Már csak pár hét, és áprilistól itt a hazai szuperélelmiszer, a cékla tavaszi vetési ideje. Pofonegyszerű az ókori Rómában is már a vérkeringést, székrekedést gyógyító csodanövénynek tartott, igénytelen, gyorsan fejlődő növény termesztése. Szántóföldön, kiskertben, akár még a balkonon, egy muskátlisládában is megbirkózhatunk vele. A vetés után alig három hónapra betakaríthatjuk a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag “répatesteket”.
Nő a kereslet
Megtapasztalva a céklafogyasztás előnyeit nem csoda, hogy évről évre nő a kereslete, és egyre nagyobb területen termesztik itthon is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB úgy becsüli, hogy két év alatt (2021-2022 között) másfélszeresére, igaz, így is mindössze 343 hektárra nőtt a cékla hazai termőterülete. A hozamok is emelkedtek, így hektáronként átlagosan 55 tonna gyökérzöldséget takarítanak be a gazdák.
Könnyű termeszteni
A Földközi-tenger térségéből származó céklát a megvastagodott répatestéért termesztjük. Itthon főleg a bíborlila népszerű, de zöld sárga, édes, sőt diós ízű céklákat is kedvelik. A szakirodalom szerint könnyen termeszthető, nem túl igényes növény. Tavasszal - április közepént-végén - jól előkészített, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, nem túl kötött és nem savas talajba 40 centiméteres sortávolságra és 5-10 centiméteres - vagy akár 20-25 centiméteres tőtávolságra, körülbelül egy-két centiméter mélyre vetik. Ezután egy centiméteres talajréteggel fedik. (Később szikleveles korban 15-25 centiméteres tőtávolságra egyelni kell a kikelt állományt.) A cékla másodvetése - más zöldségek után - júliusban időszerű. A csírázáskor és kezdeti fejlődési szakaszában vízigényes a növény, heti többször is öntözni kell. A vetéstől a cékla betakarításáig fajtától függően 60-90-110 nap telik el. Megyeri Szabolcs kertészeti honlapja szerint akkor érdemes betakarítani, amikor a gumók már akkorák, mint egy teniszlabda. Ha túl sokat várunk a szedéssel, a gyökér túlságosan megfásodik. Friss fogyasztásra inkább a nyáron felszedett céklát használják, a prizmás téli tárolásra október végén, november elején takarítják be.
Páratlanul gazdag a beltartalma
A kamara és a FruitVeB korábbi piaci körképéből azt is megtudtuk, hogy a cékla miért szuperélelmiszer. Elsősorban azért, mert bőséges kálium-, kalcium-, vas-, szilícium- és magnéziumforrás. Emellett rezet, cinket, mangánt, ként, jódot, kobaltot, krómot, nikkelt, B1-, B2-, B6- és C-vitamint is tartalmaz, ráadásul folsavat, niacint és biotint is találunk benne. Az ősi rómaiak céklalével csillapították a lázat, a fájdalmat, sőt afrodiziákumként is fogyasztották, amelytől könnyebben estek szerelembe. (Állítólag Aphrodité, a szerelem istennője is céklával fokozta a vonzerejét, aminek van tudományos alapja. A növény ugyanis bórt tartalmaz, amely növeli a szervezet tesztoszteron szintjét.)
Az elemzés szerint a cékla segíti a sebgyógyulást, az izomszövet épülését. A benne lévő nitrátok ugyanis a szervezetben nitrogén-oxiddá alakulnak, amelyek fokozzák a véráramlást. Ezzel javítják az izmok, a szív, a tüdő, sőt az agy működését. A jobb véráramlás csökkenti a vérnyomást, megelőzi a stroke kockázatát is. Edzés közben is javítja a test oxigénfelhasználását. A céklában lévő kálium is jót tesz az izomzatnak.
A növény ráadásul olyan cukrot is tartalmaz (6-9 százalék), amely stimulálja az agyban a dopamin, azaz a boldogsághormon termelését, ettől jobb a hangulatunk. A növény levében lévő lutein és zeaxantin pedig mérsékli az időskori makuladegeneráció kialakulásának esélyét.
Természetes védelem
A céklában sok:
a rost (ez segíti az emésztést, mérsékli a koleszterinszintet),
a C-vitamin, a folsav, a vas (vérképző), a magnézium (védi a szívet és az érrendszert, támogatja az izomműködést),
az antioxidáns (immunerősítő, kisebbíti a daganatos betegségek kockázatát, gyulladáscsökkentő),
nitráttartalma fokozza az állóképességet, mivel kevés benne a szénhidrát előnyös a fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek.
Forrás: egeszsegdietetika.hu
A céklát jellegzetes bíborvörösre festő antioxidáns, a betacianin védi a szívet, csökkenti a gyulladásokat.
Sokrétű gyógyhatásai
A kamara és a FruitVeB azt is megállapította, hogy a cékla tisztítja a májat, erősíti a bélrendszert. A növényben lévő metionin és béta-glicerin hatására ugyanis a szervezet könnyebben távolítja el a mérgeket a májból és a vesékből. A betain pedig zsírégető antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású is. Jó hír a székrekedéssel küzdőknek, hogy a céklában sok a rost. Ez jótékonyan gyarapítja a bélflórában a mikrobák tömegét, könnyítve ezzel az emésztést, a bélperisztaltikát és a tápanyagok felszívódását, mérsékli a koleszterinszintet.
Hab a tortán, hogy aki rendszeres fogyasztja ezt a gyökérzöldséget, annak szebbé válik az addig gyulladt, pattanásos bőre, a haja és a körme is.
Nagy lehetőség a konyhában
Az egész évben fogyasztható cékla szuperélelmiszer jellege a gasztronómiai előnyeiben is megmutatkozik, és nem csupán azért, mert finom és sokoldalú. Jól illeszkedik az egészséges, kiegyensúlyozott étrendbe. Salátának, levesekben, savanyítva, köretként, főzeléknek, sőt snack-nek, még a süteményekben is használják, mert főzve, párolva is ízletes, de sütve, grillezve, zöldségcsipszként még finomabb.
Mivel a főzéssel sok értékes anyag távozik a céklából, ezért sokan inkább a nyers levét fogyasztják: ez a smoothie-k népszerű alapanyaga. Azonban hiába finom és gyógyító hatású a céklából sem megárt a sok. A legalábbis a SuperGreens arra figyelmeztet, hogy “a cékla túlzott fogyasztása oxaláttartalma miatt, vesekövet okozhat”.
