A Magyar Reklám Szövetség (MRSZ) 5. Barométer felmérése szerint a kommunikációs piac egyre kevésbé optimista. Gulyás János, a szervezet elnöke a felmérés legfőbb megállapításait összegezte:
- A cégek egyre kevésbé látják derűsen piaci pozíciójukat, ami a polikrízist tekintve nem meglepő.
- A szakma szerint javult a munkaerőpiaci helyzet 2022-ben és ez a tendencia 2023-ban is folytatódik, de a borúlátó kilátások aránya még mindig 50 százalék körüli.
- Nem meglelő, hogy tovább dübörög a home office.
- De az álláskeresőkre nehezebb év vár, mert a cégek egyharmada él létszámstoppal.
- A szabadúszó reklámszakemberek feje felett is felhők tornyosulnak: a kata kivezetésével drágult szolgáltatásaikat kevésbé tudja megfizetni a szűkösebb időket élő szakma.
- A 2022-ben tapasztalt és a 2023-ban várható trendkihívások (infláció, forintárfolyam, rezsiárak) szinte ugyanazok.
- A piac várakozásai szerint a 2023-as médiatorta 320,8 milliárd forint méretű lehet, minimális, 1,4 százalékos nominális növekedési mutatva, ami reálértéken 15-20 százalékos csökkenést jelenthet
Amennyiben 2023-ra teljesülnek a piaci jóslatok - a 2023-as kommunikációs torta marketingkommunikációs szeleteit 233,4 milliárd forintra becsülik -, a 2021-es szintre esik vissza a marketingkommunikációs költések összege, ami reálértéken 20-25 százalékos visszaesést jelenthet.
A válaszadó cégek többsége csökkenő optimizmussal tekint a jövőbe: az év elejére 17 százalékra nőtt a visszaesésre számítók aránya a 2022. januári 6 százalékról, míg a növekedést prognosztizálók aránya 40 százalékra esett vissza az előző felméréshez képest. A pénzügyi helyzetet tekintve már csak a cégek 42 százaléka számol növekedéssel 2023-ra.
A 2022. januári 54 százalék helyett már csak harmaduk vár növekedést saját cége bevételeiben, a saját szegmensén belül pedig csak a válaszadók ötöde remél növekedést a bevételekben (a 2022. januári 46 százalékkal szemben). Munkaerőpiaci kép értékelése kapcsán 2022-ben ugyan javulás volt megfigyelhető. A 2023-ra vonatkozó várakozások is növekvő arányban (45 százalék) számítanak (további) javulásra, de a pesszimista kilátások aránya még így is 50 százalék körül mozog.
Töretlenül növekszik az otthoni munkavégzés népszerűsége: 10-ből 9 cégnél van home office és a cégek első körben ennek jóval nagyobb mértékű alkalmazását választják (38 százalék). Az összetett válság negatív hatásainak mérséklésében második legnépszerűbb intézkedés a létszámstop (30 százalék), bronzérmes helyet foglal el a fizetésemelés elhalasztása / bérek befagyasztása (25 százalék). A dobogóról ugyan lecsúszik, de fej-fej mellett (15-15 százalék) a szerződéses szakemberektől (szabadúszóktól) való megválás és a szakmai képzések elhalasztása is népszerű intézkedés.
A megkérdezett vállalatok jellemzően az elhalasztott fejlesztésekkel (36 százalék) és beruházásokkal (33 százalék), valamint a szakmai konferenciákon, rendezvényeken történő részvétel korlátozásával (29 százalék) igyekeztek gyorsan faragni a növekvő költségeikből. Ugyan hosszabb távon megvalósítható, de láthatóan egyre népszerűbb tendencia a kisebb energia igényű irodára váltás (16 százalék) is.
