A jelek szerint nincs elég baja Matolcsy György jegybankelnök két unokatestvérének. Mint arról lapunk elsőként beszámolt, a Szemerey Tamás Béla közvetett tulajdonában lévő BanKonzult Kft. még tavaly törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett amiatt, hogy a báty, Szemerey Zoltán András többségi tulajdonában lévő MAVA Befektetési Kft. törvényellenesen került 50 százalék fölé a Pécsi Sörfőzde Zrt.-ben.
Viszonylag frissnek tekinthető fejlemény, hogy a nyilvánosan elérhető cégbírósági adatok szerint a Pécsi Törvényszék ugyan bejegyezte a MAVA többségi tulajdonát, ám még ugyanaznap az annak felülvizsgálata céljából indított pert is.
Vagyis, továbbra is áll a bál az unokatestvérek között. Ráadásul a per tárgya sem muzsikál szépen. A Pécsi Sörfőzde 2,5 milliárd forintos tavalyi forgalma több mint 15 százalékkal maradt el a 2020-astól – derül ki a társaság 2021-es beszámolójának kiegészítő mellékletéből.
A számokból arra lehet következtetni, hogy e visszaesés kizárólag az előző évinél szegényesebb belföldi értékesítésnek tudható be. A külföldről származó bevétel ugyanis több mint megduplázódott, amiben szerepe lehetett annak is, hogy a devizában bekasszírozott bevételek a gyengülő forint miatt felértékelődtek. Ám a zömében az Európai Unió többi országában landolt sörexport nem tudta kompenzálni a belföldi forgalom zuhanását, mivel annak részaránya elenyésző, még az 1 százalékot sem éri el.
Abban, hogy a 2020-ban még közel 42 millió forintos nyereséget elért Pécsi Sörfőzde a 2021-es évet már tetemesnek számító, csaknem 208 milliós veszteséggel zárta, annak lehet szerepe, hogy a bevételei tavaly az előző esztendőhöz képest jobban csökkentek, mint a kiadásai. Míg a bevételek 2020-ban még közel 475 millióval haladták meg a kiadásokat, addig tavaly már csak 137 millióval.
Bár emellett a cég egyéb – a hivatalos dokumentumokban nem azonosítható – tevékenységénél pont fordított volt a viszony, azaz a kiadások több mint 300 millióval haladták meg a bevételeket, ez nem ad elég magyarázatot arra, miért fordult a Matolcsy-testvérek vállalkozásának eredménye nyereségből masszív veszteségbe. E különbözet ugyanis 2020-ban még 80 millióval magasabb is volt, 380 millió, amit azonban akkor még a fő tevékenység szaldója túlkompenzált.
A Pécsi Sörfőzde 2019-ben profilt váltott, azóta csak kisüzemi sörfőzdeként működik, ami mögött egyértelműen az áll, hogy így a korábbi évek milliárdos adói helyett szinte mikroszkóppal látható közterhet kelljen leszurkolniuk. A költségvetésbe tavaly közel 9,7 millió forint jövedéki adót fizettek be, mintegy 3 millió forinttal többet, mint egy éve (arra az ellentmondásra, hogy az alacsonyabb értékesítés ellenére miért emelkedett az adóteher, az lehet a magyarázat, hogy változtak az uniós szabályok, amelyekkel Magyarországnak harmonizálnia kellett a saját előírásait).
Ám az adófizetés által jelentett többletkiadást szinte fillérre ellensúlyozta, hogy a sörfőzde tavalyi bérköltsége pont 3 millióval lett alacsonyabb a tavalyelőttinél, miután 2021-ben átlagban 13-mal kevesebben, 113-an dolgoztak a pécsieknél, mint 2020-ban (ebből 67 fizikai, 46 szellemi alkalmazott volt).
A kiegészítő mellékletéből az is kiderül egyébként, nem elég, hogy a cég tulajdonosai perben és haragban állnak egymással, a társaságnak sem cégvezetője, sem vezérigazgatója nem volt a 2021-es üzleti évben.
Mindenesetre az utóbbi öt év legrosszabb – és 2016 óta először veszteséges – eredménye ellenére a Pécsi Sörfőzde kilátásai nem tekinthetők rossznak. Az utóbbi években kapott bőséges, 1,2 milliárd forintot meghaladó állami támogatásoknak (amelyek ráadásul egy 15,7 milliós tétel kivételével vissza nem térítendőek) köszönhetően ugyanis ígéretes fejlesztések folynak.
Az is pozitívumként értékelhető, amivel a cég zárja a 2021-es beszámolójának kiegészítő mellékletét. Eszerint a Covid-19, az orosz-ukrán háború és az ehhez kapcsolódó várható gazdasági válság miatti kormányzati és egyéb intézkedések a Pécsi Sörfőzde pénzügyi, likividitási és vagyoni helyzetére, valamint a működőképességére előreláthatóan 2022 végéig – ahogy fogalmaztak – „jelentős vagy számottevően negatív hatással nem bírnak, azok nem teszik „lényegesen bizonytalanná a társaságnak a vállalkozás folytatására vonatkozó képességét”.
