Vegyük sorra az NHB-val kapcsolatban lehetséges forgatókönyveket. Az egyik, hogy a tulajdonos, azaz a Szemerey Tamás által birtokolt BanKonzult Pénzügyi Gazdasági és Tanácsadó Kft. helyre tudja állítani a bank fizetőképességét. Bár Szemerey 45-50 milliárd forint közötti vagyon felett diszponálhat, e tőke döntő része le van kötve, így ahhoz, hogy likvid pénzt tegyen a bankjába, értékesítenie kell. E szándékára utalhatott az, hogy a december 18-ai fellépést követően alig 3 nappal már túl is adott az MKB Bankban addig meglévő, közel 33 százalékos pakettjén – az Mészáros Lőrinc üzlettársához, Szíjj Lászlóhoz került. A vételár nem ismert, így csak az üzleti gyakorlatot hívhatjuk segítségül. Eszerint a részvényeket a saját tőke figyelembevételével árazzák be, amire egy ekkora pakettnél még rá szoktak tenni bizonyos mértékű felárat. Az MKB-csoport saját tőkéje 2018 első félévének végén a nemzetközi számviteli szabályok szerint közel 141 milliárd forintot tett ki.
Ha a tulajdonos nem tud gondoskodni a bank helyreállításáról, akkor elvileg azt szanálhatja az MNB, mint erre kijelölt hatóság. A szanálásnak három jogszabályi feltétele van: 1. ha már fizetésképtelen a bank vagy előreláthatóan az lesz, 2. a fizetésképtelenségi helyzetet más úton nem lehet megoldani, 3. a bank megmentése közérdek. Ez utóbbit nem érzik olyan erősnek piaci berkekben, ami indokolttá tehetné az NHB szanálását. Mely során például biztosítani lehet a bankbetétekhez való folyamatos hozzáférést. Ez azt is jelenti, hogy a betétek folyamatosan hozzáférhetőek lennének és nem „fagynának be”, tehát nem lenne szükség arra, hogy a betéteseket az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100 ezer eurónak megfelelő összegig – azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 32,2 millió forintig – biztosan és esetleg még további 50 ezer euróig – azaz 16,1 millióig – kártalanítsa.
A szanálás alapvetően nem a bank megmentésére irányul, hanem a biztosított betétesek minél hatékonyabb védelmére, a piaci funkciók működtetésére és a pénzügyi stabilitás fenntartására. E célok olykor a bajba került bank egy részének vagy egészének értékesítésével, sok esetben a visszamaradó részek felszámolásával érhetők el. Kering is a piacon olyan verzió, miszerint az NHB életképesnek bizonyult befektetési szolgáltatási tevékenységét leválasztanák a bankról.
Szanálásnál az MNB-nek erősebbek a jogosítványai, mint a bank élére 2019. április 18-áig kirendelt felügyeleti biztosoknak: nemcsak a menedzsment jogok gyakorlását vonhatja el, hanem a tulajdonosok rendelkezési jogát is felfüggesztheti a szanálás idejére. A szanálás alatt a tulajdonosi döntéseket az MNB hozná meg.
Ha nem jöhet szóba a szanálás, vagy az nem hozna eredményt, akkor az MNB visszavonhatja az NHB tevékenységi engedélyét, felszámolási eljárást indíthat, és/vagy végelszámolást kezdeményezhet.
Viszonyításképpen: az MNB például 2014 decemberében azzal egy időben, hogy visszavonta a Széchenyi Kereskedelmi Bank tevékenységi engedélyét, elrendelte a végelszámolását, arra hivatkozva, hogy az intézmény működése fenntarthatatlanná vált. Húsz munkanapon belül az OBA elkezdte a betétesek kártalanítását.
Felszámolást az MNB akkor kezdeményezhet, ha a tevékenységi engedélyt vagy azért vonja vissza, mert a bank a nem vitatott tartozását az esedékességét követő öt napon belül nem egyenlítette ki és vagyona (eszközei) az ismert hitelezők követelésének kielégítésére sem nyújtana fedezetet. Vagy, ha a végelszámoló az MNB-t arról tájékoztatta, hogy a végelszámolás alatt álló bank vagyona nem elegendő a hitelezők követelésének fedezetére, és a tulajdonosok a hiányzó összeget harminc napon belül nem fizették meg.
