2021-hez hasonlóan 2022-ben is megduplázta veszteségét a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV), 2020 végén 6,6 milliárd, 2021 végén már 13,3 milliárd,
a tavalyi év végén pedig már 26,2 milliárd forint adózott veszteséget könyvelhettek el
az Akácfa utcában. Az összeg egyébként nagyjából megfelel a 2022-es költségvetésben előre eltervezettnek.
A gigantikus negatív eredmény egyértelműen az anyagköltségek megemelkedésének tudható be. Míg a fővárosi cég nettó árbevétele 16 százalékkal (22,3 milliárd forint), a személyi jellegű kifizetések mértéke 12,5 százalékkal (9,5 milliárd) emelkedett, eközben az anyagjellegű ráfordítások összege egy év alatt 42 százalékkal, 26,3 milliárd forinttal nőtt.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy idén először a főleg a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) szolgáltató cég
anyagjellegű ráfordításai meghaladták a személyi jellegű ráfordításait.
A BKV éves beszámolójának kiegészítő melléklete nem is kertel.
- Az anyagköltségek között az autóbuszok üzemeltetéséhez felhasznált gáz és gázolaj mennyisége csupán 1,8 százalékkal nőtt, ám az ezért kifizetett összeg 63 százalékkal volt magasabb, mint 2021-ben.
- A vontatási áramért, azaz a metrók, villamosok, trolibuszok stb. üzemeltetéséhez használt villamos energiáért több mint 2,5-szer többet (!) fizettek tavaly, mint 2021-ben. Az indokolás szerint „az energiaválság következtében a Társaság lényegesen magasabb beszerzési áron tudott szerződést kötni”.
- A járműalkatrészek, fődarabok költségei ugyancsak nagyot ugrottak, 29 százalékkal kellett többet költeni rájuk, mint egy évvel korábban.
Bár az előző háromhoz képest, melyek összege külön-külön is meghaladta a 10 milliárd forintot, nagyságrendileg kisebb tételről van szó, de a kiegészítő melléklet az igénybe vett szolgáltatások között megjegyzi, a távfűtési és csatornadíjak is jelentősen emelkedtek: a 2021-es 636 millió forint helyett tavaly már 2,6 milliárd forintot költöttek el ezen a jogcímen, ami azt jelenti, ez a fajta rezsidíj négyszeresére ugrott.
A BKV statisztikája szerint apadt az alkalmazásban állók létszáma. A 2021-es 10 345 fő után tavaly 10 105 fő volt az átlagos statisztikai állományi létszám, ami 2,3 százalékos csökkentést jelent. A létszámgondokra korábban a cég vezérigazgatója is utalt.
A kiegészítő melléklet külön kitér a BKV-nak a Gránit Banktól felvett folyószámlahitelére, mely a cég likviditását volt hivatott biztosítani. Ismertetik, az összesen 10 milliárdos hitelkeret folyamatosan a BKV rendelkezésére állt, majd a szerződés végén, 2022 decemberében a törlesztés meg is történt.
Ezen felül – szintén a likviditás biztosítása érdekében – a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól engedélyt kaptak 5,1 milliárd forint adó- és járulékfizetési kötelezettség halasztására, ami további 262 millió forint pótlék befizetését vonta magával.
A BKV 2022-ben a fővárostól különféle fejlesztési jogcímeken 11,5 milliárd forint támogatásban részesült, ebből a 3-as metró felújítására szánt összeg 2,7 milliárd forintot tett ki. A metrófelújításra az Európai Uniótól 37 milliárd, míg az államtól ugyanerre a célra 7,8 milliárd forint érkezett a tavalyi évben.
A cégnek 2022-ben 24,7 milliárd forint saját bevétele volt, amivel szemben 206,7 milliárd forint indokolt költség áll. A BKK-nak közszolgáltatási díj címén 155,3 milliárd forintot számláztak ki, így alakult ki a tavalyi 26,6 milliárd forintos veszteség.
A 2023-as üzleti tervből átemelt fő számok szerint a BKV erre az évre 42,6 milliárd forint saját bevétellel, 162,3 milliárd forint közszolgáltatási díjjal és 239,8 milliárd forint indokolt költséggel tervez. Így 2023-ban várhatóan a mostaninál is jelentősen magasabb, 35 milliárd forint vesztesége lesz a fővárosi cégnek.
