A Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkárának, Tuzson Bencének két gazdasági érdekeltsége is van:
- a Tuzson Mérnöki Iroda Kft., melyben társtulajdonos a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda,
- valamint a Beta Consulting Kft., amin Biczi Tamás Lászlóval osztozik.
A kormány ugyan a koronavírus-járványra való tekintettel szeptember 30-ig meghosszabbította az éves beszámolók leadási határidejét, az utóbbi társaság, a Beta Consulting bőven tartotta az eredeti határidőt. Május 20-án még az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhető volt a tavalyi évi dokumentum. A Tuzson Mérnöki Iroda Kft. még nem adta le a beszámolóját, ami nem is gond, mivel a Beta Consulting számai bár terjengősek, de annál érdekesebbek.
Már tavaly is beszámoltunk arról, hogy a cég egész szokatlan módon a teljes adóalapját befizette az államkasszába adóként. Ennek hátteréről nem kaptunk felvilágosítást, sőt a kiegészítő melléklet sem részletezi az adófizetési kötelezettség levezetését. Most ugyanez ismétlődött meg. De kezdjük az elején.
A jelek szerint fix megbízási szerződéssel működik a cég, melynek fő tevékenysége üzletiviteli, egyéb vezetési tanácsadás. A Beta Consultingnak ugyanis forintra pontosan annyi bevétele volt, mint 2018-ban, 3,81 millió forint. Ha ebből indulunk ki, akkor az állandó megbízás és változatlan működés stagnáló kiadásokat is eredményezhetne, ezúttal azonban ez nem állja meg a helyét. Személyi jellegű ráfordításként a korábbi 1,5 millió forint helyett 2,3-at számoltak el, anyagjellegűként ugyanakkor csupán 45 ezret költöttek a korábbi 863 ezer helyett. Egészen érdekes fejlemény, hogy a kiadási tételek a módosulás ellenére úgy alakultak, hogy 1,41 millió forint üzemi szintű nyereséget ki tudtak mutatni. Az érdekesség az, hogy forintra pontosan ez a sor is megegyezik az előző évivel. Pénzügyi műveletként semmit nem könyveltek el, ezért az üzemi nyereség az adózás előtti nyereséggel is megegyezik.
Ami pedig szintén szokatlan módon megegyezik az adófizetési kötelezettséggel. Akárcsak 2018-ban és 2017-ben is.
Három éve a teljes nyereséget az államkasszába utalják, ami felettébb ritka.
A leglogikusabb és legkézenfekvőbb lehetőség az, hogy az 1,41 millió forintos adózás előtti eredményt az adóalapot növelő tényezők húzták fel annyira, hogy végül a teljes eredményt az államkasszába kellett fizetni. Ilyen adóalap növelő tétel nagyon sok minden lehet, a teljesség igénye nélkül:
- a céltartalékképzés (ilyen nem történt),
- törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (erre sem utalnak a számok),
- tárgyi eszközök, immateriális javak állományból történő kivezetésekor a könyv szerinti érték (ilyen sem történt a mérleg szerint),
- elengedett követelés (ez a 2018-as évvel ellentétben szóba jöhet, mivel az eddigi egymillió forintos követelés sor lenullázódott, bár ezt egyéb bevételként el kellene könyvelni amire viszont nem utalnak a számok),
- valamint a nem vállalkozás érdekében felmerült költségek növelhetik az adóalapot.
Feltételezésünk szerint utóbbi jelenthet lehetséges magyarázatot a szokatlan jelenségre. Itt több minden is szóba jöhet:
- 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke, ha egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel,
- az elévült követelés miatti ráfordítás,
- off-shore cégnek kifizetett ellenérték,
- valamint bizonyos esetekben a véglegesen átadott pénzeszköz is, ha azt például olyan külföldi személy kapja, amelynek államával Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről.
A tavalyi gazdálkodási folyamatok eredményeként tehát egy forint adózás utáni nyereséget nem könyvelhettek el, osztalékfizetésre mégis nyílt lehetőség. Az államtitkár és üzlettársa az elmúlt évek eredményeit felhalmozó eredménytartalékot ürítették ki. Az ott elkönyvelt 3,353 millió forintot kivették osztalékként. Hasonlóra volt példa egyébként 2018-ban is, akkor 2 millió forint osztalékon osztozott Tuzson Bence és üzlettársa.
