét. Tizenkét kormánypárti képviselő szavazott igennel, a Jobbik, az MSZP-s, és az LMP képviselői nemmel voksoltak a két törvényjavaslat általános vitára kerüléséről.
Czomba Sándor az NGTT-törvényről hangsúlyozta, hogy a jelenleginél hatékonyabban kell működnie az érdekegyeztetésnek. Az új érdekegyeztetési rendszerben a munkaadói és munkavállalói oldal mellett a kamarák, a civil szerveztek, az egyházak, és a tudományos élet képviselői is részt vesznek - fejtette ki az államtitkár, hozzátéve, hogy az NGTT az OÉT-et, a Gazdasági és Szociális Tanácsot, és a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot váltja fel. Az előterjesztés célja az érdekegyeztetési rendszer bővítése, de nem célja a közszféra érdekegyeztető fórumainak, valamint a szektorális egyeztetési fórumoknak az átalakítása - emelte ki.
Kiss Péter (MSZP) elmondta: a válságban fokozott szükség van érdekegyeztetésre, és az európai példák is mutatják, hogy a társadalmi párbeszéd intenzívebbé tétele segítette a válságból való kilábalást. A képviselő egyetértett azzal, hogy ki kell tartani a helyi és ágazati párbeszéd mellett. Úgy vélekedett azonban, hogy alapos társadalmi vitát kell folytatni az érdekegyeztetés új rendszeréről.
Bertha Szilvia (Jobbik) szerint ha létre is jön egy munkaügyi albizottság az NGTT-n belül, az "egy kétoldalú beszélgető fórummá" alacsonyodik, ez pedig méltatlan ahhoz a társadalmi érdekképviselethez, amelyet az OÉT megtestesített.
Spaller Endre (KDNP) úgy vélekedett, hogy eddig nem működött hatékonyan az érdekegyeztetés, mindenki az államtól várta, hogy olyan kérdéseket megoldjon, amelyekre valójában a munkaadóknak és a munkavállalóknak kellett volna megoldást találni. Több ötlet, "kevesebb vásári alkudozás" lesz az új rendszerben - mondta.
Kaufer Virág (LMP) szerint a konzultáció nem azonos az érdekegyeztetéssel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormánynak semmilyen kötelezettsége nincs, csak nyilvánosságra kell hoznia a tanács álláspontját. Az OÉT egyik legfontosabb feladata a minimálbér meghatározása volt, ez is a kormány kezébe kerül - emlékeztetett. Az LMP-s képviselő szerint nem szolgálja az érdekegyeztetést az új tanács, mivel a munka világára vonatkozó alapvetően fontos kérdésekben döntésképtelen. Fenn kell tartani a tripartit rendszert, a kormány ne vonuljon ki az érdekegyeztetésből - szorgalmazta.
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke az ülésen elmondta: az OÉT célja mindig az volt, hogy a kormány munkáját segítse a munkaügyi törvénykezésben. Az elnök szerint az NGTT-ről szóló törvény elfogadásával "megszűnik a teljes magyar tripartizmus úgy ahogy van". Szerinte egy esetleges belső bizottsági forma nem igazi megoldás, mert a tanácsnak nem tagja a kormány, ez pedig egyértelmű jelzés arra, hogy "a párbeszédből a kormány kivonul".
Horváth Lajos, a LIGA Szakszervezetek alelnöke azt mondta: az NGTT mellett létre kellene hozni egy, az első Fidesz kormány gyakorlatához hasonló érdekegyeztető fórumot, ahol a munka világának szereplői tárgyalnának az őket érintő ügyekről.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy bár sokszor éri az a kritika az érdekegyeztetést, hogy nem működött jól, ugyanakkor az OÉT-nek a mindenkori kormány is tagja volt. Elmondta: a munkaadói szövetségekkel "egy percet nem egyeztettek" az NGTT-ről. Az új tanács álláspontjuk szerint "tökéletesen alkalmatlan" arra, hogy Magyarországon érdemi társadalmi párbeszéd alakuljon ki.
Dávid Ferenc azt szorgalmazta, hogy a munkaadói oldal javaslatát egy üzleti és gazdasági tanács létrehozásáról törvényben is rögzítsék. Czomba Sándor erre reagálva úgy fogalmazott: egyelőre nyitott kérdés, hogy az NGTT-n belül felálló munkaügyi egyeztető fórum létrehozását jogszabályban rögzítik, vagy majd az NGTT dönt róla.
Az államtitkár a felvetésekre reagálva kiemelte: bár a kormány határoz majd a minimálbérről és a garantált bérminimumról, de "becsatornázzák", a munkavállalói és munkaadói javaslatokat is.
A bizottság megvitatta "Az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló javaslat általános vitára való alkalmasságát is. A javaslat több ponton módosítja a Munka törvénykönyvét, így például a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását. Gúr Nándor (MSZP) szerint a javaslatcsomag tovább növeli a munkavállalók kiszolgáltatottságát, példaként említette a túlmunka-kifizetés szabadidőre való átválthatóságát.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta: a Munka törvénykönyvét érintő változtatások nem szolgálják a munkavállalók érdekeit, és veszélyeztetik a munkabékét és társadalmi békét. Kardkovács Kolos helyettes államtitkár szerint a javaslatcsomag a munkahelyek megtartását, és ezen keresztül a biztonságot szolgálja.
MTI
