Itthon ilyen még nem volt. „Szeptember első hetére befejeződött az idei extrém korai szüret” – Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) alelnöke ezzel fogadta az Agroinform Sikeres szüret? című webináriumának résztvevőit.
Bizony, a szakmában sorsfordító a hektáronként alig 84 mázsa átlagtermést adott az idei szüret. Miközben ugyanis a termelők a klímaváltozással küzdenek a túlélésért, jelentős ütemben csökken a borfogyasztás is. A KSH adatai szerint 1976-ban még átlagosan évi több mint 35 liter bort ivott a magyar, ez a mennyiség az ezredfordulóra harminc literre, 2022-re pedig alig 18 literre apadt. Bár a fehérbort továbbra is kedvelik a fiatalok, a vörösbor fogyasztása radikálisan visszaesett. Vissza kellene hódítani a fogyasztót, amihez az alelnök szerint „olyan vonzó bort kell előállítani, ami pozitív élményt ad.” Ehhez pedig megfelelő fajtaösszetétel és technológia is kell.
A helyzet sürgető, mivel a klímaváltozás már most érezteti hatását a hazai szőlőtermesztésben. A hegyközségi alelnök rámutatott, hogy bár az év végére várhatóan eléri a csapadék mennyisége a 600-650 milliméteres átlagot, annak eloszlása szélsőséges. Az idén is ez okozta az extra korai szüretet. Június közepétől augusztus közepéig – főleg az ország közepén – hiányzott a csapadék, miközben a napi középhőmérséklet extrém magasra szökött. A jövőben gyakori lesz az ilyen szélsőséges időjárás, amit a szakember szerint a gazdáknak le kell követni egyebek mllett a technológia- és a fajtaváltással.
Fotó: Pixabay
Egyre nagyobb problémát jelent a szőlőtermesztés magas kézimunka-igénye, mivel egyre nehezebb – különösen szakképzett – munkaerőt találni. A megoldást többek között a betakarítás gépesítése jelentheti. Ehhez azonban elengedhetetlen az ültetvények újratelepítése, hogy a szőlőkombájnok használata lehetővé váljon. Jó hír tehát, amiről Györe Dániel a szaktárca osztályvezetője számolt be: a szőlészetek is pályázhatnak egyebek között a jövőre újra induló ültetvénytelepítési illetve szerkezetátalakítási, sőt az öntözésfejlesztési támogatásra, de még betakarítógép vásárlásra is. Az előadók és a résztvevő borászok egyetértettek abban, hogy országos szinten ki kell építeni az öntözési rendszert a szőlőtermesztéshez, mivel jelenleg csak a területek kis része öntözhető.
Feketerothadás, kabóca, muslica
A gépesítéssel sem lesz könnyű a technológiai váltás, mert Tóth János, az FMC-Agro Hungary Kft. szakmérnöke szerint a gépi szürettel nő a feketerothadás-gomba kártétele.
A globális felmelegedéssel nagyobb számban károsítanak a szőlőmolyok és az érő szőlő ecetesedését okozó forgószárnyas muslica is. Arra Varga Máté is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozással megérkezett az aranyszínű sárgaság, illetve az amerikai szőlőkabóca is. Utóbbi már az összes dunántúli borvidékek jelen van. Még vizsgálják, hogyan lehet a betegséget visszaszorítani, de a vegyszeres védekezéshez a webináriumon is kaptunk hasznos ötleteket.
Simon Gábor, az ABZ Drone Kft. növényvédelmi drónpilótája saját tapasztalatai osztotta meg arról, hogyan lehet a légi eszközzel – a szerrel, a költségekkel, az idővel és a munkaerővel takarékoskodva – a traktorral nehezen megközelíthető szőlőkben is védekezni. Számítógépről előre megtervezi a permetezés útvonalát és a tábla széléről irányítja a drónt. A számítógép előre azt is kiírja, mennyi permetlé és mennyi idő kell a művelethez, amelyet egyetlen kezelő akár negyed óra alatt elvégezhet.
Hogy a klímaváltozás okozta aszály ellenére is több legyen a termés, ahhoz Kisjuhász Roland, a biostimulátorokat forgalmazó Altoterra Kft. üzletágvezetője mutatta be a szilícium lombtrágyák előnyeit. A biostimulátor készítmények ugyanis fokozzák a tápanyagfelvételt, javítják a növény stressztűrését, mérséklik a méreganyagok hatását. Mivel a szilícium szabályozza a növény légcserenyílásának működését: csökkenti a párologtatást, aszály idején segíti az életben maradását. Eközben fokozza a fotoszintézist, végső soron növeli a termést. Hab a tortán, hogy a szilíciumtól leáll a kártevő hernyók szájszervének működése, ezért elkerülik az ezzel kezelt növényeket.
Az illatos fehérvorok még kelendőek
Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésen a borivók megváltozott ízlése és igénye is terítékre került, különös tekintettel arra, miként lehetne újraéleszteni a csökkenő hazai borfogyasztást. Font Gábor, a Kunsági borvidéken tevékenykedő borász, kiemelte, hogy a vásárlók körében növekszik az illatos fehérborok, valamint a gyöngyöző borok és pezsgők iránti kereslet, miközben a vörösbor népszerűsége jelentősen visszaesett. Aggodalommal jegyezte meg, hogy a mai fiatalok közül sokan inkább könnyű drogokhoz nyúlnak, ami új, aggasztó fogyasztói szokásokat teremt, holott a bor évszázadok, sőt évezredek óta része az emberi kultúrának.
A szekszárdi családi biobirtokon gazdálkodó Németh János szerint a fiatal fogyasztót hordós Cabernet Sauvignonnal már nem lehet lenyűgözni. Ki kell nevelni az új borfogyasztót, mert ma az emberiség a bornál károsabb termékeket fogyaszt. Laposa Bence, badacsonyi Laposa Birtok Kft. tulajdonosa ezért azt javasolta, „ne alkohoként tekintsünk a borra!” Felháborítónak tartja, hogy celeb orvosok az alkohollal kapcsolatban a borról beszélnek, nem az ipari szeszről. Fájlalja, hogy a borász társadalom nem tud erre csattanós választ adni.
E nehézségek miatt a webináriumon már az is felmerült: a megváltozott klímán lehet-e itthon eredményesen szőlőt termeszteni? Nos, a hegyközségi alelnök szerint igen! Arra azonban fel kell készülni, hogy az extrém napsütéstől színesebb és nagyobb alkoholtartalmú lesz a bor, mint azt az idén is.
Ettől lett extra korai a szüret
Romlik a hangulat a szőlő-borágazatban az európai fogyasztás csökkenése és az idei szüret miatt. Ezt állapította meg Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, a háromnegyedévi AgrárTrend Index értékelésénél. A klímaváltozással ugyanis az idei szüret már egy-másfél hónappal hamarabb kezdődött és összecsúszott az egyes szőlőfajták érése. Ehhez viszont kevésnek bizonyult a betakarítási, feldolgozási kapacitás. Mindezt megerősítették az Agroinform portál Sikeres szüret? webináriuma borászai is. Laposa Bence, a badacsonyi Laposa Birtok Kft. tulajdonosa arról számolt be, hogy az idén minden eddiginél korábban, júliusban, még a strandidőben kezdődött a betakarítás. A jövőben is legalább ötévente ilyen kiugróan korai szüretekre kell felkészülni a gépekkel, a technikai háttérrel. Ha ugyanis a kapacitás kevésnek bizonyul, az ront a bor minőségén. A klímaváltozással ugyanis megváltozott a megszokott fajtaérés: összeérnek a korai, a kései fajták. A hat-nyolc hetes szüreti időszak négy hétre szűkült. Fele annyi idő alatt kell leszüretelni és feldolgozni a szőlőt, amihez sokkal nagyobb szüreti és feldolgozó kapacitás kell.
A Kunsági borvidéken, 40 ha-on gazdálkododó Font Gábor borász szerint pedig a korai szüretet is okozó aszályra van megoldás. A borvidékre a vízpótláshoz be kell vezetni a Duna, a Tisza vizét, amire sok terv készült már, csak meg kellene valósítani. Ez nemcsak az öntözést segítené, a leendő tározók párologtatnák is a vizet, ezzel mérsékelnék a légköri aszályt.
A forróság okozta légköri aszállyal szembesült Németh János szekszárdi bioborász is, aki az extrém forróság miatt a szőlőhegy hűvösebb északi területeire helyezné át a termesztését.
Azt is megtudtuk, a régi hazai fajták, az ezerjó, az irsai olivér, a kékfrankos, még a kadarka is jó aszálytűrőnek bizonyult, de a kéknyelű kevésbé. A világfajták közül a Merlottal pedig várhatóan gond lesz a klímaváltozással a túl nagy alkoholtartalom miatt.
