Egyre nagyobb a baj a hazai növénytermesztésben. Sok kisgazdaságban évek óta veszteséges a szántó ötödét kitevő kukorica termesztése. Gyökeresen változtatni kellene a vetésszerkezeten, de kevesen tudják, milyen növényt válasszanak a klímaváltozással egyre esélytelenebb kukorica, akár a repce, a napraforgó helyett. Szinte végtelen globális piacával jó döntésnek tűnik szója, de vajon van-e esélye a magyar gazdáknak versenyezni a jobb adottságú, hatalmas Ukrajnával szemben?
Az idei adatok alapján a gazdák egy része már döntött is. Megduplázva a tavalyit több mint 111 ezer hektárra bővült ugyanis a szója hazai vetésterülete, ami így is csak a szántó kevesebb mint három százaléka.
Volt már ilyen…
Kérdés, meddig tart a hazai szója boom, hiszen már volt hasonló növekedés, amit után jött a visszaesés. A fehérjenövény termelését támogató uniós rendelet hatására ugyanis 2015-ben csaknem duplájára: 77,5 ezer hektárra ugrott a hazai vetésterület, majd újra csökkent. Fordulatot hozott 2022 is, amikor az évszázad aszálya drámai veszteséget okozott a kukorica termelőknek, de a stressztűrő szója akkor is nyereséget ért el. Akik kitartottak mellette, tavaly is jól jártak a hektáronként 200 ezer forint profittal, miközben a kukorica, a napraforgó termesztése is veszteségessé vált. Akkorára dagadt a hazai szója-boom, hogy az Agroinform a minap webináriumot rendezett „a jövő növényéről”.
Fotó: Pixabay
Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnökhelyettese a webináriumon egyebek mellett a kukorica, a napraforgó bizonytalan piaci helyzetével is magyarázta, hogy rekordot döntött itthon a fehérjenövény termesztése.
Nyomott a latba, hogy ebben az uniós ciklusban évi 16 millió euró, azaz tavaly, az euró-forint árfolyamtól függően hektáronként több mint 94 ezer forint extra támogatást kapnak a szemes fehérjenövényeket – például szóját – termelők.
Bene Zoltán, a szójavetőmagot is forgalmazó Karintia Kft. ügyvezetője e támogatásnak is tulajdonítja, hogy új lendületet vett a termelés. A növény idei, hazai hektáronként 2,27 tonnás termésátlaggal és a támogatással együtt ugyanis mintegy 450 ezer forint hektáronkénti bevételt és százezer forint tiszta nyereséget hozott a termelőknek. Szemben a tengeri legfeljebb ötvenezer forint nyereségével, vagy veszteségével. „Az idén ismét a szója nyert fő versenytársával, a kukoricával szemben. A jövedelmezőbb szóját olcsóbb is termeszteni és jobban alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez, mint a kukorica” – utalt a klímaváltozásra a szakember.
Csak óvatosan
Hogy az aktuálisan termesztett növény mennyi hasznot hoz a termelőknek, főként a piac és a kínálat alakulásától függ. Jó hír, hogy sem az uniós, sem a belföldi igényeket nem fedezi még a jelenlegi termelés. Az EU tagállamok szójatermelése a belső felhasználás egytizedére sem elég. A szójával kacérkodó gazdáknak azonban nem árt figyelni az EU-ba tartó Ukrajna egyre nagyobb termelésére is. A szomszédos államban az idén kétmillió hektárra nőtt vetésterületről betakarított 5 millió tonna szójababból ugyanis alig másfél millió tonna a saját szükséglet.
„Ha a megmaradó 3,5 tonna az unióban landolna, az is kevés lenne az EU ellátására” – kalkulált Bene Zoltán.
Közben a globális szójatermelés is dinamikusan nő, de így sem képes lépést tartani a felhasználás gyorsabb bővülésével. Fülöp Péter, UBM Feed Zrt. kereskedelmi igazgatója arról számolt be, hogy a világ szójatermelése tavaly 379 millió tonnára bővült, az idén pedig várhatóan már meghaladja a 394 millió tonnát. Azért, mert globálisan sem tudnak annyit termelni, amennyit ne használnának fel takarmányozási illetve humán célra. Ezért világszerte még tovább bővül majd a termelés, pedig újabb területeket már csak nehezen tudnak bevonni ebbe. Ahogyan ezt a kukoricánál is tapasztaljuk, a klímaváltozással a termesztés határa is egyre északabbra húzódik. Eközben pedig az unióban Nyugatról egyre inkább Kelet-Európába, részben hazánkba tevődik át a termelés a növekvő brojlercsirke-, az intenzívebb sertéstartás fehérje igénye miatt.
GMO-mentesen többet ér
Magyarországon évi mintegy 480-500 ezer tonna szójaterméket, főleg szójadarát használnak fel. Ebben egyre nagyobb szerepet játszanak a helyben termelt szójából készült, főleg GMO-mentes termékek, amelyekre nyugaton egyre nagyobb a kereslet. “Kevés olyan termék van a piacon, amelynek az árstabilitásában, keresletében jobban bíznánk, mint a szója” – ismerte el a kereskedelmi igazgató.
Pedig még az egyre zöldebb uniós közös agrárpolitika is hatással van a piacra. Az idén átmenetileg 20 euróval nőtt a szója tonnánkénti jegyzésára annak hírére, hogy az EU új fenntarthatósági rendelkezést vezet be jövőre.
Az importőröknek igazolni kell majd, hogy a szójabab, dara előállításához nem vágtak ki esőerdőt, és nem törtek fel pampát.
A lehetőségeket látva egyre több hazai termelő áll át a szójára
Veréb Szabolcs, 300 hektáros tiszavasvári családi gazdaságában nyolc éve váltott, amikor biztosan jövedelmező növényt keresett a vetésforgóba. Az idén már a teljes szántóterület egyharmadán szóját vetett, és a térségben 600 hektáron a termesztést is integrálja. Bóna Szabolcs vezérigazgató vezetésével a tejelő szarvasmarhát és hízósertést előállító Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. 2014-ben – a mezei nyúl okozta károk elől – ért át a napraforgóról a szója termesztésére. A nagygazdaság ezer hektár szántójának 40 százalékán ma már ezt fehérjenövényt és takarmányborsót termesztenek, de az állatállomány teljes takarmányszükségletét így sem tudják megtermelni. Ezért szintén létrehoztak egy termelői integrációt. A növény idei termésátlaga a gazdaságban hektáronként 2,8 tonna volt, de táblánként nagy szórással, mert ahogy fogalmazott: „Még mindig csak tanuljuk a szóját.”
Sürget az idő, mert a gazdaság mielőbb le akar válni az import szójadaráról. Bóna Szabolcs szerint – az említett, uniós „esőerdőrendelet” 2026-ra halasztott bevezetése után– ugyanis fontos szerepe lesz a fenntarthatóan, helyben megtermelt fehérjenövényeknek.
Azért is váltani kell, mert a nagygazda szerint a hazai, közép-európai növénytermesztés jelenlegi szerkezete, ebben a formában nem fenntartható. A váltáshoz pedig a szója a jó alternatíva.
Bene Zoltán is úgy véli, a szója jövőjét Magyarországon is a termesztés fenntarthatósága fogja meghatározni, mert a helyben termelt és felhasznált fehérjenövényeké a jövő.
Az elkötelezett szójások mellett azonban nem árt megfontolni a Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSz) elnökének korábbi beismerését, miszerint „vannak olyan tagjaink, akik az elmúlt három évben nem tudtak nyereséget termelni.” Ezért a kukorica termőterülete 1,2 millió hektárról 870 ezer hektárra csökkent a ráfizetés és a klímaváltozás következtében – ahol viszont megmaradt, ott sokkal intenzívebbé vált. Az elnöknek ezért az a meggyőződése, nemcsak a szója és a köles, a kukorica is lehet a kukorica alternatívája.
