Nagyon sok kihívással néz szembe a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Ezzel a megállapítással kezdte az ágazat viharos elmúlt félévének és a kilátásainak az értékelését Demeter Zoltán, a K&H Bank agrárüzletágának vezetője a pénzintézet szerdai sajtótájékoztatóján. Pedig a makrogazdasági mutatókban több kedvező fordulat is bekövetkezett. Az elemzők várakozásai szerint például az idén másfél százalékkal, azaz a német növekedés (+0,6 százalék) kétszeresével is bővülhet a magyar GDP. Az is jó hír, hogy a (2,6 százalékra) csökkent infláció már belesimul az eurózóna (2,6 százalék) mértékébe. Így a jegybanki alapkamat az év végére hatról öt és fél százalékra mérséklődhet.
Eközben az euróval szemben a forint egy év csaknem alatt tíz százalékot erősödött, és várhatóan 350-360 forint körül alakul majd ez évben. Ígaz, az erős forinttal - az euróhoz viszonyított árak miatt – tíz százalékkal kisebb lesz a bevétele a hazai cégeknek.
De a jobb makrogazdasági adatok ellenére a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – első negyedéves, még a parlamenti választások előtti – adatai szerint a tavalyi utolsó negyedév óta mégis tovább csökkent a hazai hitelállomány. Az agrárüzletág vezetője szerint ez azt mutatja, hogy az elérhető sokszáz milliárd forint pályázati forrás ellenére a mezőgazdasági és élelmiszeripari cégeknél a beruházások megvalósítása – amelyre pedig a versenyképességük javítására nagy szükségük lenne – még várat magára. Azonban arra számít, hogy a következő negyedéves számok már a beruházások növekedését mutatják majd.
A környezeti nehézségek, árproblémák, geopolitikai feszültségek ellenére – az előző negyedévben mégis javult a K&H kkv bizalmi indexe. Az agrárüzletág vezetője szerint különösen az állattartó-telepi és az élelmiszeripari fejlesztésekhez elnyert forrás derítette jókedvre a gazdákat. E két területre együtt csaknem ezermilliárd forintos támogatás érkezik, amely óriási lehetőség. Igen ám, de a beruházásokat akkor kellene megvalósítaniuk, amikor az erős forint és a nyomott árak miatt kisebb a bevétel, ami a fizetőképességüket is veszélyezteti. „Márpedig stabil likviditás nélkül nincs sikeres beruházás” – figyelmeztetett az üzletágvezető. Ezért úgy kell megvalósítani, ütemezni, hogy az a fizetőképességüket, napi működésüket ne veszélyeztesse. A fejlesztések elengedhetetlenek, mert a makrogazdasági kihívásokat szerinte csak a versenyképesség fokozásával lehet kezelni. “A hatékonyság javítása, új beruházások nélkül hosszú távon nincs jövő, fenntartható működés” - szögezte le az üzletágvezető.
Fotó: Depositphotos
A makrogazdasági kitekintés után Nyárs Levente, az agrárüzletág szenior elemzője egyebek között a gabonapiaci kilátásokat és az aszályhelyzetet értékelte. Nagyot lökött ugyanis a kukorica párizsi jegyzésárán a júliusi európai – főleg franciaországi – hőkupola terméscsökkentő hatása. De nemcsak az EU-ban, az Egyesült Államokban is a vártnál kisebb lehet a kukorica- és a napraforgótermés, ami máris hat a jegyzésárakra. Az európai búzatermés azonban jó közepesnek ígérkezik. A Nemzetközi Gabonatanács a tavalyi mintegy 143 millió tonnás európai volumen után az idén mintegy 137-138 millió tonnás uniós termést vár.
Magyarországon is romlanak a terméskilátások
De nemcsak az aszály pusztít. Az európai – benne a magyar – sertéságazat tavaly ősz óta tartós árcsökkenéssel szembesült, és az utóbbi hetekben itthon már kilónként félezer forint, azaz az önköltség alá csökkent az élősertés ára. Ráadásul az uniós házisertés-állományok után a hazaiban is újra megjelent az afrikai sertéspestis (ASP), ami fékezi az exportot. Ellentmondásosan alakul a tejpiac is. Bár az EU-ban a tavalyi utolsó negyedévben és ez év elején nagyot zuhant a tejár, a piacot meghatározó tagállamokban mégis tovább nőtt a termelt tej mennyisége. Még sincs felesleg, mert a többletet a piacon keresett, jól eltartható sajttá dolgozták fel, és jelentősen növelte az unió a kivitelét is. Jó hír, hogy ezek után a német nyerstej ára, így a spot-piaci ár is emelkedni kezdett, így talán stabilizálódik a piac.
Itthon azonban továbbra is nyomott (140-150 Ft/kg) a nyerstej-ára, miközben az önköltség kilónként 170-180 forint. A feldolgozott termékek árában is tetten érhető a hazai versenyhátrány. „Míg a német gouda sajt ára kilónként három és fél euró, itthon a trappista mindössze 1800 forint, azaz olcsóbb a német sajt, mint a hazai” – tapasztalta az elemző.
Fotó: Pixabay
