2020 áprilisának végén a koronavírus-járvány első hullámának legaggasztóbb napjaiban derültek ki a pandémia okozta gazdasági válságot ellensúlyozandó kiskereskedelmi adó részletei. Azok már akkor is kellemetlenül érintették a szektort, az üzletláncok ráadásul nem is számíthattak arra, hogy a jogszabály alól ki tudnak bújni, hiszen a korábbi hasonló szektoriális adó kapcsán sem tett lépéseket az Európai Bíróság, hiába fordultak az intézményhez az érintettek.
A szabály egyértelműen a nagy láncokra „lett kitalálva”, hiszen a kisebb vállalatoknak alacsony adókulcsot állapítottak meg, míg a százmilliárd forint feletti árbevételt elérő cégeknél a különadó mértéke a nettó árbevétel 2,5 százaléka. Már akkor felhördülést keltett az érintettek körében, hogy a kormány előzetesen azt kommunikálta, hogy a vészhelyzetre hivatkozva vezeti be az adót, a törvénytervezetben erről már nem volt szó. Nem véletlenül tartottak az érintettek attól, hogy az elvileg átmeneti rendelkezés esetleg a veszélyhelyzet lezárása után is megmarad. Ez továbbra is nyitott kérdés, hiszen a kormány a járvány apropóján folyamatosan meghosszabbítja a vészhelyzetet.
A hétfőn este megjelent törvénytervezet, amelyet kedden délelőtt villámgyorsan el is fogadott a parlament, ezt a szabályt módosítja, ennek egyik fontos eleme, hogy a százmilliárd forintnál nagyobb árbevételt elérő társaságok adókulcsát 2,7 százalékra emeli. Emellett van egy érdekes kitétel is a tervezetben, amelyet a jogszabály értelmében az élelmiszerhulladék-képződés megelőzése és a rászorulók részére történő élelmiszer-elosztás fokozása érdekében hoznának. Ennek értelmében a 100 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező élelmiszer-kiskereskedők kötelesek a lejáró szavatosságú termékeket a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani. A korábbi jogi analógiák alapján a tervezet ezen pontja nagy valószínűséggel vagy a hazai, vagy az uniós fórumokon el fog bukni, ami persze nem azt jelenti, hogy akár a jogszabály „elmeszelését” ne használná majd a kormány politikai célokra.
Megint a multik
Orbán Viktor régi álma, hogy a kiskereskedelmi szektorban a magyar tulajdoni arány 50 százalék feletti legyen. Ennek érdekében a 2010 óta számos intézkedés született, ezek közös jellemzője volt, hogy a nemzetközi tulajdoni hátterű vállalatok számára mindig hátrányosak volt, míg a magyar tulajdonú társaságokat nem, vagy csak korlátozottan érintették. Más kérdés, hogy ez tulajdonképpen komoly hatással nem volt a folyamatokra, hiszen a nemzetközi trendek, vagyis a diszkontláncok előretörése nálunk is ugyanúgy végbe ment, mint tőlünk nyugatra. Az elmúlt években ennek révén az elsőszámú hazai kiskereskedelmi lánc a Lidl lett, de mellette az Aldi és a Penny is jelentősen fejlődött. A gazdaság növekedésének köszönhetően a lakossági fogyasztás is szépen bővül, ami az egész szektorra pozitív hatással volt, a magyar láncok azonban érdemben nem tudták a piaci súlyukat növelni.
Ha a most megemelt adó kapcsán megnézzük a hazai üzletláncok sorrendjét, akkor ismét úgy tűnik, hogy megint a multik fizethetnek majd. Ez akkor is igaz, ha a Trader Magazin idei összeállítása szerint ugyan a hazai kiskereskedelmi rangsor 4., 5. és 6. helyén is magyar tulajdonú lánc áll. A rangsor szerint a Coop 654 milliárd forintos, a CBA-csoport 542, míg a Reál 428 milliárdos forgalmat ért el 2020-ban. Csakhogy ezek az üzletláncok egységei - ellentétben például a Spar vagy a Tesco esetével - nem egy kézben vannak, hanem tagvállalatokra oszlanak. Ezek pedig kisebbek, és egyikük sem éri el a bűvös 100 milliárdos határt. Így a magyar üzletláncokat a megemelt sarc nem érinti, ahogy az alkotmányos aggályokat kiváltó beszolgáltatási kötelezettség sem.
A javaslat kiszivárgása és a törvénytervezet benyújtása között nagyon kevés idő telt el, így az érintett vállalatok, illetve a jellemzően az őket képviselő szervezet, az Országos Kereskedelmi Szövetség nem reagált a fejleményekre. Ugyanakkor a kormány kommunikációs paneljeit ismerve az adóemelés kapcsán a fő érv az lesz, hogy a gazdaságélénkítő lépések egyik nyertese a kiskereskedelem lett, a láncok forgalma bővült, így ki kell venniük a részüket a közteherviselésből. Egyébként is, a 0,2 százalékpontos adóemelés nem fogja őket csődbe vinni.
Ha megnézzük a társaságok 2020-as adózott eredményét, amelynek tartalmaznia kell a tavaly bevezetett 2,5 százalékos sarcot, akkor azt láthatjuk, hogy a Tescót kivéve a többi nagy élelmiszer-kereskedelmi lánc nyereséges volt. Nekik vélhetőleg különösen fáj majd az adóemelés, de a Spar, az Auchan és a Penny Market esetében is a nyereség 10 százalékát meghaladó mértékű lesz az adóemelés hatása.
Mi lesz az inflációval?
Mielőtt az üzletláncokért könnyeket hullatnánk, érdemes átgondolni, hogy a kormány ugyan őket sarcolja, de a végén jellemzően mégis a fogyasztókon csattan majd az ostor. Amennyiben az üzleti érdekük úgy kívánja, és a nyereségük megtartása, növelése a céljuk, akkor ezek a cégek szemrebbenés nélkül tovább fogják tolni a fogyasztókra az adóemelést. Értelemszerűen ez az árakban fog visszatükröződni, ez pedig tovább fogja felfele tolni az egyébként is rekordmértékű inflációt.
Arról nem is beszélve, hogy az élelmiszerek drágulása a kormány fő szavazói bázisát, az alacsony jövedelemmel rendelkező vidékieket és a nyugdíjasokat különösen erősen sújtja. Ők ugyanis a jövedelmük nagyobb részét fordítják ilyen cikkekre, mint a tehetősebbek.
Lehet egy másik olvasata is a lépésnek
Az mfor.hu néhány napja közölt elemzést arról, hogy a novemberi siralmas költségvetési hiány lépéskényszerbe hozta a kormányt. Erre reagálva Varga Mihály csütörtök este 350 milliárd forintos megszorítást jelentett be, amit persze szokásához híven a kormány sikerként kommunikált, hiszen ennek révén nőnek a pénzügyi tartalékok.
A költségvetési problémák logikájába illik Orbán Viktor hétfő esti bejelentése is, hiszen a miniszterelnök egyelőre lemond a hőn áhított repülőtér megszerzéséről is. Mint mondta, a választások után lesz majd időszerű, hogy a vásárlásra visszatérjenek. Ez annak függvényében, hogy novemberben még arról beszélt, hogy napok kérdése a légikikötő megvásárlása igen éles fordulatnak tűnik, és akár azt is sugallhatja, hogy üres a kassza.
A most megemelt kiskereskedelmi adónak a korábbi mértékhez képesti többletbevétele nevetséges összeg a novemberi 1000 milliárdos hiányhoz képest, hiszen alig 6 milliárdot tesz ki. Ám ennek ellenére a bevételek növelése érdekében tett lépés akár tovább erősítheti azt a feltételezést, hogy a kormány a költségek tervezésénél valamit nagyon elrontott.
