Nem csak világszerte, de a magyar gazdálkodásban is megfigyelhető, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés elvált egymástól, és immár nem ott történik az állattenyésztés, ahol a termesztés. Ez azt hozta magával, hogy a természetes körforgás megszűnt, és a gazdák kénytelenek pótolni a tápanyagokat, de az intenzív termelés miatt is olyan termésmennyiségre van szükség, amihez már szükséges tápanyagokat pótolni.
„Ilyen tápanyagok legfőképpen a bányászatból vagy más iparágak melléktermékeiből képződnek, ilyen a műtrágya, illetve a vegyiparból származó növényvédő szerek is. Mindezek azonban, ha nem a növény veszi fel, kijutnak a környezetbe és károsítják az élő organizmusokat, élővizeket, élelmiszereket. Ha valaki nem figyel, hogy mit juttat ki, az egyrészt pazarol, másrészt ezek az anyagok visszakerülnek az életterébe. Ezek a feleslegek ráadásul pénzügyi szempontból is deficitet jelentenek majd” – magyarázza Török Zoltán, az Agrárközösség ügyvezetője, aki hozzátette, hogy ezeknek a jelenségeknek a visszaszorítása az élelmiszerek minőségének javulását, a növények kondíciójának javulását és több termést is hoznak magukkal.
Fotó: Agrovario Kft.
Kevesebb vegyszer, jobb élelmiszerminőség, olcsóbb termékek
A szakember szerint tudatos gazdálkodással nem csak a zöldség és a gyümölcs lesz egészségesebb és szebb, de a beltartalmi értékük is nő élelmiszerként, ráadásul olcsóbban is juthatnak hozzá a termékekhez a fogyasztók.
„Az élelmiszer-ellátási lánc sokkal átláthatóbb lesz a jövőben, köszönhetően annak, hogy a korszerű gazdálkodás széles körben terjed. Ráadásul, ha ez a fajta szemlélet megvalósul, stabil belső élelmiszer-ellátásunk lesz itthon és kevésbé leszünk rászorulva az export termékekre. Ezáltal kiszorulnánk a mostani árversenyből is, és az árak is sokkal inkább elérhetőbbek lennének a fogyasztók számára” – fejtette ki a szakértő.
Az egészséges növényzethez feleslegesen használt szerek ráadásul kifejezetten ártalmasak lehetnek, holott a szokás-alapú vegyszerezés itthon még mindig jellemzően jelen van. Ez azonban több kárt okozhat, mint amennyit a gazdák remélnek tőle, hiszen nem csak az egészséges növényt, de az ebből készült élelmiszert és a környezetet is károsíthatják.
„A nem korszerű művelési metódusok, mint például a családi vállalkozások esetében a család által megszokott és rég bevezetett műtrágyázási szokások megtartása is ebbe a kategóriába tartozik, tehát kifejezetten káros lehet” – hívta fel rá a figyelmet Molnár Márton Precíziós üzletág vezető. „Pedig már vannak lehetőségek olyan differenciáltan kijuttató eszközökre, ahol okszerűen tud megvalósulni a beavatkozás, ami azt jelenti, hogy az adott táblának arra a részére annyit juttat ki, amennyire annak a növénynek vagy talajnak szüksége van és amennyi tápanyagot fel tud venni” – magyarázta a szakértő.
2030-ra alapvetően megváltozik a mezőgazdaság
A pályázatok hatalmas löketet adtak a magyar mezőgazdaságnak, és elindulhatott egy drasztikus digitális fejlődés. Míg korábban a gazdálkodók mindössze 5 százaléka volt tisztában ezzel a témakörrel, most 30-40 százalékuk már tájékozott azzal kapcsolatban, hogy mi is az a digitális alapú mezőgazdaság. Ezzel párhuzamosan évről évre folyamatosan vezetik ki a különböző növényvédő szereket, kemikáliákat is a mezőgazdaságból, ami azt jelenti, hogy szűkül azoknak a vegyszereknek a köre, amelyek terményjavító hatással lehetnek a növényekre, vagy kártevőktől, betegségektől mentesítik a termést.
„Egyre inkább előtérbe kerülnek azok a megoldások, amelyek az eddig széles körben használt vegyszereket kiválthatják. A népességnövekedés miatt szintén világszerte előtérbe került a hatékonyabb termelésre való törekvés. A nemzetközi előrejelzésekben az szerepel, hogy 2030 után az a mezőgazdasági gazdálkodó lesz életképes, ahol teljesen adatalapúan történik a gazdálkodás, a döntéshozatal és azokat a folyamatokat, amelyeket lehet, automatizálnak. Nem beszélve az időjárási anomáliákról, amelyek az elmúlt években szintén nem kedveztek a mezőgazdaságnak” – mondja Molnár Márton Precíziós üzletág vezető.
Magyarországon azonban még mindig gyerekcipőben jár az új technológiák bevezetése, alkalmazása, és a gazdálkodási területek hozzávetőlegesen 10 százalékáról lehet elmondani, hogy valamiféle optimalizált rendszer alapján működne. A KSH agrárcenzus adatbázisa szerint a gazdálkodók 28 százaléka rendelkezik valamilyen precíziós művelésre alkalmas géppel vagy eszközzel, de csupán 8 százalék használ ilyen technológiát.
„Mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy ez immár nem választási lehetőség, hanem egyértelmű, hogy aki ezt a szakmát szeretné folytatni, annak rá kell lépnie erre az útra. 2030-ig ugyanis hatalmas változás fog végbemenni a mezőgazdaság területén, ami nem csak a gazdák számára lesz érezhető, de a fogyasztók oldaláról is. Átláthatóbb és ellenőrizhetőbb lesz a termékek minősége akár azáltal is, hogy egyre több gazda adja az arcát a termékeihez. Hosszabb távon pedig megfizethetőbb lesz a jó minőségű termék, tehát egyre több ember számára
