A Mol Nyrt. és a BKM Budapesti Közművek Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság a közös irányításuk alá akarják vonni a Mol által megalapított Mohu Budapest Zrt.-t, amely fő feladataként a Budapesten és Pest megye egyes településein hulladékgazdálkodási koncesszori alvállalkozói, régiókoordinátori szerepkört lát majd el. Így foglalta össze a három társaság a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) tett összefonódás-bejelentését.
Ezt két vagy több cég akkor köteles megtenni, ha tranzakciójuk estén fennáll annak a lehetősége, hogy az úgynevezett összefonódásuk a piacon erőfölényt okoz, illetve jelentősen befolyásolja a piaci viszonyokat. A GVH két lehetőség közül választ: vagy vizsgálatot indít, vagy nem lát okot erre, ami automatikusan azt jelenti, hogy áldását adja a szóban forgó ügyletre.
A nyilvánosan elérhető cégbírósági dokumentumok szerint a Mol idén május 10-én alapította meg a Mohu Budapest Zrt.-t, 100 millió forintos alaptőkével. A cégbíróság húsz nappal később jegyezte be az új társaságot.
A cég négytagú igazgatóságában két ismertebb személy is helyet kapott: Mártha Imre energetikai szakértő, a BKM vezérigazgatója. Valamint Atkári János, aki egykoron Demszky Gábor volt főpolgármester helyettese, majd Tarlós István pénzügyi szaktanácsadója volt, de a konkrét esetben a jelenlegi funkciója az érdekes, miszerint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. igazgatóságának tagja.
A Fővárosi Közgyűlés tavaly szeptemberben döntött úgy, hogy a BKM a Mollal fele-fele arányban közös céget hoz létre 2023. június 30-ig, amely azután átveszi a hulladékszállítás és -kezelést. Ennek értelmében az önkormányzatok helyébe a koncessziós jogokat 35 évre elnyerő Mol Nyrt. lép, így 2023. július elsejétől az olajtársaság, pontosabban alvállalkozói végzik a hulladék begyűjtését, szállítását és feldolgozását is.
Az már a bejelentéskor nyilvánvaló volt, hogy a részvényesi megállapodás csak akkor léphet hatályba, ha az Európai Unió Versenyhatósága jóváhagyja a közös vállalat működését. A Mol és a BKM közös kérelemmel fordult az uniós versenyhivatalhoz annak érdekében, hogy engedélyezze az új társaság közös tulajdonlását, azaz az összefonódást. Ennek sorsáról nincs hír, ám az, hogy most a felek megkeresték a GVH-t, arra utal, az uniós hatóság zöld jelzést adott.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
