9p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Rossz évet zártak 2023-ban a hazai méhészek, de ha feladják, romlik a beporzás, bajba kerülhetnek a kertészek, a növénytermesztők is. A beporzási díj lehet a megoldás.

Keserű volt a karácsonya a magyar méhésznek. Sokuknak 2023-ban nem jött ki a matek: csökkent a kereslet, a méz felvásárlási ára, miközben nőtt az előállítási költség. Az egyre “árérzékenyebb” vásárló inkább a hazainál sokkal olcsóbb importmézet veszi le a boltban a polcról. Míg más években a méhészek bevételeinek nagy részét az év végi ünnepek előtti eladási csúcs hozta, 2023-ban sok hazai termelőnek a hordókban maradt a méze. Többen olyan reménytelennek látják a helyzetüket, hogy végleg befejezik a méhészkedést. A szaksajtóban egyre riasztóbb prognózisok jelennek meg.

Ötmillió méhcsaláddal kevesebb

Az Agroinform szakportál pedig arról számolt be, hogy itthon már csak a termelési ár (az önköltség) feléért veszik át a mézet. (A vegyes virágmézet például öt-hatszáz forintért, holott az előállítási költsége ennek a két-háromszorosa.) Ez alapján a lap a „Tehetsz méh többet!” program méhészeire hivatkozva megelőlegezi, hogy “hamarosan hobbiméhészetekre redukálódhat az ágazat”, amelyből több mint húszezer méhészcsalád él. Idézi az európai uniós gazdálkodó szervezetek előrejelzését is, amely szerint 2030-ra ötmillió méhcsalád el fog pusztulni, és a „méhészek kétharmada kénytelen lesz feladni”, azaz befejezni a működését. Mindezt a lap szerint azért, mert “Kínából, Törökországból és Ukrajnából tonnaszámra, dömpingáron érkező, silány minőségű, sokszor cukorszirup alapú mézek miatt óriási a túlkínálat az egész EU-ban”. Az ukrajnai, ellenőrizetlen összetételű vegyes virágméznek ugyanakkor háromszáz forintért vásárolható meg kilója – a lap információja szerint.

Mégsem akkora a baj

Szerencsére a hazai mézpiacon valójában azért nem ekkora a baj. Legalábbis ezt tapasztalja az üzleti partnereitől kapott információk alapján Wild János, a hazai mézek felvásárlására, forgalmazására szakosodott gödöllői Méz-Világ Kft. ügyvezetője. Ami a “dömpingáron érkező, silány, sokszor cukorszirup alapú mézek” miatti túlkínálatot illeti, elismeri, hogy valóban sok kínai, ukrán méz érkezik. Az EU-ba azonban nem jöhet olyan méz, amely nem felel meg az uniós előírásoknak. A szakember az ukrán méz viharos fogadtatását ugyanolyan hisztériának tekinti, mint 2004-ben, amikor Magyarország több kelet-európai országgal együtt is belépett az EU-ba. Akkor a nyugat-európai méhészek tiltakoztak “a silány magyar, szlovák, román, bolgár méz” ellen, ami “tönkreteszik a piacot”. Most ugyanez nálunk ismétlődik.

Európa spórol 

A túlkínálat azonban nem elsősorban az importtól alakult ki, hanem azért, mert a háborús gazdasági válságban egész Európa spórol. Az unióban ezért drasztikusan, Németországban például csaknem 20 százalékkal csökkent a nem alapvető élelmiszernek számító méz fogyasztása. Főleg a drága akác- és bioakác-mézek vásárlása esett vissza, amely különösen azért okozott piaci krízist, mert 2022-ben az évszázad legnagyobb akácméz-termését gyűjtötték be a kontinensen, a környező országokban is. „Ez a hatalmas termés szabadult rá 2022-ben az előző három év alacsony termésétől beszűkült piacra” – magyarázza a kereskedő. Akkor azt remélték a méhészek, hogy a nagy termés után is megkaphatják a kilónkénti 2200-2300 forintos rekord felvásárlási árat, de nem így lett. A gödöllői cég is kilónként 2000 forintos árral indította a 2022-es felvásárlást, de sok méhész nem adta oda ennyiért. Volt, aki fél év múlva visszajött, hogy legalább 1500 forintért mégis eladná, mert kell a pénz… Azóta, 2023 végére, kilónként 1300-1400 forintra mérséklődött az akácméz, 600-650 forintra a virágméz felvásárlási ára, miközben az előállítási költségek tovább emelkedtek. Így már sokaknak nem, vagy alig hoz nyereséget a tevékenység.

Még nincs gond a hazai beporzással, de…

Magyarországon a beporzással általánosságban még nincs gond – erősítette meg az Mfor kérdésére Dr. Drexler Dóra címzetes egyetemi docens, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője. A háziméhek mellett ugyanis még sok vadméh és más természetes megporzó él Magyarországon.

Nyugat-Európához képest itthon több a természetközeli élőhely, nagyobb a biodiverzitás, extenzívebb a gazdálkodás. Míg más országokban szinte csak hobbi a méhészet, nálunk kiemelkedő jelentőségű gazdasági ágazat. A szakember szerint azonban tennünk kell ezen idilli állapot fenntartásáért. Az összes megporzó rendkívül kitett ugyanis a kémiai növényvédő szerek használatának, illetve a természetközeli élőhelyek eltűnésének. Az éghajlatváltozás – a mézimporton túl is – megnehezíti a háziméhek gazdaságos tartását. Az akácvirágzáskor például egyre gyakrabban esős, hideg az idő, ez nemcsak a háziméhekre, a vadon élő beporzókra is káros. Ha nem őrizzük, vagy teremtjük meg újra a megporzók élőhelyeit, illetve nem figyelünk jobban a kémiai növényvédő szerek használatára – nem teszünk a klímaváltozás káros hatásai ellen – könnyen oda juthatunk mint Kína, Észak-Amerika. Azokban a térségekben a környezetből gyakorlatilag már hiányoznak a szükséges rovarok, így mesterségesen, beporzó szolgáltatással kell pótolni.

A szakember szerint azonban, mint a mezőgazdaság többi szegmensét, a méhészet jövedelmezőségét sem egyetlen, hanem tíz év eredménye alapján szabad csak megítélni.

A hazai méhészeknek pedig az elmúlt tíz, főleg az utolsó öt évben sem volt oka panaszra. Háromban magas felvásárlási árakkal nagy volt az eredmény, 2022 pedig az évszázad termését adta…

Most, amikor a gazdasági válságtól beszűkült a piac, Wild János szerint nem szabad mindenáron növelni a méztermelést, hanem a méhcsaládok megőrzésére kell törekedni, amíg normalizálódik a kereslet. “Át kell vészelni a nehéz éveket, nem szabad türelmetlennek lenni” – állítja több mint három évtizedes szakmai rutinnal.

Beporzás

Reméljük, hogy a szakember érvei meggyőzik az elbizonytalanodott hazai méhészeket és folytatják a munkát, ami össztársadalmi és nemzetgazdasági érdek. A klímaváltozással ugyanis gyorsan fogyatkozik a haszonnövényeket is beporzó rovarok állománya. Ezért a növénytermesztésben, a kertészetekben, gyümölcsösökben felértékelődött a háziméhek termékenyítő, az árutermelést bebiztosító szerepe. Ennek jelentőségét már a méhészet mellett elkötelezett Nagy István agrárminiszter is felismerte. “Az Európai Unióban elsőként Magyarország vezetett be (összesen egymilliárd forint értékben) állatjóléti támogatást háromezer méhész számára, amelyet 890 ezer méhcsalád után igényeltek a gazdálkodók – jelentette be a tárcavezető.

Keserű méz. Fotó: Depositphotos
Keserű méz. Fotó: Depositphotos

Óriási a tét.  Az emberiség élelmének 30-35 százaléka az állati beporzástól függ, a gazdasági haszonnövények 85 százalékát pedig a házi méhek porozzák be. Erre figyelmeztet az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a tájékoztatási kampányához kapcsolódó cikksorozatában. Eszerint az éghajlati változások, a természetes élőhelyek számának csökkenése, a környezetszennyezés miatt sok kutató már beporzási válságról beszél. A méhek megporzó munkája nélkül ugyanis 52 százalékkal csökkenne azon élelmiszerek száma, amelyeket naponta fogyasztunk. A gyümölcsök és a zöldségek eltűnésével vitamin- és tápanyagforrásoktól esnénk el.

A haszonállatok száma is megcsappanna, mivel az általuk fogyasztott növényeket is a méhek porozzák be.

A méhész persze csak akkor vállalja ezt a missziót, ha üzletileg megéri, amihez a hazai növénytermesztőknek és kertészeknek csupán át kell venni a bevált tengerentúli modellt. Az USA-ban ugyanis már évtizedek óta a beporzási díj a méhészek fő bevétele, ami mellett a méz szinte már csak “melléktermék”.

Tabula rasa

Célt értek a magyar erőfeszítések, az uniós agrárminiszterek egyetértettek azzal, hogy a jövőben a mézesüvegeken kötelező legyen feltüntetni a méz származási helyét és pontos százalékos arányát. Ezt jelentette be a brüsszeli egyeztetés után Nagy István agrárminiszter. A kötelező jelölés a miniszter szerint hatékonyan segítheti a “bizonytalan eredetű, kétes minőségű, EU-n kívülről érkező mézek elleni fellépést”.  Ezzel arra a hazai méhészberkekben általános véleményre utal, hogy a piacot elárasztó olcsó kínai, ukrán mézek cukorsziruppal készülnek pancsolt termékek – az előírások szerint nem is mézek, mert nem teljesítik a szigorú EU-s szabályokat. Erről persze csak a laboratóriumi vizsgálat adhat objektív eredményt. Az Európai Unióban azonban nem ellenőrzik szigorúan a forgalomba kerülő mézeket. Erről is a Tehetsz méh többet! program méhészeire hivatkozva, az Agroinform szakportál számolt be. Azt is állítva, hogy “ezért a vásárlók tudtukon kívül silány minőségű, hamis termékeket is vásárolhatnak”. A szakmában azonban megoszlanak erről a vélemények. Wild János, a mézfelvásárló Méz-Világ Kft. ügyvezetője szerint az előírások egyértelműek: ha ennek nem felel meg az adott termék, nem lehet behozni. “Ki az a letöltő, aki a mézét telenyomja nem megfelelő ukrán, kínai mézzel, és ezzel azt veszélyezteti, hogy a hatóság megbüntesse, elrendelje a visszahívást?” – teszi fel a költői kérdést. Azt viszont tapasztalja a szakember, hogy sokan román, bolgár, kínai mézet is belekevernek a sajátjukba. Ezért is lesz jó, ha itthon is előírják, hogy a mézcímkén a felhasználás sorrendjében fel kell tüntetni a származási országokat. Ha pedig olyan mézvizsgálati módszert vezetnek be, ami kimutatja a mézhamisítást, az “tabula rasat” csinál majd a piacon is. De csak akkor, ha nem csupán az importot, hanem a hazai mézeket is vizsgálják! A magyar méhészek ugyanis egyre nagyobb arányban használják a cukoretetést. “A mostani mézek ezért már köszönőviszonyban sincsenek a 20-30 évvel ezelőttivel” – tapasztalja a szakember.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!