2019. április 17. 19:57

A bankszektor egyik slágerkérdése is terítékre került a Privátbankár és az Mfor szerdai, Fókuszban a digitalizáció című konferenciáján megtartott banki kerekasztal-beszélgetésen. Szóba került az is, hogy valóban drágán működnek-e a magyarországi bankok, meddig bővülhet még a hitelezés, barát vagy ellenség-e a fintech, és hogy mely bankok érdeklődnek a Budapest Bank iránt.

A szakma jelentős képviselői részvételével zajlott banki kerekasztal-beszélgetés a Privátbankár és az Mfor.hu szerdai, Fókuszban a digitalizáció címmel folyó egész napos konferenciáján. A leghangzatosabb kérdés napjaink egyik slágere volt:

Most akkor mennyi nagybanknak is kellene működnie az országban?

A vélemények megoszlottak: az MKB Bank vezérigazgatója, Balog Ádám szerint ennek megválaszolásához azt kell megvizsgálni, mennyire hatékonyak a bankok, tudnak-e relatíve olcsón működni, és megfelelő gazdaságpolitikai hatást gyakorolni. Úgy vélte, mindenkinek az lenne az ideális, ha 5 nagybank működne az országban, de hogy melyik lenne az az öt, azt nehéz meghatározni, mert sok szereplő egy-egy nemzetközi hálózat hazai leánya, így náluk nem annyira egyértelmű a hatékonyság meghatározása.

Csabai Károly  (moderátor), Jelasity Radován (Erste), Búza Éva (Garantiqa), Aladics Sándor (OTP), Balog Ádám (MKB), Hegedűs Éva (Gránit Bank) Csabai Károly (moderátor), Jelasity Radován (Erste), Búza Éva (Garantiqa), Aladics Sándor (OTP), Balog Ádám (MKB), Hegedűs Éva (Gránit Bank)


Aladics Sándor, az OTP Bank Kis-, Középvállalati Igazgatóságának igazgatója azt emelte ki, hogy tavaly 340 ezer vállalati hitelügyletet kötöttek az országban, ezért szerinte 5-7 nagybank lehet az ideális, de hogy milyen időtávon kellene karcsúsodnia a mezőnynek, annak megjóslására már nem tett kísérletet. (Csányi Sándor, a bank első embere pár napja az OTP közgyűlésén azt nyilatkozta, elég lenne egyetlen univerzális nagybank is Magyarországon - azóta is találgatja a sajtó, hogy komolyan gondolta-e, amit mondott.)

Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója a közönség és a beszélgetőpartnerek nagy derültségre tömören csak annyit válaszolt: ők megtesznek mindent azért, hogy a szám minél alacsonyabb legyen.



Búza Éva, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. vezérigazgatója visszafogottan úgy fogalmazott, hogy ők csak drukkolnak a piaci szereplőknek, hogy sikeresen jöjjenek ki ebből az időszakból.


Dr. Búza Éva, a Garantiqa Zrt. vezérigazgatója a konferencián Dr. Búza Éva, a Garantiqa Zrt. vezérigazgatója a konferencián

Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója szerint a versenyhez sok szereplőre van szükség, ami azonban nem feltétlenül mond ellent a koncentrációs törekvéseknek. Szerinte innovációs biznisz is a bankok működtetése, így akik jó üzleti modellt választanak, azok megmaradnak.

Terítékre került a Budapest Bank (BB) privatizációja is. Erről szólva Balog Ádám azt mondta, ha a termék megjelenik a piacon, megnézik, hogy érdekelné-e őket, és hogy milyen feltételekkel lehetne részesülni benne. (A kormány januári rendelete szerint Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszternek június 30-áig kell tárgyalnia a potenciális vevőjelöltekkel). De - tette hozzá - szerinte jó lenne ha más, nagyobb magyar központú versenyző is lenne az OTP mellett (piaci pletykák szerint a kormánynak nem lenne ellenére, ha a legnagyobb bank mellé felnőne egy, az MKB, a Takarékbank és a BB alkotta erős hálózat). Jelasity Radován jelezte, hogy az Erstét érdekelné a bank.

Valóban drágán dolgoznak a bankok?

Erre a kérdésre Balog Ádám válasza az volt, hogy drágábban működik a magyar bankszektor, mint a cseh, de van tér a fejlődésre. A kérdés az, hogy melyik úton próbáljuk meg ezt elérni. A központi regulációk útja is működhet szerinte, de ha mindent szabályoznak, akkor a felelősséget is átveszi az MNB és az állam. Hiszen minél több szabálynak kell megfelelniük a bankoknak, annál kisebb a tér marad a kreatív gondolkodásra.

Hegedűs Éva arról beszélt, hogy a bankszektorban a múlt évben a vállalati hitelezés 12-14 százalékkal nőtt, ami jó hír, főleg a 2010-es évek első fele után, amikor zsugorodott a piac. Úgy látja, van tér a növekedésre, és ha a vállalkozások és a lakosság jövedelmi adottságai javulnak, akkor ezzel a bankok élni is fognak. Hogy drága-e a bankok működése, az szerinte lényegében nézőpont kérdése, hiszen nyilván lehet olyan mutatókat találni, amelyek szerint igen. A működési költségek alakulását tekintve a magyar bankok drágán működnek. Azt is elmondta, hogy a Gránit Bank éppen azért nem nyit fiókhálózatot, mert digitalizálva olcsóbb a bankolás.

Búza Éva arra emlékeztetett, hogy 2015-től növekedésnek indult a kkv-hitelezési piac, a Garantiqa tavaly év végéig megduplázta a portfólióját a kedvező piaci körülmények, a kedvező díjak miatt. A digitalizációban még nagyon sok lehetőséget lát, mint mondta, ők már 2014 végétől digitalizálják a folyamataikat.

Jelasity Radován elmondása szerint a vállalati hitelezés az Ersténél tavaly 13 százalékkal nőtt. Az elmúlt hét évben, mióta a banknál van, megduplázták az aktív ügyfeleik számát, és felére csökkentték a fiókhálózatot. Jelezte, náluk, de a többi nagybanknál is, csökkent a betérő ügyfelek száma.

Vannak még növekedési tartalékok a hitelezésben?

A túl sok olcsó pénz nem mindig küldi a legjobb és leghatékonyabb jelzést az ügyfeleknek, befektetőknek, mondta az Erste első embere. Sokan megfeleledkeznek ugyanis arról, hogy hiába alacsony a kamat, "ha a tőkerész elkezd ketyegni, akkor azt vissza kell fizetni."

Cetelem MKB Cib Tov·bbi aj·nlatok


Aladics Sándor szerint hamarosan emelkedni fognak a kamatok, és a tőketörlesztés költségét is meg kell keresni. Nagyon rég volt 2008, mindenki elfelejtette már a válságot, de "nem kéne homokba dugni a fejünket."

Balog Ádám is elővigyázatosságra intett: azt javasolta, hogy bármilyen fárasztó is egy átdolgozott nap után az Excel-táblázatok fölé görnyedni, tegyék meg a vállalkozók, és kezdjenek el összerakni egy 3 éves üzleti tervet, mert ez nélkülözhetetlen lesz a forráshoz jutásban.


Barát a fintech vagy rivális?

Annak kapcsán, hogy a bankok mennyire tudnak együtt dolgozni a fintech cégekkel, és mennyire képesek közösen kialakított termékekkel előállni, Aladics Sándor elmondta, hogy az OTP már vásárolt fintech cégeket, hogy javítsák a digitális tranzakcióik hatékonyságát. Szerinte jó partnerség alakulhat ki a két fél között egymás kiszorítása helyett.

Balog Ádám azzal méltatta a fintech kezdeményezéseket, hogy azok olyan innovációs műhelyek, melyek szabadon tudnak gondolkodni és dolgozni. Azt is látja azonban, hogy sokuk idejekorán földbe áll, de ezzel együtt ebből a közegből emelkedhetnek ki a banki innovációk jövőjét meghatározó ötletek. Szerinte a fintechek újszerűségének van egy bája, de közben kegyetlen a verseny.

Hegedűs Éva szerint az emberek jobban bíznak a bankokban, és amúgy is, a fintechek csak a banki szolgáltatások egyes szeleteire koncentrálnak - ha azok egészére akarnának fókuszálni, akkor már nem fintech startupok lennének, hanem maguk is bankok. Ő is kiemelte, hogy a fintech egy másfajta gondolkodásmód, a technológia biztosította eszközök felhasználásával való szabad ötletelés. Ez neki sokat jelent, és úgy véli, a jóval szabályozottabb, konzervatívabb bankok vagy tanulnak a fintechektől vagy piacot fognak veszíteni.

Jelasity Radován úgy fogalmazott, a fintech-közeg valóságos "elektrosokk" a bankoknak: felrázza őket azzal, hogy "másképp gondolkoznak, másképp öltözködnek, másképp fésülködnek." Ugyanakkor az a megfigyelése, hogy a fintechesekből később bankosok lesznek, míg a fordítottjára még nem látott példát.

Konferenciánkról szóló korábbi tudósításaink:

Fontos, hogy a kkv-k kiaknázzák a digitalizációban rejlő lehetőségeket

Digitalizációs forradalom az autóiparban?