Az Európai Bizottság július elején engedélyezte egy géntechnológiával módosított kukorica felhasználását, és megújította két géntechnológiával módosított olajrepce élelmiszer- és takarmányozási engedélyét. Ezt jelentette be határozatában még januárban a testület.
Azóta az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) honlapján egymás után jelennek a közlemények a különböző génmódosított egyebek között kukoricahibridek, repcefajták engedélyezéséről, engedélyük tízéves meghosszabbításáról. A napokban - szintén bizottsági közleményre hivatkozva - a MTI adott hírt arról, hogy újabb két géntechnológiával módosított kukoricafajta behozatalát és felhasználását engedélyezte a testület élelmiszerekben és takarmányokban. Igaz, sokak várakozásával ellentétben, az uniós termesztését továbbra is tiltja az EU-ban.
Fotó: Depositphotos
Valamennyi engedély hivatkozik az EU megelőző szigorú élelmiszer-biztonsági eljárásaira, amelyek biztosítják az emberi, állati és környezeti egészség védelmét. Ezek alapján állítja az EFSA ezt vizsgáló GMO Panelje, hogy az adott génmódosított hibridek ugyanolyan biztonságosak az emberi és állati egészségre, a környezetre, mint a hagyományos fajták.
Az engedély azonban csak harmadik országokból az EU-ba történő behozatalra és - élelmiszerként, takarmányként - a felhasználásra vonatkozik. Továbbra sem szabad ugyanis e génmódosított növényeket az EU-ban termeszteni. Ebben azonban változást ígér az Európai Parlament fenntarthatósági politikája. A zöld átállás érdekében ugyanis erről döntött - igaz, még a választások előtt, februárban - a plenáris ülés, amely támogatta a szabályozott génszerkesztést. Ezért az EP egyszerűsítené a hagyományos növényekkel egyenértékű, génszerkesztéssel létrehozott NGT-növényeknél, igaz, más génszerkesztettek esetében továbbra is maradna a szigorú engedélyeztetési eljárás.
Az élelmiszer-termelés fenntartásához és válságállóságához ugyanis a klímaváltozásnak, a kártevőknek ellenállóbb, nagyobb hozamú, kevesebb kemikáliát igénylő fajtákra van szükség. Magyarországon azonban, ahová eddig is érkezett génmódosított termény, főleg szója, de a GM-növények termesztését továbbra is tiltja az alaptörvény. “Ez versenyhátrány, mert mi ezeket nem termelhetjük, de az állataink megehetik azt a génmódosított szóját, amit nálunk olcsóbban állít elő és hoz az EU-ba Brazília és az USA” - ezt állítja az Mfor.hu kérdésére az egyik észak-magyarországi gazda.
GMO-val szennyezett ukrán vetőmagot foglaltak le
Ukrajnából származó, GMO-val szennyezett, 40 tonna kukorica vetőmagot foglaltak le a Nébih szakemberei februárban. Az üggyel kapcsolatban Nagy István agrárminiszter közösségi oldalán tüstént megígérte, hogy “a magyar élelmiszer-biztonságot és a magyar gazdák érdekeit továbbra is meg fogjuk védeni”. A tárcavezető szerint Magyarország fenntartja az Ukrajnából érkező mezőgazdasági termékek nemzeti importtilalmát, “amíg nem születik azzal egyenértékű nemzetközi megoldás”. A korlátozás a vetőmagot nem érinti és a tranzitszállítmányok továbbra is engedélyezettek, azonban azokat az illetékes hatóságok az eddigi gyakorlatnak megfelelően zárral látják el a határon és nyomon követik az ország egész területén.
Az a véleménye, ha itthon nem termelhetnek ilyet, Magyarországra se jöhessen be génmódosított termék. “Ez így lenne korrekt!”. Ugyanaz a baj, mint az ukrán áruk importjánál. Magyarországra nem hozhatnak be ukrán terményt, csak a tranzit jöhet, de feldolgozott termékeket már igen. “Mi nem használhatjuk az EU-ban betiltott, káros növényvédő-szereket (klór-pirifoszt, neo-nikotinoid-származék), amitől megnőttek a termelési költségeink és kockázataink, de az ukránok még használják: így olcsóbban állítják elő az EU-piacra is bekerülő gabonát, napraforgót” - magyarázza a gazda. Az ilyen terményekből készített olajban, lisztben így több a mérgező anyag, mint amit EU-s terményből állítanak elő, mégis felhasználhatjuk.
“Ha valóban figyelünk az egészségünkre, csak olyan árut engedjünk be az EU-ba is, amit ugyanilyen szigorú feltételekkel állítottak elő” - utal a génmódosított és az ukrán terményekre a gazda, aki szerint az EU vezetőinek el kellene gondolkozni azon, hogy ne hozzák versenyhátrányba saját termelőiket.
Vigyázz, ez génmódosított!
Szigorú tájékoztatási előírásokat kell teljesíteni az EU-ban génmódosított élelmiszert, vagy ily összetevőket tartalmazó árut forgalmazóknak. A forgalmazásra engedélyezett tíz évben - minden génmódosított növényekből előállított terméknek meg kell felelni az Európai Bizottság szigorú címkézési és nyomonkövethetőségi szabályainak. Eszerint a csomagoláson fel kell tüntetni, hogy a termék - vagy egyes összetevői - génmódosítottak és ehhez kapcsolódó információkat, illetve a felhasználási nyilatkozatot, a génmódosított összetevők egyedi azonosítóit. Az ellátási lánc szereplőinek minden érintett tranzakcióról öt évig nyilvántartást kell vezetni, azt is igazolni kell, kitől vásárolták, és kinek értékesítették.
