Ismét rosszat ígér az előrejelzés a négy éven belül immár második országos aszály után a hazai hagymatermesztés eredményében. A mintegy másfélezer hektár országos termőterületen akkor hektáronként negyven tonnát sem ért el a termésátlag, és az idén – a terület nagy részén, ahol nem tudnak öntözni – újra csapnivalóak lettek a hozamok. Főleg a klímaváltozást amúgy is rosszul tűrő makói vöröshagymafajták szerepeltek rosszul. A szokásos átlagnak csak a felét érték el Csongrád-Csanád térségében, azon a szűk félszáz hektáron, ahol még – például az ősi Makói bronz mellett – kitartottak a gazdák. Évről évre kevesebben vannak, mert már nem fizetődik ki a fajtahűség.
Kocsis Márton, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) szakmai referense a Délmagyarnak számolt be a hungarikum makói vöröshagyma termesztésének drámai visszaeséséről. Drága ugyanis a szaporítóanyag (dughagyma) és a piac sem fizeti meg a kétéves termesztés sokkal nagyobb költségeit. Legalábbis ezzel magyarázta, hogy a meghatározó hagymatermesztő megyéink közül Békés (félezer hektár), Bács-Kiskun (300 ha), Jász-Nagykun-Szolnok (mintegy 200 ha), a Makót is magába foglaló termőkörzetben: Csongrád-Csanád vármegyében mindössze 224 hektáron termelik az illatos gyökérzöldséget.
Fotó: Pexels
Miután bejöttek a makóinál háromszor-ötször többet (70-80 t/ha) termő, magról vetett, egyéves termesztésű –jobb stressztűrő – olasz, spanyol és német fajták, kiszorult a három (illetve fogyóban a két) év alatt termelhető Makó térségi változat. Ezt tapasztalja Vass Gábor, a makói székhelyű Csanád és Térsége Gazdakör elnöke is. Úgy becsülte, a város környékén így már csak néhány olyan család foglalkozik a hagyományos makói vöröshagyával, akik ezt szívügyüknek tekintik.
Pedig az elnök szerint a makói vöröshagyma beltartalmi értékeiben és ízében gazdagabb (mint a modern egy éves fajták), de hiába, ha ezt a pluszt szerinte „a multik nem hajlandók megfizetni”.
Ezen értéke alapján bízik a makói hagymatermesztés jövőjében, ami ha nem is nagy területen, de „egy szűkebb, igényes vevőréteget kiszolgálva továbbra is fennmaradhat” – előlegezte meg a Délmagyarnak a szakember.
Valószínűleg ez lehet a 15 éve európai uniós eredetvédelmet kapott, majd tíz éve hungarikumá választott – a tájkörzetben megfelelő technológiával termesztett, eredeti fajtájú – vöröshagyma egyik esélye. A másik, ha – kiépítve végre az országos csatornahálózatot, elvezetve az öntözővizet egészen a táblákig – többszörös hozammal, jobb minőséggel jövedelmelmezővé válna a termesztés.
A boltokban azonban valószínűleg így is, úgy is, tovább él majd a „makói hagyma”, amely elnevezést a piaci szereplők szerint sokan csak marketingnek használnak. Az így kínált hagyma, vagy hagymás termék ugyanis a vásárlónak azt jelenti, hogy garantált az íze. Ez alapozza meg a piaci sikerét…
Ünnepi hagymaszag
Makó főterén minden szeptember második hétvégéjén tartják a háromnapos Makói Hagymafesztivált. Az első, 1991-es fesztivál fókuszában még a hagymatermesztés állt, ma már főleg családi és kulturális program, sok gasztronómiával. Az idén szeptemberben politikai rendezvénnyé is vált a fesztivál, amelyen az ünnepélyes zászlófelvonás és Farkas Éva Erzsébet polgármester köszöntője után Lázár János építési és közlekedési miniszter tartott előadást. „Makó képes a száz éve szétszakadt területeket és a határ menti magyarokat integrálni, megteremtve a gazdasági és kulturális összetartozás feltételeit” – előlegezte meg a miniszter. Arról a kormany.hu is beszámolt, hogy Makó integrálja „a határ menti magyarokat, megteremtve a gazdasági és kulturális együttműködés, a nemzeti összetartozás feltételeit”. A magyar uniós elnökségnek is célja Románia schengeni csatlakozása, „hogy elháruljon minden akadály a határ menti együttműködés elől” – mondta Makón a miniszter. Azért, hogy Szerbia uniós integrációjával úgy kapcsolódjon össze a Vajdaság és Csongrád, Temes, valamint Arad megye, ahogy a térség 1920 előtt gazdasági, társadalmi és kulturális értelemben együvé tartozott.
Azért azt is fontosnak nevezte, hogy „a mezőgazdaság ne csak egy nosztalgikus iparág legyen, hanem a 21. század fiataljai számára is megélhetést és lehetőséget biztosítson.” Ez egyre kevésbé sikerül. A makói hagyma termesztése gyakorlatilag megszűnt, a gazdák többségének veszteséges még a gabonatermesztés is…
Uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzős agrártermékek és élelmiszerek
Uniós eredetmegjelöléses (OEM) hazai agrárcikkek
1. Akasztói szikiponty
2. Alföldi kamillavirágzat
3. Hajdúsági Torma
4. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény
5. Makói vöröshagyma; Makói hagyma
6. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény; Szegedi paprika
7. Szegedi szalámi; Szegedi téliszalámi
8. Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye
9. Tuzséri alma
Uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ)
10. Balatoni hal
11. Budapesti téliszalámi
12. Budaörsi őszibarack
13. Csabai kolbász; Csabai vastagkolbász
14 Derecske alma
15. Fertőd vidéki sárgarépa
16. Gönci kajszibarack; Gönci kajszi
17. Győr-Moson-Sopron Megyei Csemege Sajt
18. Gyulai kolbász; Gyulai pároskolbász
19. Hegykői petrezselyemgyökér
20. Jászsági nyári szarvasgomba
21. Keleméri bárányhús
22. Lajta sajt
23. Magyar szürkemarha hús
24. Makói petrezselyemgyökér
25. Nagykörűi ropogós cseresznye
26. Nagykun rizs
27. Őrségi tökmagolaj
28 Szabolcsi alma
29. Szegedi tükörponty
30. Szentesi paprika
31. Szilvásváradi pisztráng
32. Szőregi rózsatő (határozat)
33. Újfehértói meggy
