Vonzó a kelet-európai környezetvédelmi piac

Az Európai Unió keleti bővítése rendkívül vonzó piacot fog kínálni az osztrák környezettechnikai vállalkozásoknak -- írja a bécsi Die Presse, amely egyúttal azt is megállapítja, hogy a tagjelöltek környezetszennyezettségi híre rosszabb, mint a valóság.

Nem igaz az a sommás vélemény, hogy a közép- és kelet-európai országoknak nem fontos a környezetvédelem; a károsanyag-kibocsátások ellen például jelentős erőfeszítéseket tettek és komoly javulást értek el -- mondja Gerhard Beyer, az ÖGUT osztrák környezetvédelmi és műszaki társaság Kelet-Európa-szakértője. Az ÖGUT az Osztrák Gazdasági Kamara környezetpolitikai részlegével közösen készített tanulmányában megállapítja: Cseh-, Lengyel-, Magyar- és Észtország, valamint Szlovénia és Szlovákia az elmúlt 10 évben látványos haladást mutatott fel a levegőszennyezés megfékezésében. Csehország például 80 százalékkal szorította vissza a kén-dioxid-kibocsátást. Modern füstgázberendezések alkalmazásával sikerült kihúzni a szénerőművek "méregfogát".

Kevésbé előnyös a kép a hulladékgazdálkodás területén. A rendszerváltás "melléktermékeként" Kelet-Európában is megjelent a fogyasztói társadalom környezeti problémája. Lengyelországban például 1985 óta megkétszereződött a háztartási szemét, de csak két százaléka kerül újrafelhasználásra, ráadásul a teljes mennyiségnek csak a felét gyűjtik össze szervezetten.

Ugyancsak gondot okoz a szennyvíz. A tanulmány szerint egész Közép- és Kelet-Európában hatalmas kereslet mutatkozik közepes nagyságú víztisztító berendezések, vagyis olyan befektetések és technológiák iránt, amelyekkel gyorsan eleget lehet tenni az EU-csatlakozáskor megkövetelt környezeti irányelveknek. A jövőben mindkettőt fokozottabb mértékben szállíthatják majd a világszerte elismert osztrák környezettechnikai cégek.