4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Július 12-én, vagyis jövő csütörtökön lejár egy 2005-ben kibocsátott, japán jen alapú devizakötvényünk, melyet vissza kell fizetnünk, azonban ez kevesebb mint félmilliárd eurót tesz majd ki, amire elegendők a kormányzat tartalékai. Ráadásul igazán komoly törlesztési kötelezettségünk ezen felül sem lesz már az idén. Mfor.hu-háttér.

Egy hétéves jenhiteltől szabadulunk meg

2005. július 12-én bocsátott ki hazánk összesen 75 milliárd japán jen értékben kötvényeket, melyekből 30 milliárd már 2010-ben lejárt - derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) honlapján található összesítésből. A fennmaradó 45 milliárd jent kell most visszafizetnünk, ez jelenlegi árfolyamon számolva 447,6 millió eurót, vagyis mintegy 127,6 milliárd forintot tesz ki. A jenkötvényünk kamata egyébként kifejezetten kedvezőnek mondható, az adósságkezelő adatbázisa szerint évi 0,96 százalékot fizettünk ezek után az állampapírok után.

A törlesztés miatt nem kell aggódnunk, hiszen a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn megjelent friss adatai szerint az első negyedév végén 1498,7 milliárd forintnyi készpénze és betéte volt a központi kormányzatnak, vagyis ebből még van lehetőség a lejáró adósságot kifizetni. A komoly tartalékmennyiséghez az is hozzájárult, hogy az év első felében rendre a terv felett bocsátott ki az ÁKK forintkötvényeket, így annak ellenére, hogy már mintegy 360 milliárd forintot törlesztettünk idén az IMF felé, nem apadt jelentősen a kormány tartaléka.

A most lejáró jenhitel mellett a harmadik és negyedik negyedévben ismét a Valutaalap felé kell törlesztenünk 790 illetve 797 millió XDR-t, mely a jelenlegi árfolyamon 655-660 millió eurónak felel meg negyedévenként. Ehhez jön még november legelején egy egymilliárd eurós devizakötvény-lejárat, vagyis a mostanival együtt összesen mintegy 2,76 milliárd eurónyi (786,6 milliárd forint) lejáró devizaadósságot kell finanszíroznia idén az országnak. A kormányzat 1500 milliárd forintos tartaléka azonban még erre is fedezetet nyújt.

Csak a devizalejáratokat figyelembe véve jelenlegi árfolyamon 2013-ban mintegy 4,3 milliárd eurót kell megújítania Magyarországnak, hiszen az IMF felé kell nagyjából 2,5 milliárdot törleszteni, emellett jövőre is lesz egy egymilliárd eurós lejárat, és két kisebb jen- illetve svájci frank alapú devizakötvényünk is kifut. Ha a mostani ütemben folytatja a tartalékolást a kormány, akkor akár ezekre is fedezetet nyújthat a jegybankban elhelyezett pénz. Az igazán kemény dió 2014 lesz, amikor az Európai Bizottságnak is kell 2 milliárd eurót törleszteni, illetve lesz egy 2 milliárd eurós kötvénylejáratunk is.

Milyen áron érdemes tartalékolni?

A fentiekből az derül ki, hogy egyelőre nem kell aggódnunk, hiszen az idei évre és a jövő év első felére biztosan elegendők a tartalékok. Azonban azt érdemes figyelembe venni, hogy most lényegében a viszonylag olcsó devizaforrásokat váltjuk ki elég drága forintkötvényekkel. Az idén lejáró eurókötvények után például évente a 3 hónapos EURIBOR plusz 0,05 százalékot fizet Magyarország, ami jelenleg nagyjából 0,7 százalékos hozamot jelent, miközben az év első felében nem ritkán 8 százalék felett tudtunk csak forintkötvényeket kibocsátani. A jövőre lejáró egymilliárd eurónyi kötvényünk hozama 4,5 százalék, ami még mindig jelentősen elmarad a forintban kibocsátott papírok jegyzésétől.

A fentiek egyrészt felvetik azt a dilemmát, hogy meddig folytatható ez a folyamat, hiszen a magasabb kamatok előbb-utóbb be fognak épülni a költségvetés kamatkiadásaiba, akkor pedig a büdzsénél kell magasabb kiadásokkal számolni. A másik fontos kérdés, hogy ha sikerül megállapodnunk az IMF-fel egy újabb hitelkeretről, akkor érdemes-e azt az összeget felhasználni a lejáró adósságok törlesztésére, hiszen az IMF-forrás kamata 3-4 százalék, ami még mindig olcsóbb, mint forintban kibocsátani kötvényeket.

A második dilemmát akkor sikerülne megoldani, ha az IMF-megállapodás után jelentősen javulna hazánk kockázati megítélése, csökkenne a CDS-felárunk, és mondjuk 4-6 százalékon ki tudnánk bocsátani devizakötvényt. Akkor az 1-3 százalékos hozamfelár mellett már nem biztos, hogy érdemes lenne megkötnie a kezét a kormánynak az IMF-pénz felhasználásával. Vélhetően egyébként a kormány is erre a forgatókönyvre játszik. Az elmúlt hónapokban szóban többször tesztelték a piacot egy új devizakötvény-kibocsátással kapcsolatban, azonban egyelőre az látszik, hogy a tárgyalások lezárulta előtt nem tolerálnának a befektetők egy ilyen lépést.

Beke Károly

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!