Az államtitkár elmondta: Magyarország módosító indítványt nyújtott be ahhoz a közös állásfoglaláshoz, amely a törzshálózat 2030-ig megvalósítandó, kötelező kiépítéséről és annak műszaki paramétereiről szól. Végül nem ezt a módosító javaslatot, hanem a britek indítványát fogadták el a tanácskozáson, de Magyarország számára ez is támogatható, mert kimondja, hogy a pénzügyi lehetőségeket figyelembe kell venni a megvalósítás során.
A szigorú műszaki kritériumokról - a 22,5 tonnás tengelyterhelés, valamint a 750 méteres vonathossz biztosításáról - a magyar fél előzőleg közölte: azt csak az újonnan épített vagy felújított vasútvonalakra tudja elfogadni, a teljes vasúti törzshálózaton ugyanis a következő évtized végéig Magyarország elegendő forrás hiányában szinte biztosan nem lenne képes eleget tenni a fenti elvárásoknak.
Völner Pál szólt arról is, hogy a dán uniós elnökség által benyújtott kompromisszumos javaslatok nyomán eloszlottak azok a korábbi aggodalmak, amelyek szerint az európai közlekedési folyosók "nemkívánatos szintté" alakulhatnak a törzshálózaton belül. A mostani uniós tanácskozáson elfogadták a tíz fő európai közlekedési folyosóról szóló dokumentumokat, az azokhoz kapcsolódó térképekkel együtt. Közös szöveget fogadtak el a tanácskozás résztvevői a légi forgalom földi kiszolgálásának témakörében is.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtöki, MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztéséről szóló rendelettervezet a közlekedési infrastruktúrafejlesztések kiindulópontjaként egy kétszintű hálózat bevezetését kezdeményezi. Ez a teljes uniós közlekedési hálózatot magában foglaló átfogó hálózatból és annak részeként a legmagasabb uniós hozzáadott értéket megjelenítő vonalakat tartalmazó törzshálózatból áll.
A szaktárca emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság 2011 nyarán kiemelt törzshálózati folyosók beazonosítását kezdeményezte, amelyek több tagállam aggodalmai szerint nem kívánatos harmadik szintté alakulhattak volna. Az intenzív egyeztetések nyomán elfogadott kompromisszumos javaslatból kikerült a jogi személyiséggel rendelkező folyosó-platformok létrehozásának kötelezettsége és a bizottsági végrehajtási határozatok lehetősége, valamint egyértelművé vált az európai koordinátorok és a folyosó-munkaterv szerepe.
A rendelettervezet megfogalmazása szerint az új törzshálózati folyosók lefedik a törzshálózat legfontosabb, határokon átívelő nagytávolságú közlekedési áramlatait. A folyosók legalább három országon keresztül húzódnak, főszabályként minimum három közlekedési ágat érintve - olvasható a közleményben. Minden országban legalább egy folyosónak kell lennie.
A jelenlegi tervek szerint Magyarországon három törzshálózati folyosó is áthaladna: a Spanyolországtól az ukrán határig tartó Mediterrán folyosó (a Ljubljana-Budapest-Záhony vonalon), a Hamburgtól Ciprusig húzódó folyosó (a Bécs/Pozsony-Budapest-Arad vonalon), valamint a Strasbourg-Duna folyosó. A javaslat az átfogó hálózat kiépítésének végső időpontját nem kötelező jelleggel 2050. december 31-ben határozza meg. A törzshálózat megvalósításának időpontját - 2030. december 31. - ugyan kötelezően írja elő, de az eredetileg tervezettnél kiterjedtebb körben, a pénzügyi erőforrások vagy a műszaki ütemezés korlátaira figyelemmel ad lehetőséget mentességek megadására - írta a tárca.
MTI
