Szomorú prognózist közölt az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) szántóföldi kultúrákra vonatkozó júliusi elemzése. A műholdas adatok szerint a nyári délkelet-európai hőhullám Magyarország esetében a július közepi adatok alapján (a júniusi becsléshez képest) „a kukoricánál 14 százalékkal (6,77 tonna/hektárra), a napraforgónál 9 százalékkal (2,73 tonna/hektárra) csökkentette a hozamvárakozásokat” – olvasható az agrártárca közleményében.
Hasonló hozamcsökkenést jelez a JRC Bulgáriában, Romániában is, így uniós szinten is a kukoricánál négy, a napraforgó hozamában öt százalékos csökkenés történt. A hőhullám következtében Ukrajnában is a kukorica 20-30 százalékos terméskiesését valószínűsíti az ottani hidrometeorológiai központ.
Eközben itthon a száraz melegben az őszi vetésű szántóföldi növények betakarítása a napokban véget ért.
Közepes termés, csökkenő ár
Az országos őszi búza hektáronkénti termésátlaga 5,8 tonna. Ez a hozam csak közepesnek számít, ami a jelenlegi terményárakkal és a magas önköltséggel veszteséget ígér a gazdáknak. Igaz – amint azt a tárca is elismeri –, a hozamokban és a minőségben nagy az eltérés. A minisztérium igyekszik mindenkit megnyugtatni: „a betakarításra kerülő idei termésmennyiség fedezi a belföldi igényeket és a szokásos mennyiségű exportot.” Megjegyzi ugyanakkor, hogy a Copa-Cogeca 2024-re vonatkozó aratási értékelése szerint az unió búza- és árpatermelése is „jelentősen visszaesett”.
Fotó: Depositphotos
A korábbi optimista várakozásoktól nemcsak itthon, hanem a közép- és kelet-európai régióban is némileg elmaradó, de globálisan nagyobb búzatermés és a hőhullámok, aszály hatására egyre zsugorodó kukoricahozamok máris meglátszanak az árakon.
Kevés a malmi búza
Az Agrárközgazdasági Intézet Piaci Árinformációs Rendszer (PÁIR) 28. heti összesítése szerint július közepén itthon az étkezési búza termelői ára, áfa és szállítási költség nélkül tonnánként már alulról közelített 68 és félezer forintot, miközben május végén még meghaladta a 75 ezret. A takarmánybúza ára (64 282 forint/hektár) viszont csak egy százalékkal lett kisebb, mint az előző héten volt. Ez meglepő, mert Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke éppen arról számolt be a Világgazdaságban, hogy „az idei búzatermésnél a minőség jelenti a legnagyobb problémát”. Azaz túl nagy a takarmány és kevés az étkezési minőségű búza aránya. Az idei aratás keserű tapasztalata az is a lap szerint, hogy az elmúlt hetekben csökkent árak az átlagos színvonalon termelők számára nem hoznak nyereséget.
Védővám az orosz gabonára
Az Európai Tanács tiltó vámokat vezetett be az Oroszországból és Fehéroroszországból importált gabonatermékekre – adta hírül tanácsi források alapján az MTI. Az intézkedés olyan mértékben növeli a gabonafélékre, olajos magvakra és az azokból származó termékekre kivetett vámokat, hogy gyakorlatilag leállítja e termékek uniós behozatalát a két országból. Az új vámok megakadályozzák az EU gabonapiacának destabilizálását, megállítják az Ukrajna területén jogtalanul eltulajdonított gabona orosz exportját, és megakadályozzák, hogy Oroszország az EU-ba irányuló gabonakivitelből származó bevételeket Ukrajna elleni háborújának finanszírozására fordítsa. Az intézkedések nem érintik a két országból más országokba irányuló, az EU-n keresztül történő tranzitot – áll a tanács közleményében. A tanácsi rendelet július 1-jén lépett hatályba.
Az AKI elemzése is arra figyelmeztet, hogy a búza ára jelentősen mérséklődött a világpiacon. A chicagói árutőzsdén a búza szeptemberi jegyzése tonnánként 195-210 dollár között alakult július közepén, Párizsban pedig 214-226 euró volt a szeptemberi tőzsdei elszámolóár. Az AKI az aratási dömpinggel és a vártnál kisebb orosz terméssel magyarázta, hogy sokat csökkent a kenyérgabona világpiaci ára.
Ne várj a vevőre!
Rossz hír, hogy eközben az AKI PÁIR jelentése szerint a takarmánykukorica ára is tizedével csökkent július második hetében az egy évvel ezelőttihez képest, és hajszállal elmaradt a hónap eleji ártól is. Tegyük hozzá, ebben nyilván még nem látszik a délkelet-európai hőhullám hatása.
De eközben a világpiacon is csökkent a tengeri ára. A chicagói árutőzsdén tonnánként 154-158 dollár között ingadozott a szeptemberi jegyzés, a párizsin pedig 212-220 euró volt az augusztusi elszámolóár. Az AKI elemzése azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy – a térségben és az EU-ban is immár meghatározó – Ukrajnában tonnánként szintén egytizedével kisebb, 190 dollár lett a kukorica azonnali kikötői ára. Bulgáriában és Romániában is a kukorica spot piaci ára 203 dollárra mérséklődött.
Az előre kiszámíthatatlan áringadozások a rutinos gazdáknak azt jelenti, hogy a jövő januári, februári fájdalmas meglepetések helyett érdemes jó előre biztos vevőt találni a termésnek…
Gabona világrekord lesz az idei?
Rekordszintű, több mint 2,8 milliárd tonna lehet a világ gabonatermése az idén – áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) előrejelzésében, amelyről az MTI is beszámolt. A becsült mennyiség 7,9 millió tonnával több a júniusban vártnál és 3,6 millió tonnával múlja felül a múlt évit. A FAO részben a kedvezőbb ázsiai terméskilátások miatt 0,8 milliárd tonnára növelte a globális búza előrejelzését is. Ezen belül az EU-ban csaknem 122 millió tonnás búzatermés várható az idén, amely valamivel kisebb a tavalyinál – számolt be az AKI a Tallage piacelemző prognózisa alapján. A kelet-európai tagországokban továbbra is jók a terméskilátások, de ez csak részben ellensúlyozza, hogy Franciaországban a tavalyinál jóval kevesebb, 29 millió tonnás búzatermés várható. Németországban is kevesebbet, csaknem 20 és fél millió tonnát takaríthatnak be az idén. Oroszországban a júniusban becsült 90 millió tonnánál ugyancsak tízmillióval kevesebb búzát takaríthatnak be.
