9p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		
		


		
		

A négy hónapig tartó átvilágítás alatt olyan változások állhattak be, amelyek hatására az aláírás előtt közvetlenül állt el az év hazai üzletének megkötésétől a Jászai Gellért fő tulajdonában lévő informatikai cég és a kiszemelt portékát tulajdonló Magyar Telekom-csoport.

Nézzük az előzményeket. Tőkepiaci körökben a tavasz beköszöntével terjedt futótűzként a hír, miszerint a korábban még a Telenor megvásárlásával kacérkodó 4iG inkább a Magyar Telekom-csoporthoz tartozó T-Systems Magyarország Zrt. megszerzésével folytatná nagyívű terjeszkedési céljai megvalósítását. E pletykát minősítette fel már-már ténnyé, hogy Orbán Viktor március végén a Karmelita kolostorban fogadta a Deutsche Telekom vezérigazgatóját. Márpedig ezzel már teljessé vált a logikai következtetés, hiszen akkor a 4iG még Mészáros Lőrinc egyre terebélyesedő cégbirodalmának egyik értékes köve volt. (Az csak június végén került ki, akkor, amikor az addig Jászai irányította Konzum Nyrt. beolvadt a Mészároshoz tartozó Opusba, hogy Jászai már csak a 4iG-re koncentráljon.)

Jászai Gellért, a 4iG fő tulajdonosa és elnök-vezérigazgatójaJászai Gellért, a 4iG fő tulajdonosa és elnök-vezérigazgatója

A Karmelita kolostorbeli találkozót követően jelent meg nyilvánosan, a hazai lapokban is a 4iG–T-Systems deal valószínűsége. Pedig a megállapodás nyilvánosságra kerülésekor a G7 értesülései szerint már javában egyeztettek a felek, ám ezt akkor a Világgazdaság érdeklődésére nem kommentálták. Ami általában megerősítéssel szokott felérni. Így is vette azt mindenki, annak ellenére, hogy figyelembe kell venni, mindkét cég a tőzsdén szerepel, ami azt jelenti, hogy a szigorú közzétételi szabályok fogságában jóval óvatosabban kell fogalmazniuk, mint egy zártkörű, kisbefektetők garmadájával nem rendelkező társaságnak. Mint a későbbiekben látjuk, ez a hozzáállás a sztorin végig nyomon is követhető.

Pletykából tény

Mindenesetre ilyen előzmények után már senkit nem lepett meg, amikor július elején a 4iG közzétette: megállapodást írt alá a Magyar Telekommal arról, hogy megvásárolja tőle a T-Systemst, annak kis- és középvállalati értékesítési üzletága kivételével, amelyet még a tranzakció lezárása előtt leválasztanak – szerepelt a közleményben.

Amelynek azon kitétele talán sokaknak fel sem tűnt, így utólag azonban már érdekes lehet, miszerint „az aláírt előzetes megállapodásban a felek megegyeztek a vételárban és a főbb feltételekben”, noha hangsúlyt kapott, hogy az csak „a T-Systems Magyarország átvilágítása és a felek közötti további tárgyalások függvényében, a végleges adásvételi szerződés aláírásával válik kötelező erejűvé”. Meglehet, a nagy megerősítés fényében az egyezség azon pontja is elsikkadt, miszerint „a felek a tranzakció zárását követően hosszú távú stratégiai együttműködési megállapodást kötnek, amelynek értelmében a T-Systems Magyarország továbbra is értékesíti a Magyar Telekom távközlési szolgáltatásait a nagyvállalati és a közszféra szegmensekben”. Pedig ez utóbbi összhangban van azzal, amit a két cég az adásvételi ügylet meghiúsulásáról szóló közleményében kilátásba helyezett, mondván, „tovább vizsgálják az együttműködési lehetőségeket, annak érdekében, hogy partnerségre lépjenek a nagyvállalati és állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén”.

Számháború

De ne szaladjunk ennyire előre. Még foglalkozzunk kicsit azzal, hogy a július eleji bejelentés után elindult a számháború a kívülállók körében: mennyi is lehet a kialkudott vételár? Akadtak, akik 70 milliárd forintról „tudtak”, mások 30 milliárdra „esküdtek”, így jóformán senkit nem lepett meg a tippelgetők széles köre által végül a 40-50 milliárdos sávban meghúzott konszenzus.

Ennek valószínűségét erősítette a 4iG október végi bejelentése arról, miből finanszírozná az akvizíciós és növekedései terveit. Eszerint 30 milliárdot olyan, úgynevezett növekedési kötvények értékesítéséből – amelyekből akár 20 milliárdot is lejegyezhet két lépésben a Magyar Nemzeti Bank –, további 30 milliárdot pedig zártkörű tőkeemelés során. Ez utóbbira a Jászai Gellért tulajdonában lévő KZF Vagyonkezelő Kft. készen is állt, amely révén a 4iG elnök-vezérigazgatója 58,9 százalék fölé növelte volna tulajdoni részesedését a tőzsdei társaságban. E két tétel ugyan együttesen 60 milliárd, ám a 4iG akkor kihangsúlyozta, hogy a bevont forrásból nemcsak a T-Systemst venné meg, hanem további akvizíciókat is végrehajtana. Ez utóbbiak miatt feltételezték a piacon, hogy a 4iG 40-50 milliárdot, de inkább a 40 milliárdhoz közeli vételárat fizethet a T-Systemsért a Magyar Telekomnak.

Azért volt indokolt taglalni az árkérdést kicsit részletesebben, mert a deal meghiúsulásának keddi bejelentését követően informatikai körökben nyomban elterjedt a hír, hogy a felek azért álltak fel dolgavégezetlenül a tárgyalóasztaltól, mert messze álltak az elképzeléseik: a 4iG nem volt hajlandó megadni azt az árat, amit a Magyar Telekom kért a T-Systemsért, s ajánlatán egyikük sem akart módosítani. Mivel azonban – mint az a fentiekben kiderült – az ár kőbevésett volt, ez nem lehetett az ok.

De akkor mégis mi? Mivel a már említett rigorózus tőzsdei szabályozás, valamint a titoktartási megállapodás miatt a felek „tojásokon lépkedve” kommunikálhatnak, kénytelen vagyunk a sorok között olvasni, s azt összevetni a forrásaink által mondottakkal. Abból például, hogy Jászai Gellért a portfolio.hu-val szerdán azt közölte, „racionális és kizárólag üzleti megfontoláson alapuló döntést hoztunk”, arra lehet következtetni, hogy a júliusban még kecsegtető üzletről a T-Systems átvilágítása alatt kiderült, az egyik fél számára sem előnyös.

Változó viszonyok

A 4iG-ről például azt feltételezhetjük, hogy négy hónap alatt megváltozott a leányzó, azaz a T-Systems fekvése. Például azáltal, hogy augusztus elején a Microsoft közölte, a Magyar Telekom érdekeltségével augusztus 31-én lejáró szerződését nem újítja meg. Akkor a találgatások arról szóltak, hogy az amerikai óriáscég valószínűleg a NER-rel akart szakítani, hiszen a magyar T-Systemst a Jászai Gellért és Mészáros Lőrinc tulajdonában álló 4iG veszi meg. A Magyar Nemzet azonban azt sugallta, inkább az lehet a háttérben, hogy a kormány bejelentette az informatikai beszerzések rendszerének megváltozását, "annak érdekében, hogy a multinacionális szoftvergyártók ne élhessenek vissza piaci erőfölényükkel és ne csatornázhassák a kedvükre a saját minősített partnereikhez az állami beszerzéseket." Márpedig a kormánypárti lap felidézte, hogy 2013-2015 között olyan informatikai cégek nyertek el jelentős állami tendereket, amelyek a Microsofttal a háttérben megegyezve jelentős diszkonttal vásárolhattak az amerikai szoftveróriástól, a gyakran hálózatban működő cégek az extraprofitot egymás között osztották el, az állam pedig végül ugyanazon az áron jutott hozzá a megvásárolt termékekhez, mintha közvetlenül a gyártónál intézte volna a beszerzést, ami az új intézkedéssel tovább már nem lehetséges. Akárhogy is, a Microsoft-szerződés érzékeny, a számokból kiolvashatóan sokmilliárd forintos nagyságrendű árbevétel-kiesést okozhat a T-Systemsnek.

De a cég vonzerejét akár az is mérsékelhette kérője szemében, hogy a szakembergárda egy részét maga a Magyar Telekom szervezte át az anyavállalat kötelékébe, mindeközben a piacon hallható pletykák szerint a T-Systems munkatársai a bizonytalan helyzetben már nyár végétől tucatjával szivárogtak el más piaci versenytársakhoz.

Ugyanakkor Jászai szerdai nyilatkozata alapján az is kellemetlenül érinthette a 4iG vezérét, hogy a tőkeemeléshez szükséges pénzt meghitelezni szándékozó bankok azt is feltételként szabhatták, a törlesztés alatt a társaság nem fizethet osztalékot, illetve korlátozni akarták annak mértékét. Márpedig azt gondolhatjuk, hogy pont a Jászai-cégek 4iG-pakettjei után őket megillető nyereségrészesedés lehetett volna a hitelvisszafizetés fő forrása. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen osztalékstop nemcsak Jászait, hanem Mészáros Lőrincnek a 4iG-ben ugyancsak részvényes cégeit (Konzum PE Magántőkealap: 11,63 százalék, Opus Global Nyrt.: 9,95 százalék) is sújtaná. Hiszen bár a piacon egy ideje tartja magát a feltételezés, hogy Jászai és Mészáros viszonya megromlott, annyira, hogy talán e konfliktus miatt állhatott el a T-Systems megvételétől a 4iG, ennek ellentmondani látszik a társaságban meglévő közös érdekeltségük, vagy például a kettejük ebédjéről minap készült kép.  Nem meglepő, hogy ezek után maga Jászai is azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a deal-től való visszalépésről konszenzus volt közöttük, mi több, egyik nagytulajdonosnak sem áll szándékában csökkenteni a 4iG-ben részesedését.  

A partnerség megmarad

S akkor nézzük a másik oldalt. Az gyakorlatilag köztudottnak tekinthető, hiszen az újságok már számos alkalommal szinte kész tényként közölték, hogy a Deutsche Telekom már évek óta fontolgatta, hogy megválik a T-Systemstől. Hogy ez eddig nem történt meg, az úgy tűnik, esetleg azon múlhatott, hogy a Magyar Telekom mégsem akarta eladni az informatikai részlegét – legalábbis ez olvasható ki a tavalyi éves beszámolójából. Az okok sokfélék lehetnek, talán a legracionálisabb érv – amely elemzésünk során felmerülhet –, hogy az addig a T-Systemstől kapott szolgáltatásokat a leánycég leválását követően már nem házon belülről tudták volna beszerezni, hanem a piacon, esetleg vaskos összegek fejében. Így akár ez a felismerés is késztethette a német tulajdonost és magyar menedzsmentjét arra, hogy megértéssel fogadják a 4iG visszalépését.

S végezetül térjünk vissza a cikkünk elején már említett, a júliusi és a mostani közleményben kihangsúlyozott kitételre: a 4iG és a T-Systems egymás szoros üzletfelei maradnának, például a Magyar Telekomnak a nagyvállalati és állami szektor számára értékesített szolgáltatások területén. Emellett konzorciumi partnerként együtt indulnának az állami közbeszerzési tendereken – mint ahogy azt tették eddig is. Július végén például együtt nyertek el egy 11,15 milliárd forintos megbízást a MÁV és a Volán-társaságok e-jegy rendszerének kiépítésére.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.