Úgy tudjuk, a kormány kapott egy tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem volt, miről dönteni. Sőt jelenleg még azt sem lehet egyértelműen megmondani, hogy idén egyáltalán sor kerül-e a privatizációra. Hiába van ugyanis meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek – értesült lapunk.
A kormány idén január 24-ei rendeletében hívta fel Bártfai-Mager Andreát, hogy „az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányába tett vállalás teljesítésének előkészítése érdekében” tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi közvetett állami tulajdonnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által megfizetett vételárat elérő vagy azt meghaladó értéken történő megszüntetése érdekében, valamint annak eredményéről június 30-áig tájékoztassa a kormányt.
Abban, hogy a múlt szerdai kormányülésen mégsem volt miről dönteni, közrejátszhatott a kormányrendelet azon kitétele, miszerint a BB-ben lévő többségi állami tulajdont az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásával kell megszüntetni. Ez kimondja, hogy az állami vagyon értékesítését végző mellőzheti a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”. Ebből arra lehet következtetni, hogy a BB többségét nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (ismertebb kifejezéssel: apportként) kívánja átadni az állam egy gazdasági társaságnak. (Talán kevésbé ismert, hogy például az OTP 28 milliárdos jegyzett tőkéjének a kisebbik, 13,5 milliárdos része pénzbeli hozzájárulás, míg 14,5 milliárd nem pénzbeli hozzájárulás.)
Abból pedig, hogy a többségi tulajdonnak legalább a Corvinus által 2015 februárjában az amerikai GE-nek kifizetett 196 milliárd forintos vételáron vagy azt meghaladó értéken kell megszűnnie, az következik, hogy az államnak az apportért cserébe minimum 196 milliárd forint értékben kell részesednie annak a gazdasági társaságnak a tőkéjéből, amelybe nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a BB részvényeit beviszi. Ellenkező esetben ugyanis az a vád érhetné a kormányt, hogy elherdálja az állami vagyont.
Ám annak érdekében, hogy a kormány az EBRD elé tett vállalását, miszerint 2018 februárjában már egyetlen hazai hitelintézetben sem lehet többsége – ha jókora késéssel is, de – teljesítse, olyan gazdasági társaságba kell apportálnia a BB-t, amelynek jegyzett tőkéje jelenleg legalább 197 milliárd. Ha ugyanis az ennél kevesebb, akkor az államé lesz annak a gazdasági társaságnak a többsége, amelybe a BB-t bevitte. Márpedig a hazai bankok egyikének sem ekkora a jegyzett tőkéje.
Nagybankok jegyzett tőkéje 2018 végén, forintban
Erste 146 milliárd
K&H 141 milliárd
MKB 100 milliárd
CIB 50 milliárd
Raiffeisen 50 milliárd
Takarékbank 48 milliárd
OTP 28 milliárd
UniCredit 24 milliárd
Persze csak akkor sérülne az EBRD felé tett vállalás, ha a BB-apport értéke az utolsó fillérig a jegyzett tőkét növelné. Elképzelhető azonban olyan megoldás is, hogy a 196 milliárdból csak annyi kerülne a jegyzett tőkébe, amennyivel az állam még pont kisebbségben maradna.
Ugyanakkor a piacon keringő – és az Mfor.hu által már ismertetett – hírek szerint egy olyan megoldás is elképzelhető, hogy az állam részvénycserékkel vinné le a BB-ben lévő tulajdonát legalább kisebbségivé. Magyarul, a BB úgy olvad be a kiszemelt pénzintézetbe, hogy meghatározzák, a BB-tulajdonos Corvinus hány darab részvényéért cserébe lesz jogosult egy darab részvényre abban a pénzintézetben, amelybe a BB beolvad. Itt már szerepe lesz annak, hogy mekkora a BB-t árvevő pénzintézet saját tőkéje, az hogyan aránylik a BB 2018 végi 146 milliárdjához. Ennél a nagybankok mindegyikének nagyobb volt a saját tőkéje 2018 végén.
Nagybankok saját tőkéje 2018 végén, forintban
OTP 1 826 milliárd
Erste 348 milliárd
UniCredit 336 milliárd
K&H 303 milliárd
CIB 221 milliárd
Raiffeisen 208 milliárd
MKB 160 milliárd
Nem kizárt, hogy a BB privatizációja amiatt húzódik, mert a partnerként kiszemelt vevő(k) még nem áll(nak) készen a feltételek teljesítésére. A legesélyesebbként számon tartott MKB és Takarékbank közül az MKB a 2014-2015-ös szanálásakor az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettség alapján 2019 végéig nem hajthat végre nagyobb tranzakciót - ahogy arra Balog Ádám elnök-vezérigazgató a bank június 17-ei tőzsdei kereskedésének elindítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón is emlékeztetett -, márpedig a BB-ügylet kétségtelenül ilyennek számítana. A Takarékbank pedig jelenleg azzal van elfoglalva, hogy a 11 regionális takarék és a Takarék Kereskedelmi Bank magába olvasztásával 2020 januárjában elinduljon az új, immár univerzális Takarékbank.
