Az "olcsó" ukrán áruból készül a magyar kenyér. A raktáraink ezért tele vannak búzával, meg kukoricával, repcével, napraforgóval is. A tavalyi és az idei évben az olcsó ukrán terménytől olyan vérszemet kaptak a kereskedők, hogy a miénk nem kell nekik: ukránt hoztak be. Pedig nekünk minden megdrágult, a magyar gazda hogy fog tudni így termelni?
Így fakadt ki, és kérdezte lapunkat az egyik alföldi termelő. Szerinte sokan már azon gondolkodnak: amíg a háborúnak nincs vége nem is vetnek ősszel, mert nincs értelme.
“Az ukrán áruval nem tudunk versenyezni, és még egy évet nem bírunk ki” - ismerte el a gazdálkodó.
Elkeseredésével nincs egyedül. Pár héttel a június végén kezdődő aratás előtt sok termelő jár hasonló cipőben. Okkal tart attól, hogy nem tudja majd hová tenni a learatott gabonát. Legtöbbjük ezért az Ukrajnából érkezett gabonát hibáztatja, de nem csak ez okozza a bajt.
“Két hónapja mondjuk, hogy aratáskor fog kicsúcsosodni a pánik azoknál a termelőknél, akiknek nincs tárolója. Nem fogadják ugyanis sehol a terményét” - előlegezte meg lapunk kérdésére az egyik szakmai szövetség névtelenséget kérő munkatársa.
Nem kell!
Azért nem fogadják ugyanis, mert a jelenlegi magas kamatokkal a feldolgozók, forgalmazók nem tudják hitelből finanszírozni a felvásárlást. A malomipar és a takarmánygyárak így nem fognak a jövő évi aratásig egy évre előre bekészletezni, ezért nem kell a kis termelők áruja.
Tegyük hozzá, azért sem vásárolnak, mert nincsenek rákényszerülve. Sokuknál nagy még az ótermésű készlet. Ez pedig azt is jelenti, ha az idén legalább 5 millió tonnás búzatermést takarítanak be, akkor a tavalyról megmaradt áruval együtt legalább 6 millió tonna lesz a búzakészlet, amelyből mindössze 2,5 millió tonna a belső felhasználás, a többi mehetne exportra. A korábbi években a termés legalább felét külföldön is értékesítették a kereskedők, de a szakember szerint az idén “az export sem fog működni”. A külföldi vevők is jól bevásároltak az ukrán áruból.
A pohár félig üres, félig tele
Az Agrárminisztérium becslései szerint jelenleg a hazai termelői gabonatárolói kapacitás felében lehet jelenleg termény, de a nyári aratásból származó termény számára - állítja a tárca - így is elegendő a szabad kapacitás. A 20-22 millió tonnára becsült hazai raktárkapacitásból az 5,6 millió tonnát előállítani képes gazdák visszajelzései alapján ugyanis 2,9 millió tonna termény befogadására van hely. Nagyon nagy arány, hogy a raktárkapacitások nagyjából felében van még termény, mert májusban jellemzően már üresnek kellene lennie a raktáraknak - ismerte el Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is.
Mégis úgy értékelte, hogy “országosan van elegendő tárolókapacitás az előzetesen becsült 7 millió tonnányi termény számára”. Azért is abszurd a készletszint, mert 2023 első negyedévében összesen alig 1,3 millió tonna terményt, ebből közel 600 ezer tonna búzát, 156 ezer tonna árpát értékesítettek az exportpiacokon.
A tavalyi aszályos év és a külpiaci kereslet változása miatt az export így 35 százalékkal az elmúlt öt év átlaga alatt van.
Jó hír viszont, hogy a hazai feldolgozók terményfelvásárlását állami kamattámogatással segítik, újra elérhető ugyanis a kedvezményes finanszírozású MFB Élelmiszeripar Forgóeszköz Hitelprogram.
Mint azt a feldolgozóktól megtudtuk, főleg az olcsó ukrán importgabona miatt ilyen nagy az áthúzódó készlet, ami elárasztotta az uniós piacokat. Amint azt cikkünk elején a termelő is sérelmezte, a malmok, takarmánykeverők is inkább ezt vásárolták a magyar gabona helyett is. De sok magyar termelő a múlt ősszel eleve nem is adta el a termést, arra spekulálva, hogy - mint eddig minden évben - tél végére, kora tavaszra jóval magasabb lesz az ára. De nem így lett. A télen még tonnánként csaknem 140 ezer forintos búzaár áprilisra 80-82 ezer forintra, a május végi felvásárlási előszerződések alapján tonnánként 60-70 ezer forintra, vagy az alá, azaz a felére zuhant. Az amerikai, valamint a párizsi tőzsdei jegyzések pedig további árcsökkenést mutatnak.
Lejtmenet
Az AKI PÁIR adatai szerint április utolsó hetében Magyarországon az étkezési búza - áfa és szállítási költség nélküli - termelői ára tonnánként 82,9 ezer forint volt. Ez 31 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál, adta közre az Agrárközgazdasági Intézet a gabonapiaci jelentésében.
A chicagói árutőzsdén (CME/CBOT). a búza májusi jegyzése 219–238 dollár/tonna között alakult. A párizsi árutőzsdén (Euronext/MATIF) a termény májusi jegyzése 233–245 euró/tonna között mozgott.
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) 787 millió tonnára becsülte a 2023/2024. gazdasági évben várható globális búzatermést. Ez 7 millió tonnával múlhatja alul az előrejelzett felhasználást, így a világ búzakészletei 277 millió tonnára szűkülhetnek a gazdasági év végére. A Tallage francia piacelemző vállalat áprilisi tájékoztatása szerint az EU-ban 22 millió hektárról 128,9 millió tonna (+3 százalék) őszi búzát takaríthatnak be az idén. A főbb termelő tagországokban biztatóak a terméskilátások. Franciaországban 4,8 millió hektárról 34,6 millió tonna (+3 százalék), Németországban 2,9 millió hektárról 21,9 milliót tonna (–2 százalék) búzát takaríthatnak be. Romániában 2,1 millió hektárról 9,4 millió tonna, Lengyelországban 2,5 millió hektárról 12,6 millió tonna búzatermést jeleznek. Magyarországon a Tallage szerint 5,2 millió tonna búza betakarítására van kilátás.
Bár sokan reménykednek, hogy az ukrán gabona behozatalát tiltó magyar, illetve az importot szabályozó új uniós rendelkezéstől ismét emelkednek majd a terményárak és újra lesz kereslet, a feldolgozók óvatosságra intenek. Magyarországon ugyanis döntően nem a helyi intézkedések, hanem az uniós piaci folyamatok, a kereslet-kínálat alakítja az árakat. Ez esetünkben pedig azzal járhat, hogy hiába korlátozzák egyes tagállamok, közöttük hazánk is a behozatalt, nagyok az uniós készletek is, ezért az aratás kezdetével tovább esik az ár.
A gazdáknak tehát mérlegelni kell, hogy a termeléshez, illetve a szárításhoz szükséges kiadások fedezésére - vállalva a veszteséget - olcsón eladják a tavalyról maradt készletet, helyet csinálva az újnak, vagy a későbbi felértékelődésre spekulálva, azt tovább tárolják. Látva az esős nyárelőt, megvan ugyanis az esélye annak, hogy a gombafertőzéstől az idei termés egy része toxinos - azaz étkezési, takarmányozási célra - használhatatlan lesz. Ez javíthatja az ótermés eladási esélyeit.
Nem szabadul!
Félő, a magyar gazdák az aratásig már úgysem tudnak megszabadulni az ótermésű búzától, ha még olcsóbban adják, mert a feldolgozóknak már nem kell. Mindez a lehető legrosszabb hír azoknak, akik szabad tárolókapacitás hiányában azonnal, a kombájn mellől adnának túl a búzán. Azt jelenti, hogy jó ideig továbbra sem lesz vevő. Az a kereskedő is, aki mégis vásárol - a szakember információi szerint - a ”kombájn mellől” tonnánként már csak alig 30 ezer forinttal, azaz a májusi árak felével számol.
Ha tényleg így lesz, az drámai következményekkel jár majd a termesztésben.
Egyes szakértői becslések szerint a jelenlegi, csaknem egymillió hektáros búza vetésterület a kétharmadára, felére, 500-600 ezer hektárra is csökkenhet átmenetileg.
Tartósan, több éven át azért nem, mert a kalászosok nélkülözheten meghatározó elemei a vetésforgónak. De így is sorsfordító lesz a tavalyi, idei ráfizetéses búzatermesztés sok, nem versenyképes kis gazdaságnak. Amint azt az MBH Bank trendindexről tartott sajtótájékoztatóján Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója is megelőlegezte, gyorsul a koncentráció az agráriumban. Sok kisebb, már nem versenyképes gazdálkodó kényszerül végleg felhagyni a termeléssel, nő az üzemméret, a hatékonyabb nagyobb üzemek veszik át a helyüket.
Dupla, vagy semmi?
Már látszik, hogy a tavalyi - és félő, az idei - gabonatermesztés sok, átlagos színvonalon, az ukránnál nagyobb költséggel termelő gazdaságban veszteséges volt. A peresztegi nagygazdaságot vezető Széplaki Tamás lapunk kérdésre úgy becsülte, hogy az egy év alatt nagyjából másfélszeresére nőtt önköltséggel és az idei árakkal 9-10 tonnás hektáronkénti átlagot - azaz a tavalyi országos átlag (4,4 tonna/hektár) több mint kétszeresét kellene búzából elérni ahhoz, hogy jövedelmező legyen a termesztés.
Ekkora hozam itthon - átlagos termelési színvonalú gazdaságban - nemcsak az aszályos 2022-ben volt lehetetlen, még az esős idei tavasz után is esélytelen. A növénytermesztésben azonban legalább öt, de inkább tíz év átlagát érdemes alapul venni a jövedelmezőség értékelésénél. Az elmúlt tíz esztendőből nyolc pedig szerencsére jövedelmező volt a gabonatermesztőknek. Csak remélni lehet, hogy félre tudtak tenni némi tartalékot a szűkesztendőkre.
