10p

Az olcsó ukrán dömpingárak miatt tönk szélére kerülhet a magyar faipar, amely hátrányos helyzetű régiókban családok tízezreinek megélhetését biztosítja. Az erdőgazdaságok az elmúlt hónapokban 30-70 százalékkal csökkentették a kitermelést; ráadásul jellemzően már jobbára kész faáru érkezik hozzánk, így a kereskedők mellett a hazai fafeldolgozók is tömegesen csődközeli helyzetbe kerülhetnek.

Elképesztő módon szenved az ukrán export dömpingtől a hazai faipar és fafeldolgozás. Mivel ez az ágazat kevesebb, mint 1 százalékát adja a magyar GDP-nek, ezért hajlamosak vagyunk róla elfeledkezni, holott foglalkoztatási szempontból meglehetősen jelentős hatása van - írja  Boros Gergő agrárszakértő, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.

Azt ígérik, nem lesz erdőírtás, aztán mégis lett nagyon sok helyütt
Azt ígérik, nem lesz erdőírtás, aztán mégis lett nagyon sok helyütt
Fotó: Pixabay

Szerinte elsősorban nem a foglalkoztatottak létszámára kell gondolni, hanem a foglalkoztatás helyére. Az elmaradottabb vidékeken, azaz a magyar perifériákon szinte az egyetlen munkavállalási lehetőség az erdőkön és a fafeldolgozó iparban adódik. Olyan tájakra kell gondolni, mint például Dél-Somogy, Dél-Zala, Ormánság, Nógrád- és Heves vármegyék eldugott szegletei, vagy éppen Szabolcs, Borsod nagyvárosoktól távoli zugai, zsákfalvai. Ráadásul ezek azok a munkahelyek, ahol a legképzetlenebb rétegek is találnak egész éves megélhetést és nem csak a mezőgazdasági idénymunkában tudnak elhelyezkedni.

A létszám sem elhanyagolható, a becslések szerint 80-100 ezer fős a teljes ágazat foglalkoztatottainak száma, de pontos statisztika csak a teljes mezőgazdasági szektorról van. Egyébként hozzávetőleg 8 ezer társas vállalkozás van a faiparban és több mint 6 ezer egyéni vállalkozó, miközben az ágazat összes foglalkoztatotti létszáma 60 ezer fő körüli – beleértve a feldolgozókat, a szállítókat, a gyártókat és a kereskedőket. Ehhez jön 30 ezer fő körüli kitermelői idénymunkás, esetenként a munkaerő-piaci „szürke zónában”.

Bő egy éve tart az igazi válság a magyar faiparban

Emlékeztet, hogy az igazi válság 2023 tavaszától datálható, amikortól már a vállalkozások élethalál harcot vívnak a túlélésért. Szebben kifejezve: egzisztenciális fennmaradásukat veszélyezteti a több, mint egy éve folyamatosan, kitartóan romló piaci helyzet. Sajnos ebben az ágazatban – meteorológiai hasonlattal élve – egy hirtelen, igen veszélyes szuper-vihar keletkezett, ami persze nem csak az ukrán dömpingárakról szól, hiszen egyszerre öt szálon sújtja a szereplőket. A szakértő szerint ezek a drámai válsággal fenyegető összetevők:

1. A felvevőpiacok gyengélkedése

Az európai építőipar (természetesen Magyarországot is beleértve) meglehetősen súlyos recesszióban van. Ezt főleg a magasépítési szektor érzi, ami jelentős számú nyugat-európai ingatlanfejlesztő bedőlésében ölt testet. Érdemes itt kiemelni az osztrák Signa Holding esetét, amely egész Európában rendelkezik luxusingatlanokkal, például a berlini KaDeWe és a londoni Selfridges luxusáruházak.

A nagyobb európai építőipari cégek gondja csak az egyik oldal. Miközben hatalmas ázsiai építőanyag-ipari, illetve bútoripari kapacitások épültek ki, addig Kína szintén gazdasági lassulással küzd, aminek vezető oka az ingatlanpiac problémája. Magyarán óriási kapacitás-felesleg alakult ki az ázsiai fafeldolgozás, faipar terén is, ami nem csak európai, de globális árnyomást is okoz.

2. A Covid-hullámokat kísérő extra kereslet megszűnt

Nem halmozzák már fel a háztartások a WC papírt és a zsebkendőt. Nem kiemelten szükséges már az érintésmentes kiskereskedelem, tehát a futárszolgálatok által használt csomagolóanyagok mennyisége is visszaesett (dobozok, éthordók, stb.). Visszaállt a home-office hullám keltette bútoripari extra kereslet is.

3. Az infláció keresletcsökkentő hatása

A pénzromlás ütemének látványos gyorsulása itthon és szerte a világon visszavetette a reálbéreket, aminek hatására a kereslet érezhetően visszaesett a gazdaság minden területén.

4. Visszaeső felújítási kedv, átalakuló támogatások

Az államilag támogatott felújítási programok kifutása (3+3 milliós konstrukció) mellett az infláció is jelentősen korlátozza a lakossági építőipari beruházásokat, miközben az uniós források elmaradása, lassabb érkezése a központi beruházásokat veti vissza. A nagyobb termelő beruházások, építkezések, illetve a mélyépítés faanyag igénye jóval kisebb a lakásépítések és -felújításokkal összevetve. Az energetikai korszerűsítési támogatások faanyag igénye minimális, hiszen jellemzően műanyag nyílászárók, szigetelés, fűtéskorszerűsítés és zöldenergia termelési kapacitások épülnek ki így.

5. Az ukrán faanyag-dömping

Az ötödik tényező pedig a keleti szomszédunktól érkező, olcsó, sőt, dömpingáras faanyag megjelenése az európai piacokon. Az ukrán fa megjelenése a piacon a teljes magyar faiparra jelentős csapást mért. Ugyanis az ukrán termékek nem nyers fa formájában, hanem feldolgozott termékként érik el piacainkat. Már a háború előtt is jelentős volt az ukrán fa behozatala, EU-s piaci szinten – mintegy 20-30 százalék között mozgott a teljes vertikumban –, ezeket az árumozgásokat azonban több EU korlátozás is érintette.

A korlátozások azonban 2022 óta érdemben enyhültek és noha a nyersanyag, azaz a rönkök szállítása még jelenleg is költséges és nehézkes (főként, mert az ukrán gabona beáramlása foglalja a vasúti kapacitásokat) a feldolgozott áru beáramlása már sokkal könnyebben megoldható. Főképp úgy, hogy a feldolgozott fapiaci termékek túlnyomó része egyszerűen közúton kerül be az országba. 

Először 2022 végén lehetett nyomokban érzékelni, hogy ukrán kereskedők jelentek meg a magyar piacon, számuk azonban elenyésző volt. 2023-tól azonban folyamatosan érezhető volt a kereskedők felfutása és a megkötött üzletek száma is szignifikáns volt. Mára, 2024 nyarára pedig eljutottunk odáig, hogy már Vas, Zala és Somogy megyében is az a trend lett megfigyelhető, hogy a feldolgozott ukrán faanyag (különösen az épületfa) még e távoli helyszínekre szállítva is olcsóbban érkezik meg, mintha azt helyi vállalkozótól rendelnénk meg, a helyi, vágásra jelölt erdőkből alapanyag felhasználása mellett. Azaz az ukrán határtól legmesszebb lévő megyékben is abszolút versenyképessé vált az ukrán feldolgozott áru.

Mivel jár még az ukrán fa-dömping?

A fenti trendek, a korábban említett négy másik folyamattal karöltve hatalmas csapást jelentenek a teljes magyar faiparra. Az erdőgazdaságok jelentős keresletcsökkenést regisztráltak az elmúlt hónapokban. Ennek hatására a termelést is 30-70 százalékos mértékben fogták vissza. 

Ebben sokszor az állami erdészeti társaságok játszanak vezető szerepet. De természetesen a magán erdőgazdálkodók is jelentős károkat szenvednek. Ha csökken a termelés, akkor a termeléssel foglalkozó vállalatok és brigádok is jelentős problémákkal nézhetnek szembe, ami sok esetben a termelő brigádok feloszlásával jár, ami nagyon jelentős csapás lehet a magyar fakitermelési potenciálra már rövidtávon is. Tehát a piac esetleges későbbi rendeződésével sem tud majd helyre állni a korábbi kibocsátási szint. Hozzá kell tenni, hogy az ukrán hatások és az említett más hatások okán még a német fapiac is jelentősen esett: 2023-ban éves szinten a visszaesés meghaladta a 20 százalékot, és ehhez hasonlóan a lengyel piac is szenved. 

Az erdőgazdálkodóknál talán még nagyobb kihívással küzdenek a fűrésztelepek. Hanyatló kitermelés mellett csökken a felvásárolható alapanyag mennyisége és ami még fontosabb, hogy azok minősége is jelentősen visszaesik, hiszen a kiemelt minőségű választékok nem kerülnek piacra bizonytalan megtérülések mellett. A megrendelések száma szintén csökken a magasépítést sújtó problémák miatt. Azonban még ez a csekély számú megrendelés sem a hazai ipar szereplőinél csapódik le, hiszen az olcsó feldolgozott ukrán áru kiszorítja őket korábbi természetes piacaikról. 

Végezetül elmondható tehát, hogy a fapiac teljes vertikuma egyre súlyosabb, fenyegető kihívásokkal küzd. Az egyes al-piacok, így a belföldi papírfa és a rostfa piac lényegében megszűnt, a felvásárlási árak pedig önköltségi szintre süllyedtek. A tűzifa árában szintén jelentős esés figyelhető meg. Az elmúlt évek enyhe téli időjárása és a közelmúltbeli energiaválság okozta hisztérikus lakossági készletezés pedig oda vezetett, hogy a tűzifa piac tetszhalott állapotban vegetál. Az egyedüliként még közel normálisan működő épületfa piac pedig az ukrán áru megjelenésével került kilátástalan helyzetbe.

A fentiek eredője tehát – igazi faipar hasonlattal – a tönk szélére sodort nagyon sok fapiaci szereplőt. Nem lehet már úgy kitermelt fafajt vagy választékot választani, hogy az normális piaci körülmények között találjon gazdára. Nincs már meg az a fapiaci szegmens, ahova átsúlyozván túl lehetne élni a recessziós problémákat. Kijelenthető tehát, hogy a teljes hazai faipar drámai helyzetben van, aminek biztosan lesznek áldozatai, sok vállalkozás jelenthet csődöt a következő egy-másfél évben.

Mi lenne a megoldás?

A fentiek okán szükség lenne az EU-s erdészeti támogatások mielőbbi megjelenésére. Sajnos jelenleg, 2024 nyarán több hónapos csúszás érzékelhető az eredeti támogatási tervekhez képest, pedig ezen forrásokat nem blokkolta az EU. Ezen túl szükség lenne egy átfogó – ahogy említettem, nem csupán energetikai célú – lakásfelújítási programra. Továbbá újabb intézkedésekre, amelyek lehetőség szerint védik a magyar piacot a bezúduló olcsó ukrán faáru-importtól. Ez utóbbi azonban védővámokkal nyilván politikai okokból sem megoldható, vélhetően csak a fuvarozás szabályainak szigorításán, a szállítás költségeinek emelésén keresztül lenne megoldható, vagy legalább az árnyomás enyhíthető. Így legalább talán az ukrán határtól messzebb eső felvevőpiacok fellélegezhetnének némiképp.

Ezért nagyon olcsó az ukrán faanyag

1. Enyhülő kereskedelmi korlátozások az EU-val

 A háború kitörését követően az export-import szabályozások jelentősen enyhültek az EU és Ukrajna viszonylatában

2. A fa szabad préda Ukrajnában

A fának Ukrajnában ma lényegében nincs értéke. A hatóságoknak valójában se idejük se emberük betartatni még azokat a gyenge szabályokat sem, amik Ukrajnában a fakitermelésben megvannak. Ennek nyomán az illegális fakitermelés az egekbe szökött, miközben persze erről adat, bizonyíték kevés van, de a hazai szereplők nagyon is érzékelik ezt a magyar piacon.

3. Szinte ingyen van a fakitermelés

Az eleve, 2022 előtt is nyomott munkabérek még inkább a padlón vannak Ukrajnában. Ennek oka a sorozás elöli „menekülés” – ha egy férfi dolgozik valahol és fontos az adott munkáltatónak, akkor elkerülheti a sorozást. Ráadásul Nyugat-Ukrajna népesség arányosan kiemelten szenved az erőltetett toborzásoktól. Az ott maradottaknak így jobb valahol akár szinte ingyen is dolgozni, mint egy lövészárokban várni a halált...
 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!