„Minden adott a magyar-belarusz gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez” – ezt nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Minszkben, ahol a napokban a magyar-belarusz üzleti fórumon vett részt és tartott beszédet. Felmerül azonban a kérdés, hogy milyen lehetőségeket lát a két ország viszonylatában a magyar kormány, pláne úgy, hogy Belarusz a világ öt legszigorúbban szankcionált országa között található Oroszországgal, Iránnal, Szíriával és Észak-Koreával együtt.
Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, érdemes röviden megnézni, hogyan is alakult az Európai Unió és Belarusz kapcsolata az elmúlt években. Talán már sokan nem emlékeznek rá, de a jelenlegi EU-s szankciók zöme nem is a 2022-es ukrajnai orosz agresszió miatt született Belarusszal szemben (pedig az orosz katonák innen indították el offenzívájukat Ukrajna irányába), hanem két évvel korábban, az Európai Unió által máig el nem ismert belarusz elnökválasztások következményeként. Az EU szerint a voksolás nem volt sem szabad, sem tisztességes, ezért a hatalomban maradó Aljakszandr Lukasenkát nem ismeri el legitim államfőként.
Olaj volt a tűzre a két fél viszonyában, hogy Lukasenka százával börtönöztetett be ellenzéki politikusokat, aktivistákat, 2021-ben pedig Minszk a földre kényszerítette a Ryanair Athénból Vilniusba tartó járatát, mert a fedélzeten utazott Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró és barátnője, akiket azonnal őrizetbe vettek.
A magyar diplomácia ennek ellenére az elmúlt években is aktív maradt Belarusz irányába. A 2020-as választások után például Magyarország volt az első tagállam, amely Bencsik Zita Ilona személyében nagykövetet küldött Belaruszba, és Szijjártó Péter is többször járt az ország fővárosában, ahol gazdasági kérdésekben tárgyalt.
Lezárta az EU a piacait Belarusz előtt
Az elmúlt években az Európai Unió nagyjából változatlan értékben exportált termékeket Belaruszba. „2024-ben a kivitel 6,84 milliárd euró volt, ami az orosz-ukrán háború kitörése előtti években is 6 milliárd euró környékén alakult. A Belaruszból az Európai Unióba irányuló termékforgalomban viszont óriási zuhanás következett be: a 2021-es, 5,6 milliárd euróról 1,27 milliárd euróra esett vissza” – mondta el lapunknak Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Hozzátette: Belarusz számára az EU még így a második legfontosabb kereskedelmi partnernek számít (10 százalék körüli részesedéssel), míg a legnagyobb egyértelműen Oroszország, 60-65 százalék közötti részaránnyal.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A Magyarország és Belarusz közötti kereskedelmi kapcsolatok dinamikája egyébként nem tér el az uniós trendektől. Annál meglepőbb, hogy Szijjártó Péter további javulásról, a magyar cégek jövőbeli könnyebb belarusz piacra jutásáról beszélt. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte a gyógyszeripart, az orvostechnikai eszközök és a felsőoktatás területén való együttműködést. Emellett utalt arra is, hogy szerinte egy sikertörténet, hogy az elmúlt években a magyar vállalatok több százezer naposcsibét exportáltak Belaruszba. Szijjártó arra is emlékeztetett, hogy Magyarország egyedüliként szavazott nemmel az Európai Unióban a belarusz élelmiszeripari és mezőgazdasági termékekre kivetett vámok emelésének kérdésében.
Az amerikaiakban látta meg a lehetőséget a kormány
Bendarzsevszkij Anton szerint a mostani Szijjártó-nyilatkozat egy tágabb kontextusban, az Egyesült Államok és Belarusz közötti viszonylatban értelmezhető a leginkább. „Aljakszandr Lukasenka próbál egyensúlyozni, gesztusokat gyakorolni a Nyugat irányába. Szeptember 11-én 52 politikai foglyot, köztük diplomatákat engedett szabadon, amiért cserébe az Egyesült Államok feloldotta a Belavia belarusz állami légitársasággal szembeni szankciókat.”
A szakértő szerint Lukasenka hintapolitikájának lényege, hogy a Nyugat számára azt mutassa, amennyiben szeretnék elkerülni, hogy Belarusz még szorosabb integrációt alakítson ki Oroszországgal, fokozatosan fel kell oldaniuk a gazdasági, kereskedelmi blokádot velük szemben. „A magyar kormány is alkalmazkodna ehhez a trendhez, hiszen szó van arról, hogy bizonyos szankciókat feloldhat az Egyesült Államok Belarusz és Oroszország viszonylatában. Ezekre az amerikai külpolitikai célokra próbál ráerősíteni a magyar diplomácia” – tette hozzá Bendarzsevszkij Anton.
Persze Lukasenka mozgástere rendkívül korlátozott. Az Oroszországtól való „függetlensége” eddig nagyvonalakban annyiban nyilvánult meg, hogy nem küldött belarusz csapatokat Ukrajnába, sok más egyéb eszközzel viszont támogatja az orosz agressziót. A magyar diplomácia eközben Lukasenkára egyfajta közvetítőként próbál tekinteni az orosz-ukrán háborúban.
Fotó: Depositphotos
Óriási kérdés persze, hogy a jövőben az Európai Unió és az Egyesült Államok álláspontja mennyire térnek majd el egymástól a szankciós kérdésben. Belarusz jelenleg négy gazdasági területen képes igen jelentős exportteljesítményre: a műtrágya iparágban (2020 előtt 20 százalékkal részesült a teljes világkereskedelemből), az Oroszországból nyomott áron beszerzett, majd feldolgozott kőolajtermékek értékesítésében, illetve a faanyagok és a nehézgépjárművek (traktorok, munkagépek, bányászati berendezések) területén. Ezen ágazatok közül jelenleg az összes európai uniós szankciók alá esik, az unió pedig a világ más tájairól nézett alternatívák után.
A menekülőút: Dubaj
A magyar kormány hangsúlyozza, hogy a büntetőintézkedésekkel nem érintett területeken fonná szorosabbra a gazdasági kapcsolatait Belarusszal. Ugyanakkor a magyar diplomácia irányvonalát figyelve könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy a mostani minszki Szijjártó-nyilatkozat próbálja felgyorsítani a nyugati szankciók enyhítésére irányuló törekvéseket.
A büntetőintézkedések fokozatos feloldása viszont meglehetősen ingatag terepnek látszik. A Belarusz Nyomozó Központ a szervezett bűnözés és korrupció felkutatásával foglalkozó OCCRP-projekt keretében nyilvánosságra hozta, hogy a Belaruszban nyugati szankciós listán lévő szupergazdagok hogyan kerülik ki ezeket az intézkedéseket, és menekítik ki a vagyonukat a nemzetközi piacokra lekövethetetlen, offshore-érdekeltségekbe.
A vizsgálat megnevezi Aliaksei Aleksin üzletembert, akit 2021-ben szankcionált az Egyesült Államok, amiért a Lukasenka-rezsim gazdagításához és finanszírozásához biztosított forrásokat. A tényfeltárás bebizonyította, hogy Aliaksei most Dubajban egy 144 négyzetméteres lakást birtokol, közel 570 ezer amerikai dollár értékben. Fia, Dzimtry Aleksin neve is előkerül a dokumentumban, aki pedig egy 680 négyzetméteres villához jutott hozzá, amit 2,6 millió dollárra becsülnek. A vagyongyarapodásukat a Belarusz Nyomozó Központ szerint offshore befektetéseiknek, a dohánypiac, a szállodaipar, az élelmiszeripar és a szerencsejáték-üzleteiknek köszönhetik.
Arra pedig már többször is láthattunk jeleket, hogy a Donald Trump vezette adminisztráció általában nem nézi ölbe tett kézzel, hogyha akár egy ország, vagy akár magánszemélyek kikerülik az Egyesült Államok által hozott szankciókat. Erre volt példa az elmúlt hetekben az amerikai és az indiai vezetés közötti csörte is, amely során az Egyesült Államok többször is rendkívül magas vámokkal fenyegette meg Indiát, amiért orosz olajat és földgázt vásárol, ezzel segítve Oroszországnak kikerülni a nyugati hatalom által hozott büntetőintézkedéseket.
