5p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram


			
		
		


		
		

Valóban szóba került a kormány július 10-ei ülésén a Budapest Bank (BB) privatizációja – erősítették meg az Mfor.hu-nak megbízható kormányzati források egy csütörtöki konferencián elhangzottakat. Ám még mindig nem tudni, hogy még meddig marad a BB-ben állami tulajdon, noha azt az EBRD-vel és az Erste Bankkal 2015 februárjában kötött megállapodás alapján az Orbán-kabinetnek már közel másfél éve legalább kisebbségivé kellett volna csökkentenie.

Úgy tudjuk, a kormány kapott egy tájékoztatást, de az nem tartalmazott javaslatot a BB-privatizáció megvalósításának módjáról, így nem volt, miről dönteni. Sőt jelenleg még azt sem lehet egyértelműen megmondani, hogy idén egyáltalán sor kerül-e a privatizációra. Hiába van ugyanis meg már a vevőjelölt, még időre van szükség, hogy a tranzakcióhoz szükséges feltételek teljesüljenek – értesült lapunk.

Az év végéig is húzódhat a privatizáció?Az év végéig is húzódhat a privatizáció?

A kormány idén január 24-ei rendeletében hívta fel Bártfai-Mager Andreát, hogy „az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank irányába tett vállalás teljesítésének előkészítése érdekében” tárgyaljon a potenciális pénzintézetekkel a Budapest Bankban fennálló többségi közvetett állami tulajdonnak a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. által megfizetett vételárat elérő vagy azt meghaladó értéken történő megszüntetése érdekében, valamint annak eredményéről június 30-áig tájékoztassa a kormányt.

Abban, hogy a múlt szerdai kormányülésen mégsem volt miről dönteni, közrejátszhatott a kormányrendelet azon kitétele, miszerint a BB-ben lévő többségi állami tulajdont az  állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35.  § (2)  bekezdés b)  pontjának alkalmazásával kell megszüntetni. Ez kimondja, hogy az állami vagyon értékesítését végző mellőzheti a versenyeztetést az „állami vagyon gazdasági társaság részére, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátásakor”. Ebből arra lehet következtetni, hogy a BB többségét nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (ismertebb kifejezéssel: apportként) kívánja átadni az állam egy gazdasági társaságnak. (Talán kevésbé ismert, hogy például az OTP 28 milliárdos jegyzett tőkéjének a kisebbik, 13,5 milliárdos része pénzbeli hozzájárulás, míg 14,5 milliárd nem pénzbeli hozzájárulás.)

Abból pedig, hogy a többségi tulajdonnak legalább a Corvinus által 2015 februárjában az amerikai GE-nek kifizetett 196 milliárd forintos vételáron vagy azt meghaladó értéken kell megszűnnie, az következik, hogy az államnak az apportért cserébe minimum 196 milliárd forint értékben kell részesednie annak a gazdasági társaságnak a tőkéjéből, amelybe nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként a BB részvényeit beviszi. Ellenkező esetben ugyanis az a vád érhetné a kormányt, hogy elherdálja az állami vagyont.

Ám annak érdekében, hogy a kormány az EBRD elé tett vállalását, miszerint 2018 februárjában már egyetlen hazai hitelintézetben sem lehet többsége – ha jókora késéssel is, de – teljesítse, olyan gazdasági társaságba kell apportálnia a BB-t, amelynek jegyzett tőkéje jelenleg legalább 197 milliárd. Ha ugyanis az ennél kevesebb, akkor az államé lesz annak a gazdasági társaságnak a többsége, amelybe a BB-t bevitte. Márpedig a hazai bankok egyikének sem ekkora a jegyzett tőkéje.

Nagybankok jegyzett tőkéje 2018 végén, forintban

Erste 146 milliárd

K&H 141 milliárd

MKB 100 milliárd

CIB 50 milliárd

Raiffeisen 50 milliárd

Takarékbank 48 milliárd

OTP 28 milliárd

UniCredit 24 milliárd

Persze csak akkor sérülne az EBRD felé tett vállalás, ha a BB-apport értéke az utolsó fillérig a jegyzett tőkét növelné. Elképzelhető azonban olyan megoldás is, hogy a 196 milliárdból csak annyi kerülne a jegyzett tőkébe, amennyivel az állam még pont kisebbségben maradna.

Ugyanakkor a piacon keringő – és az Mfor.hu által már ismertetett – hírek szerint egy olyan megoldás is elképzelhető, hogy az állam részvénycserékkel vinné le a BB-ben lévő tulajdonát legalább kisebbségivé. Magyarul, a BB úgy olvad be a kiszemelt pénzintézetbe, hogy meghatározzák, a BB-tulajdonos Corvinus hány darab részvényéért cserébe lesz jogosult egy darab részvényre abban a pénzintézetben, amelybe a BB beolvad. Itt már szerepe lesz annak, hogy mekkora a BB-t árvevő pénzintézet saját tőkéje, az hogyan aránylik a BB 2018 végi 146 milliárdjához. Ennél a nagybankok mindegyikének nagyobb volt a saját tőkéje 2018 végén.

Nagybankok saját tőkéje 2018 végén, forintban

OTP 1 826 milliárd

Erste 348 milliárd

UniCredit 336 milliárd

K&H 303 milliárd

CIB 221 milliárd

Raiffeisen 208 milliárd

MKB 160 milliárd

Nem kizárt, hogy a BB privatizációja amiatt húzódik, mert a partnerként kiszemelt vevő(k) még nem áll(nak) készen a feltételek teljesítésére. A legesélyesebbként számon tartott MKB és Takarékbank közül az MKB a 2014-2015-ös szanálásakor az Európai Bizottság felé vállalt kötelezettség alapján 2019 végéig nem hajthat végre nagyobb tranzakciót - ahogy arra Balog Ádám elnök-vezérigazgató a bank június 17-ei tőzsdei kereskedésének elindítása alkalmából rendezett sajtótájékoztatón is emlékeztetett -, márpedig a BB-ügylet kétségtelenül ilyennek számítana. A Takarékbank pedig jelenleg azzal van elfoglalva, hogy a 11 regionális takarék és a Takarék Kereskedelmi Bank magába olvasztásával 2020 januárjában elinduljon az új, immár univerzális Takarékbank.

 

 

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.