Első hallásra is döbbenetes számot mondott be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a budapesti nemzetközi légikikötő jövőjéről szóló, kedden tartott sajtótájékoztatón: 2040-re 25 millióra akarják növelni az évi utasszámot. A döbbenetes az évszám, nem az utasoké. Tehát 16 év kellene ahhoz, hogy a tavalyi 14,7 milliót 10 millióval megtoldják. Ez túl sok, ennyi idő alatt például lehet bármilyen váratlan sokk, mint volt a Covid és lehet gazdasági visszaesés, ez is benne van a ciklikusságban.
Bécsnek büszke vára
A miniszter előzőleg Bécs megközelítését, esetleg utolérését is vizionálta. Azt elfelejtette megemlíteni, hogy nem azonos a súlycsoportunk. Schwechaton tavaly 29,5 millió utast kezeltek, tehát kétszer annyit, mint Ferihegyen. Az üzemeltető Flughafen Wien AG – amely a bécsin kívül a máltai és a kassai repülőteret is irányítja – további ambiciózus terveket ismertetett honlapján.
Fotó: Flughafen Wien AG
Először is szó van egy 3. kifutópálya megépítéséről, ezt már 2019-ben engedélyezte az illetékes hatóság, de a Covid miatt el kellett halasztani a kezdést. Nem kettő, hanem négy terminál fogadja az utasokat, a T3-ast déli irányban fogják bővíteni, várhatóan 2027-re lesz kész – közölte Günther Ofner, az igazgatóság egyik tagja a cég honlapján. Mintegy 200 millió euró értékben új kétvágányú vasutat építenek a városközpont és a reptér között, valamint megépítik a Lobau alagutat is. A központba való bejutás egyébként most sem rossz, hiszen ott az S7-es S-Bahn, közvetlen buszjárat is van, meg persze taxi is.
Jelenleg két hotelben lehet szobát foglalni (Moxy 405 szoba, NH Hotel Vienna 499 szoba), ezeknek magas a kihasználtsága, lesz egy 3. szálloda is 510 szobával, annak a kivitelezése még idén elkezdődik. Közel 60 ezer négyzetméternyi irodát lehet bérelni középtávra (3-4 év) a reptéren, de vannak co-working területek és úgynevezett szolgáltatott, rövid távra (akár 1 napra) szóló irodák is. A vállalat tavalyi beszámolója szerint a hamarosan megépítendő Helios Logisztikai Parkban 80 ezer négyzetméternyi raktár áll majd rendelkezésre.
Bécs más mellett azzal is megelőzi Budapestet, hogy sokkal több nyugat-európai és nagyságrendekkel több közvetlen tengerentúli járatnak ad helyet. Van mit behozni, ezt elismerte Nagy Márton is az említett sajtótájékoztatón, bár odaszúrta, hogy Ázsia terén erősen javulunk, főleg a rengeteg kínai desztináció miatt.
A Flughafen Wien AG elég jól muzsikál pénzügyi fronton, tavaly az előző évi bevételét 34 százalékkal, a nettó profitot pedig nem kevesebb mint 47 százalékkal tudta növelni az egyébként nem alacsony bázisévnek számító 2022-höz képest. Idén a bevételt és a tiszta nyereséget is legalább 15 százalékkal magasabbra várják. Ezer új állást hoznak létre, így a teljes állomány 21 ezer főre nő, ezen kívül a közvetlenül vagy közvetve a reptérnek dolgozó cégeknél 52 ezer embernek nyújtanak megélhetést.
Prága is igyekszik
A cseh főváros Václav Havel nevét viselő repülőterét üzemeltető Letiste Praha a.s. cég teljes egészében a cseh államé. 2008-ban privatizálták az üzemeltetőt, 2011-ben beillesztették a Chech Aeroholdingba, majd 2018-ban került ismét köztulajdonba. A Covid megviselte ezt a céget is, a reptér 2022-ben kezdte ledolgozni a veszteségeit, tavaly 14 millió utast kezelt, ez 29 százalékos növekedés volt a megelőző évhez képest és már majdnem elérte a 2019-es mutatót.
A vállalatot hátrányosan érintette az Ukrajna ellen indított orosz invázió, a háború előtt 4 ukrán és 11 oroszországi célpontról is érkeztek utasok, ezek már 2022-ben eltűntek. Ugyanakkor továbbra is ez a reptér a bázisa a magánkézben lévő Czech Airlinesnak (CSA) és a leányvállalatainak (az egykori cseh nemzeti légitársaságot beolvasztják a Smartwings cégbe, CSA néven az utolsó járata idén október 24-én lesz Párizsból Prágába - a szerk.), valamint több fapados légi cégnek.
Létezik egy „2030 Praha” nevű fejlesztési program, aminek a keretében bővíteni akarják a terminált és az Airport City logisztikai központot, korszerűsítik a kifutópályát és 10 ezer új parkolóhelyet hoznak létre. Jelenleg 200 desztinációra indul onnan közvetlen járat, ezek közül 37 hosszú távú. Mindehhez fontos házzétenni, hogy az üzemeltető pénzügyi helyzete javulóban van, a Moody's hitelminősítő tavaly decemberben Aa3-ra emelte a besorolását stabil kilátással.
Varsó vágyai
Térségünk és főleg a tranzitforgalom egy részét elviszi a Budapest Airport elől a Frédéric Chopin repülőtér. Tavaly 18,5 millió utas fordult meg ott (4 millióval több, mint Budapesten), ennek 26 százaléka átszálló volt – olvastuk az üzemeltető honlapján. Lemaradtak viszont Ferihegytől az áruforgalomban, mert csak 106 ezer tonnát kezeltek, ami alig több mint a fele a magyar adatnak. De a két ország közti méretkülönbség és a lengyeleknél is meglévő fejlődő, exportra is sokat termelő ipar azt vetíti előre, hogy a cargo frontján nagyobb sebességre fognak kapcsolni.
A Chopin repülőtér azonban nagy késésben van és már alig bírja kezelni a sok utast. Bővítése és korszerüsítése viszont napirenden van. Lesz például két új repülőgépes előtere, ahol keskeny és széles törzsű gépeket is tudnak majd fogadni. Átalakítják a csomagkezelési rendszert és más utaskényelmi szolgáltatásokat is bevezetnek. Ám mindez nem lesz elég.
Pár napja írtuk meg, hogy az új lengyel kormány ugyanolyan nagy ívű álmokat sző, mint a magyar, csak előbb kapcsolt. A Donald Tusk kormányfő által megerősített tervek szerint 2031-ben átadják azt a gigantikus új repteret, ami évi 36 millió utas kezelésére lesz alkalmas, így a Chopin hátrébb fog szorulni. A projekt költségeit közel 43 milliárd zlotyra (1 zloty=92 forint) becsülik, de a beruházás része lesz egy átfogó infrastrukturális csomagnak, amiben benne van például a Varsót Poznannal és Wroclawval összekötő gyorsvasút is. A beruházást kincstári értékpapírok kibocsátásából tervezik fedezni (57 milliárd zloty), de számítanak hitelekre, valamint európai uniós eszközök felhasználására is.
Egy közös elem van a magyarral, ez pedig az, hogy 8 milliárd zloty értékű részesedést átengednének egy magánberuházónak. Ferihegyen jelenleg 20 százalékban részesedik a Budapest Airportból a francia Vinci Airport, a kormány a maga 80 százalékából legfeljebb 10 százalékot esetleg elad egy katari befektetőnek, de erről még nincs döntés és Nagy Márton szerint egyeztetnek majd erről a francia társtulajdonossal.
A varsói repterek helyzetének teljes körű értékeléséhez az is hozzátartozik, hogy Lengyelországban sokkal nagyobb a regionális városok gazdasági szerepe, mint nálunk (eleve a lakosságszám is jóval magasabb ott, mint a mi nagyvárosainkban – a szerk.) Ezt figyelembe véve a varsói kormány a vidéki repülőtereket is fejleszteni akarja, miközben korszerűsíti a főváros melletti Modlinban működő, fapados légitársaságok által használt repülőteret is.
