Előkelő helyre került a Tisza Párt szombaton bemutatott „Közös jövőnk” programjában a mezőgazdaság. Azon belül is főleg a zöldség-gyümölcs és a kertészeti ágazat, amelybe a tervek szerint a párt igyekszik majd „életet lehelni”. Ha ugyanis a párt kormányra kerül, akkor – Magyar Péter ígérete szerint – öt százalékra csökkenti a zöldségek és a gyümölcsök áfakulcsát, sőt később az összes egészséges élelmiszeréét és a tűzifáét is.
„A zöldség, gyümölcs áfájának csökkentése nem a termelőknek, hanem a fogyasztóknak lenne fontos, különösen a gyerekek és az idősek egészséges táplálkozáshoz” – emlékeztetett lapunk érdeklődésére Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) elnöke. A fogyasztás növekedését azonban a zöldségeknek és a gyümölcsöknek – az átlagos élelmiszer-áremelkedést jelentősen meghaladó – drágulása jelenleg nem támogatja.
Fehérítené a gazdaságot
Az alacsony áfakulcs az ágazat fehérítéséhez is hozzájárulna, ami a tisztességes szereplők számára lenne létérdek, amely a szakember szerint az állam érdeke is. Kérdés persze, hogy a költségvetés helyzetében mekkora a mozgástér, de nyilvánvaló, hogy egy ilyen lépés túlmutat a büdzsén. A MOSZ elnöke szerint az alágazat fejlesztése nem lehetőség, hanem kötelezettség is, mivel a zöldség-gyümölcs szektor magas hozzáadott értéket termel és mivel munkaintenzív ágazat, a vidéki népesség foglalkoztatására, versenyképes új munkahelyek teremtésére is alkalmat ad.
De mindez jelentős fejlesztések, beruházások végrehajtását követeli meg. Hektáronként több tízmilló forintba kerül és több mint egy évtized alatt térül csak meg például egy-egy korszerű, intenzív gyümölcsös telepítése, nem is beszélve a még drágább üvegházi beruházásokról. Ezen fejlesztéseket segítik a KAP Stratégia Terv kertészeti beruházásokra fókuszáló pályázatai is.
Nemcsak sokba kerül, szakképzett munkaerőt is igényel. Ezt szolgálhatná tehát a Tisza Vidékfejlesztési programja, amely úgy szól, hogy „az oktatási rendszer megújításával, képzésekkel megszüntetjük a lemaradást és valódi munkahelyeket teremtünk. Segítjük a vidéki fiatalok helyben maradását.” Az érdekképviseleti vezető szerint ugyanakkor azt is látni kell, hogy a szigetszerű előrelépések nem elegendőek. Ha nem rendszerszintű a megközelítés, azaz például nem foglalkozunk azzal, hogy a fejlesztésekkel létrejövő árualapot hol tudjuk eladni, vagy miképp tudjuk feldolgozni, akkor könnyen kudarc lehet a nagyívű fejlesztések vége.
Nincs megfelelő ember
Azzal is szembe kell nézni, hogy vidéken egyszerre van munkanélküliség és munkaerőhiány is. Azokban a térségekben, ahol ezek a kertészeti fejlesztések koncentrálódnak (Kelet-Magyarország, Dél-Alföld) sok esetben éppen a munkaerőszűke korlátozza a gazdaságok lehetőségeit. „A kertészetben és az állattartásban ma sem népszerű dolgozni, főleg az utóbbiban nem” – állítja a szakember, hozzátéve „hogy a munkaerő-kereslet és -kínálat mindig a bérszínvonal mellett realizálódik.” A mezőgazdasági munkakörülmények sok esetben elmaradnak a társadalmi igényektől. A fejlesztéseknél így külön ügyelni a munkakörülmények javítására, a gépesítésre, a technológia korszerűsítésére. „Azért is kell fejlett technológiát alkalmazni, mert nem találunk megfelelő embert” – indokolja a szövetség elnöke. Úgy kell tehát fejleszteni e területeket, hogy a helyi társadalomnak a munkával szemben támasztott igénye és elvárása találkozzon ezen ágazatok munkaerő-keresletével, amely sokszor csorbát szenved, amiben természetszerűleg szerepet játszik ezen vállalkozások jövedelemtermelő képessége. A gazdaságok emiatt egyre több külföldi munkavállalót próbálnak alkalmazni. Nem tartja tehát szerencsésnek a szakember, hogy tavaly év végétől jelentősen korlátozták a külföldi vendégmunkások hazai foglalkoztatását.
A két évvel ezelőtti „évszázad aszálya” után telitalálatnak tűnik a Tisza Párt azon vállalása is, hogy átfogó öntözési stratégiát hirdet a párt. Sőt, minden segítséget megad a gazdáknak a klímaváltozás okozta nehézségek kiküszöböléséhez. „Ezt örömmel vesszük, de már jelenleg is több pályázatot hirdettek az öntözés fejlesztésére” – emlékeztet az elnök, aki kíváncsian várja tehát a konkrét stratégiát és annak részleteit.
Fotó: Pexels/Pixabay
Még markánsabb vállalásnak tűnik, hogy az élelmiszerbiztonság és a termelők érdekében támogatva a mérethatékonyságot, 50 százalékkal növelné a párt a hazai állatállományt.
„Az állatállomány növelésére és bővítésére bárminemű intézkedés kifejezetten hasznos lenne az ágazat szempontjából” – ismeri el Koncz Máté. A növénytermesztés eredménye, jövedelmezősége ugyanis jelentősen csökkent az elmúlt években. Jobb helyzetben voltak azok a gazdák, akik a növénytermesztés mellett állatot is tartanak, mert sok év után az állattenyésztés nagyobb eredménye javította a jövedelmezőséget, a több lábon állás tehát kifizetődött. Ebben is „egy hullámhosszon van” szerinte a Tisza Párt a jelenlegi kormányzat célkitűzéseivel, amit az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat nagy mérete is mutat a szakember szerint. Kérdés persze, hogy az elmúlt 20-30 év csökkenő pályája után milyen eszközökkel tudják elérni, hogy az állatállomány újra bővüljön. Azt azonban valóban fontosnak tartja, hogy a növénytermesztés relatív túlsúlyát csökkentsék, egyensúlyba hozzák az állattenyésztéssel. A hazai agrárium e két területe a rendszerváltás előtt sem volt egyensúlyban. De itt is felmerül a kérdés, amiről gyakran elfeledkezünk: hol fogjuk tudni mindezt eladni? Különösen, hogy a fogyasztói szokások változása kihívások elé állítja az állattenyésztést.
Egy gyékényen a kormánnyal?
Jól hangzik az is, hogy a párt kiemelten támogatja majd a feldolgozóipart. Fejlődő és perspektivikus feldolgozó ágazat nélkül – ami piacot jelent a mezőgazdasági terményeknek – az érdekképviseleti szakember szerint nem beszélhetünk se stabil agrárpiacokról, se biztos termelői pozíciókról. „Ezzel a céllal azonban a Tisza párt közös platformra helyezkedik a mostani agrárkormányzattal, amely szintén kiemelt kérdésként kezeli az élelmiszeripart” – jegyzi meg az elnök. A mostani Közös Agrárpolitika Stratégia Terv pályázati csomagjának ugyanis az egyik legnagyobb kedvezményezettje éppen a feldolgozóipar.
Koncz Máté célszerűnek tartaná, hogy a gazdálkodásra rakódott és a költségekben egyre nagyobb súlyt képviselő adminisztrációs terheket lefaragják, főleg azokat, amelyeknek a termeléssel nincs is közvetlen kapcsolata. „Csökkenteni, egyszerűsíteni kell a gazdák adminisztrációs terheit és a kapcsolódó költségeit, élhető rendszert kell kialakítani, amelyben a hatóságok aktív közreműködésére, támogatására is szükség van” – mondta a MOSZ elnöke.
Bár hangzatos vállalás az is, hogy „Önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hozunk létre, mert a Tisza komolyan gondolja a vidéki emberek megsegítését, a vidéki települések fejlesztését”, ez nem ettől függ. „A vidékfejlesztés valóban kiemelt jelentőségű, amelyre nem lehet elég nagy figyelmet fordítani, de nem az a kérdés, hogy önálló tárcából – vagy mint jelenleg – az Agrárminisztériumból irányítsák, hanem az, hogy jól csinálják-e” – fogalmazott az elnök.
