A bankunió megint a könnyebb megoldás
Lassan egy hónapja világos, hogy a most kezdődő csúcstalálkozó egyik fő témája az európai bankunió lesz, hiszen José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke már május 30-án bejelentette, hogy egy egységes bankfelügyeleti és betétbiztosítási rendszer javaslatát dolgozzák ki a találkozóra. "A további lépéseket meg kell vizsgálni, melyek a teljes gazdasági unió felé vezetnek, ami kiegészíti a pénzügyi uniót. Ebbe beletartozhat egy bankunió egységes felügyeleti rendszerrel és pénzügyi garancia intézménnyel. Ezek további lépéseket igényelnek, de az fontos jelzés, ha az állam- és kormányfők leteszik a voksukat egy egységesebb unió mellett" - emelte ki akkor Barroso.
Az elmúlt hetekben fokozatosan váltak valósággá a javaslatok, hiszen először a Bizottság tett konkrét javaslatokat annak érdekében, hogy egy összehangoltabb pénzügyi rendszerrel a jövő válságait hatékonyabban tudja kezelni az eurózóna. Barroso június közepén úgy nyilatkozott, hogy őszre bevezethetik a legfontosabb intézkedéseket, melyeket a mostani ülésen vitathatnak majd meg.
A bankunió ötlete egyébként akkor került előtérbe, amikor a közelmúltban Spanyolország 100 milliárd eurót kapott pénzügyi rendszerének feltőkésítésére. Az egységes felügyeleti rendszertől egyrészt azt lehet várni, hogy a hasonló problémákat időben felismerje, másrészt a tagállamok ezzel gyakorlatilag kijelentenék, hogy közösen vállalják az esetleges feltőkésítések jövőbeli költségeit.
Ezzel a témakörrel nincs is különösebb probléma, hiszen amint a fentiekben is látszik, a bankunióval szinte mindenki egyetért, ezt mostanra gyakorlatilag be is árazta a piac. Ennek volt köszönhető, hogy a június eleji 1,23 körüli szintről 1,25-ig kapaszkodott vissza az euró a dollárral szemben.
Merkel továbbra is köti az ebet a karóhoz
Azt már május végén belengették, hogy az Unió nem biztos, hogy megelégszik a pénzügyi rendszer összehangolásával, hosszabb távon ismét előtérbe kerülhet egy fiskális unió ötlete. A legtöbb közgazdász ugyanis az elmúlt években azt rótta fel az eurózóna legnagyobb gyengeségeként, hogy a monetáris unió egységes fiskális politika nélkül nem tud működni. Az elmúlt években többször felvetődött egy közös pénzügyminisztérium, sőt akár közös költségvetési politika ötlete is, azonban az utolsó pillanatban sosem voltak annyira megszorulva az európai politikusok, hogy ezekre rá is bólintsanak.
Valószínűleg hasonlóra lehet számítani most is: a görög választások az eurózóna szempontjából kedvezően alakultak, sikerült is euróbarát kormányt alakítani. Emellett a spanyol bankmentést egyelőre úgy tűnik, hogy megúszták 100 milliárd euróval. Persze a még mindig stabilan 6 százalék feletti tízéves spanyol hozamok és a 6 százalék körül ingadozó olasz kötvényjegyzések továbbra is kockázatokat jelentenek. Vagyis összességében ha nem is vonult el a vihar Európa fölül, a felhők között talán már átsüt a nap.
Nem véletlen, hogy az elmúlt napokban a korábbinál jóval kevésbé voltak intenzívek az esetleges fiskális unióval kapcsolatos pletykák, úgy tűnik, hogy annyira már nem sürgős a dolog, mint a görög választások előtt két héttel. Persze azzal továbbra is mindenki tisztában van, hogy hosszabb távon a görög adóssággal valamit kezdeni kell, de most megint sikerült kicsit elodázni a problémát.
Az utóbbi két napban leginkább "Európa nagyasszonya", Angela Merkel német kancellár szomorította el a mostani csúcstól komoly áttörést váró befektetőket. Sajtóhírek szerint egy keddi rendezvényen elhangzott az ominózus mondat Merkel asszony szájából, mely szerint amíg ő él, addig nem lesz közös felelősségvállalás Európában az adósságok terén. Ezzel gyakorlatilag rövidre zárta a közös eurókötvényekkel kapcsolatban újra és újra fellángoló vitát.
Szerdán aztán már Merkel is valamivel diplomatikusabban fogalmazott a német parlamentben: a kancellár arról beszélt, hogy nem lesz gyors és egyszerű megoldás Európa válságára, szerinte most az a legfontosabb, hogy a kontinens vezető elkerüljék a kapkodást. Ezzel gyakorlatilag egyértelművé tette, hogy ha rajta múlik, akkor nem számíthatunk komoly áttörésre a következő két napban sem.
Közgazdászok, "guruk" időről időre felvetik, hogy el fog jönni az a pillanat, amikor a piac már nem engedi tovább húzni az eurózóna válságát, nem nyugszik bele a sorozatos félmegoldásokba. A héten például Soros György nyilatkozta azt a csütörtöki és pénteki csúcs előtt, hogy három nap van Európa megmentésére. A jelek szerint azonban az a pillanat továbbra sem jött el, amikor kénytelenek lesznek a politikusok is komolyabb lépéseket tenni.
Beke Károly
mfor.hu
