Tavaly májusban tíznapos eltéréssel jelentette be a Takarékbank azt, amiről piaci berkekben már évek óta lehetett hallani – s amit biztos forrásból is már szinte kész tényként tálaltunk. Nevezetesen, hogy egyesül az MKB Bankkal és a Budapest Bankkal (BB), megalakítva Magyarország második legnagyobb hitelintézetét, amelynek értékét az EY könyvvizsgáló, adó-, tranzakciós és üzleti tanácsadó cég 744 milliárd forintra értékelte.
Történetesen pont annyira, amellyel a kormány – ha jókora, két és fél éves késéssel is, de – teljesítette az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) még 2015 februárjában adott szándéknyilatkozatában foglaltakat. Miszerint nem kíván többségi tulajdonrészt szerezni rendszerszinten fontos magyarországi bankokban (kivéve, ha az egész bankrendszer stabilitása kerül veszélybe), és kötelezi magát arra, hogy a következő három évben magánkézbe adja minden, a magyarországi bankokban jelenleg közvetve vagy közvetlenül birtokolt többségi részvénycsomagját. Ez az MKB esetében már 2016 tavaszára megvalósult, midőn az állam az összes részvényét magánbefektetőknek – mint később kiderült, többségében Mészáros Lőrincnek és üzleti partnereinek – értékesítette. A BB-ben meglévő százszázalékos állami tulajdon azonban csak akkor csökkent ötven százalék alá, hogy a három bank az egyesülésük előkészítésére tavaly ősszel létrehozta a Magyar Bankholding Zrt.-t, s abba 2020 végén a fuzionáló hitelintézetek tulajdonosai apportálták a részesedésüket. Az új bankcsoportban ugyanis a BB-t birtokló állam csak 30,35 százalékos tulajdonos, míg az MKB részvényesei 31,96, az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-éi pedig 37,69 százalékos hányaddal rendelkeznek.
Ám még évek telhetnek el addig, amíg a három bank egyesülésére sor kerül. Jóval előbb pont kerülhet viszont arra a tranzakcióra, amelynek nyélbe ütését laptársunk már tavaly szeptemberben valószínűsítette, s amelynek vevői oldalán szintén a Takarékbank áll. Az eladóin pedig Garancsi István ismert NER-es milliárdos vállalkozó, aki Orbán Viktor miniszterelnök barátjának számít. A több mint száz céget számláló vállalatbirodalmat igazgató Garancsinak van részesedése a szóban forgó adásvételi ügylet lehetséges tárgyában, a Duna Takarék Bankban is.
A hitelintézet honlapján szereplő, alig néhány napja frissített információ szerint ugyanis az alábbi személyek rendelkeznek a Duna Takarék Bankban befolyásoló részesedéssel:
- Balogh Emese tulajdoni és szavazati hányada egyaránt 19,96 százalék (vele szoros kapcsolatban álló személy: Hernádi Zsolt – a hölgy információink szerint a Mol elnök-vezérigazgatójának a felesége),
- Garancsi István tulajdoni és szavazati hányada egyaránt 19,96 százalék,
- Illés Zoltán Pál, a Duna Takarék Bank elnök-vezérigazgatója tulajdoni és szavazati hányada egyaránt 19,48 százalék (vele szoros kapcsolatban álló személyek: Illés Pálné, Illés Gábor Pál, ifj. Illés Zoltán).
A Duna Takarék Bank jogelődjét, egy takarékszövetkezetet 1960-ban a Győr-Sopron-Moson megyében lévő Halásziban alapították. 2008-ban egyesült az esztergomi takarékkal, létrehozva a Duna Takarékszövetkezetet, ez alakult át 2013. október 1-jével bankká, s vette fel a Duna Takarék nevet. Négy megyében (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Fejér és Pest), 17 fiókban végzi a tevékenységét. Honlapja szerint meghatározó ügyfélköre a lakosság, de több ezer kis- és középvállalkozással is üzleti kapcsolatban áll (ez a fő fókusza a majdani megabankot alkotó trióból a BB-nek).
Mérlegfőösszege 2019-ben közel 87,5 milliárd forintot tett ki, amellyel a lapunk által elkészített 28-as rangsorban a 26. helyet foglalta el. Eredménye azonban több mint 200 milliós veszteséget mutatott tavalyelőtt, amely az utolsó előtti helyre tette őt.
Lapunk értesülésével, miszerint a tranzakciót heteken belül nyélbe üthetik, megkerestük a Takarékbankot és Illés Zoltánt. A Takarékbanknál nem kívánták kommentálni információnkat, míg Illés Zoltán azt válaszolta levélben, hogy az „információt nem tudom megerősíteni”.
Korábban egyébként arról is lehetett hallani, hogy a Takarékbank egy másik kisbank, az ugyancsak takarékszövetkezetből 2013-ban létrejött Polgári Bank megvásárlásával is kacérkodik, de ez a szándék – ha egyáltalán volt is ilyen – ma már nincs meg. Pedig az öt megyében (Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén) és Budapesten összesen 22 fiókkal rendelkező hitelintézet is passzolna a Takarékbankhoz, miután ügyfélkörében – a nagyvállalati szektor kivételével – minden réteg megtalálható: elsősorban a lakosság, a kis- és középvállalkozások bankja, de jelentős szereppel bír az önkormányzati, alapítványi, egyházi és egyesületi számlák vezetése terén és a vidék finanszírozásában is.
