Bombaként robbant idén nyáron a hír: a United Airlines 15 darab szuperszonikus repülőt rendelt a Boom cégtől. Az egyelőre még ismeretlen denveri startup vállalkozás Overture fantázianévre keresztelt gépmadara a tervek szerint 2029-ben áll menetrendszerinti forgalomba. A legendás Concorde-ra hasonlító repülőkért a United a hírek szerint több mint 3 milliárd dollárt - darabonként 200 millió dollárt - fizet, és ezen felül 35 gépre kapott még opciót. Ha mindez megvalósul, akkor az amerikai légitársaság lesz hosszú évek után az első amely szuperszonikus gépeket állít forgalomba.
A repülőgépgyártásban csak most megjelenő Boom mellett egy sor cég, sőt az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy lerövidítse a transzatlanti repülőjáratok idejét. A brit-francia kooperációban előállított Concorde első menetrend szerinti járata 1976. január 21-én indult a London–Bahrein és a Párizs–Dakar–Rio de Janeiro útvonalakon.
A komoly állami támogatással létrejött szuperszonikus gép 27 évig tartó diadalútja jelentős profitot hozott a két üzemeltetőnek, vagyis az Air France-nak és a British Airwaysnek. (A Concorde megvásárlására tucatnyi légitársaság - így iráni, maláj és amerikai cégek is - jelentkeztek, de végül csak a fenti két légitársaság rendelt 7-7 példányt!) Ugyanis a New-York-London vagy Párizs útvonalon egy jegy ára 6-7000 dollár volt a kétezres évek elején!
A Concorde kitiltása
Mikor az Amerikai Egyesült Államok 1977 februárjában visszavonta a transzatlanti szuperszonikus járatok tiltását, New York tiltotta ki a Concorde-ot a város területéről. Ez a tiltás 1977. október 17-én ért véget, amikor is az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elutasította a város Kikötői Hatóságának javaslatát a tiltás folytatására. A Londonból és Párizsból a New York-i John. F. Kennedy repülőtérre tartó menetrendszerű járatokat 1977. november 22-én indították el először. A British Airways által üzemeltetett járatok általában a „BA001" és „BA004"-es jelzést viselték. A repülőgépek hangosságáról szóló nyilatkozat szerint az akkori elnöki gép, az Air Force One, ami egy Boeing 707-es volt, leszállás és felszállás közben hangosabb volt, mint a Concorde.
Míg a sugárhajtású repülőgépekkel üzemeltetett járatok 7 óra alatt értek Párizsból New Yorkba, addig egy átlagos szuperszonikus repülés e két város között 3 óra 30 percig tartott (a transzatlanti utak során a Concorde nagyjából kétszer gyorsabban repült a hagyományos repülőgépeknél). 2003-ig az Air France és a British Airways napi rendszerességgel indított járatokat New York fő repülőterére. A Concorde a barbadosi Grantley Adams repülőtérre is repült a téli szezon idején, és néha charter célpontokba is, mint például a finnországi Rovaniemibe. 1986. november 1-jén egy Concorde 31 óra 51 perc alatt kerülte meg a Földet.
A 2.0-ás szuperszonikus - vagyis a hangsebességnél gyorsabb - repülők az ígéretek-tervek szerint nem csak gyorsak és energiatakarékosabbak lesznek az úttörőknél (ilyen volt ugyanis a Concorde-on kívül a szovjet TU 144-es típus is) de jóval halkabb is. Az Overture állítólag olyan hangos lesz, mint egy személygépkocsi ajtajának csukódása tíz méter távolságból. Ez önmagában azért is fontos, mert az amerikai légügyi hatóság 1973-ban éppen a hangrobbanások miatt tiltotta meg a Concorde-ok repülését az Egyesült Államok szárazföldi területe felett... A szinte teljesen csendes működés a forradalmian új hajtóműrendszernek lesz köszönhető a gyártó szerint - hogy ebből mi valósul meg az legkésőbb az Overture 2026-os első próbarepüléskor kiderül.
A szuperszonikus repülés iránit igény fokozódását mutatja, hogy a Boomon kívül egy sor cég vágott bele az új típusú gépek - költséges! - kifejlesztésébe. Ezek közül a luxus magánrepülőket gyártó Gulfstream és a Spike Aerospace látszik komolynak, de a NASA - éppen a kormányzati támogatásnak köszönhetően - is versenytársnak számíthat. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az Aerion Supersonic elnevezésű vállalkozás a Boeing óriásvállalattal közös munkája is kudarcba fulladt. A floridai bejegyzésű cég - amelyet Robert Bass milliárdos hozott létre - 11,2 milliárd dollár értékű előrendelést gyűjtött be az új géptípusra, mégis csődbe ment.
A főleg üzleti utazókra fókuszáló szuperszonikus üzletág a pandémia miatt jelenleg tetszhalott állapotban van. Kérdés, hogy mikor lesz ismét komoly igény arra, hogy a jelenlegi hét-nyolc óra helyett 3-4 óra alatt el lehessen jutni Londonból a New-York-i JFK replőtérre - vagy vissza. A Concorde és a mostani fejlesztésekben érintett új gépek is csak 60-80 személyes gépmadarakat jelentenek, ennek ellenére nem biztos, hogy a járvány végén ismét lesz jelentős igény a szuperszonikus kapcsolatra az Óceán két partja között.
